fbpx

A böjt9 perc olvasási idő

2021, febr 22 | Természetes gyógymódok

A böjtölés története

Az ókorban a papokat és papnőket böjtöléssel készítették fel az istenségek megközelítésére. A különböző kultúrákban a haragvó istenségeket térítették jobb belátásra ugyanezzel a módszerrel. Bármely vallásról is legyen szó, szinte mindegyikben fontos szerepet kapott és kap ma is a testi-lelki megtisztulás folyamata.

A keresztények karácsony előtt, advent idején, valamint Krisztus feltámadása előtt 40 napig böjtölnek. Léteznek kifejezetten böjti ételek, mint a korpából készült savanyú leves, de általában főleg kenyeret és zöldséget fogyasztanak ebben az időszakban, és ezeket is legtöbb esetben naponta egyszer. A zsidó vallásúak gyásznapokon, az engesztelés napján, a hosszú napon, vagy a bűnbánat napján böjtölnek. A szigorú szokás alól csak a gyerekek, a betegek és az idősek kapnak felmentést.

Az iszlám hívei a Ramadán ideje alatt tartják a böjtöt. Kora hajnaltól napestig tilos ételt, italt venni magukhoz, tilos dohányozni és szexuális életet élni. A böjtölés egyidős az emberiséggel. Az emberiség történetében mindig is voltak olyan idő szakok, amikor több, máskor azonban kevesebb élelem állt rendelkezésre. Mivel nem volt lehetőség az élelmiszerek tartósítására, egy-egy természeti csapás, árvíz, aszály, sáskajárás stb. után igen szűkösek voltak a készletek, és az embereknek egyszerűen nem volt mit enniük. Hogy mégsem halt ki az emberiség, az annak a képességnek köszönhető, hogy az ember is – mint minden más élőlény – tartalékokat tud felhalmoz ni a testében, és képes ezekből a tartalékokból élni, amikor a külső táplálkozás valamilyen okból szünetel. Ugyanezt megfigyelhetjük állatoknál is, gondoljunk csak pl. a téli álmot alvó állatokra.

Ezek nyáron, amikor bőven áll rendelkezésükre élelem, egy vastag zsírréteget halmoznak fel a testükön, és azután egész télen ebből a tartalékból táplálkoznak. A külső táplálékfelvétel hónapokig is szünetelhet. Mindez azonban nem tekinthető böjtölésnek. A böjtölés egyik legfontosabb jellegzetessége ugyanis, hogy nem külső kényszer hatására történik, hanem saját elhatározásból. A böjtölő ember tudatosan lemond mindenféle szilárd táplálék felvételéről egy adott ideig, hogy ezáltal böjtöt betegségek gyógyítására, megelőzésére, az ellenálló képesség erősítésére, illetve magasabb tudatállapot elérésére használja. Így pl. Pütagorasz i. e. 550 körül ezt mondja a böjtről: „A böjt egy kitűnő eszköz az egészség megőrzésére és helyreállítására.”

A spártaiak a kövér férfiakat nem vették be a hadseregbe, hanem pénzbüntetésre ítélték, és böjtölniük kellett, amíg harci készségük, erejük megnőtt. Ők is felismerték tehát, hogy a böjt nem elgyengít, hanem épp ellenkezőleg, megerősít. A középkori gyógyítók közül talán Szt. Hildegard von Bingen (1098-1179) a legismertebb, aki a gyógynövények mellett a böjtöt használta fő gyógyító eszközként.

Dr. Otto Buchinger

A gyógyböjt elnevezés dr. Otto Buchingertől (1878-1966) származik. Így nevezte el böjt módszerét, melyet a huszadik század húszas-harmincas éveiben fejlesztett ki. Azóta több tízezren nyerték vissza egészségüket ennek a módszernek köszönhetően.

Mi is a Buchinger-módszer, miben rejlik annak gyógyító ereje?

Dr. Otto Buchinger a német császári hadiflotta kötelékében szolgált katonaorvosként 1918-ig. Ekkor teljes rokkantként leszerelték. Rokkantságának oka súlyos reumája volt, amit egy előzőleg elszenvedett mandulagyulladás okozott. Betegségének gyógyulására semmi remény nem látszott. Dr. Buchinger ekkor böjtölni kezdett, és böjtölésének tizenkilencedik napján, egy böjtkrízis után ismét képes volt rendesen mozgatni az ízületeit. Hasonlóképpen, egy másik böjtkúrával gyógyította meg később krónikus epebaját is. Ekkor kezdte kutatni a böjt gyógyító hatását, és azokat másokon is alkalmazni. Első betegeit 1920-ban fogadta „böjtszanatóriumában”, ami akkor még a saját lakóházában berendezett egyetlen vendégszoba volt. Böjtmódszerével olyan sikereket ért el, hogy a kis witzenhauseni ház hamarosan szűkösnek bizonyult, és 1935-ben dr. Buchinger megvette azt a – most már valódi – szanatóriumot Bad Pynnontban, ami azóta is böjtklinikaként működik, és ahol azóta betegek ezrei nyerték vissza egészségüket a Buchinger- módszerrel. A szanatóriumot jelenleg dr. Otto Buchinger unokája vezeti.

A gyógyító böjt

A böjt mint gyógyító eszköz egyre komolyabb szerepet foglal el a betegségek gyógyításában és főként megelőzésében. Az emberek egyre inkább ráébrednek arra, hogy nem elég akkor orvoshoz fordulni, amikor már valami baj van az egészségükkel, és nem elég azt elvárni, hogy az orvos – mint ahogy az autószerelő megjavítja az elromlott autójukat – megjavítsa elromlott szívüket vagy veséjüket. Az emberek egyre inkább megértik azt, hogy felelősséggel tartoznak saját egészségükért, hogy aktívan tenniük kell valamit azért, hogy egészségesek maradjanak, illetve ha megbetegszenek, minél hamarabb meggyógyuljanak.

Miután a böjtölni szándékozó eldöntötte, hogy mi a célja a böjttel, a következő lépés, hogy eldöntse, hol szándékszik böjtölni. A legmegfelelőbb, ha a megszokott környezettől távol, a mindennapokból kikapcsolódva, hasonló érdeklődésű és célú emberekkel együtt, csoportban böjtölünk. Ez különösen ajánlott azoknak, akik először böjtölnek. Így lehetőség van arra, hogy a tapasztalataikat egymással megbeszéljék, egymást buzdítsák. Az ilyen csoportokat mindig tapasztalt böjttanácsadók vezetik, akik tudatosan kihasználják a csoportdinamikát, hogy erősítsék a böjt pszichoterápiás hatását. Akárhol történik is a böjt, biztosítva kell lennie a lehetőségnek, hogy a böjtölő visszavonuljon, pihenjen és csak magával foglalkozzon. Ilyenkor az érzelmi élet sokkal intenzívebb, mindennek sokkal nagyobb emocionális töltése van, régi történéseket, érzéseket újra átélünk, és ezáltal feldolgozzuk azokat. Ez az alapja a szellemi-lelki tisztulásnak.

A tulajdonképpeni böjt egy alapos hashajtóssal kell hogy kezdődjék. A böjt során a későbbiekben is nagyon fontos, hogy rendszeresen gondoskodjunk a bélkiürítéséről. Erre legalkalmasabb a reggelente megivott kis pohár vízben oldott keserűsó. A bél rendszeres kiürítése azért nagyon fontos, mert a böjt alatt bélrendszerünk fő feladata a kiválasztás. A zsírban oldódó mérgek az epével a bélbe választódnak ki, és ha nem gondoskodunk eltávolításukról, azok visszaszívódnak és mérgezést okoznak.

Az egész böjt alatt, végig nagyon fontos az aktív mozgás. A mozgás során felgyorsul a vérkeringés, és így a méreganyagok gyorsabban jutnak el a kiválasztó szervekbe (vese, máj, tüdő). Az aktív mozgás során felgyorsul a légzés, ami a légnemű méreganyagok kiürítését fokozza. Az izzadás pedig a bőrön keresztül történő kiválasztást serkenti. Ha nem mozgunk, azt jelezzük a szervezetünknek, hogy izmainkra nincs szükség, és azokat mint fölöslegeset fel lehet használni a test energiaigényének fedezésére. A mozgás során megnövekedett energiaigényt, testünk fokozott zsírégetés útján fedezi, vagyis meggyorsul a felhalmozódott zsírok elégetése.

Rendkívül fontos a megfelelő folyadékmennyiség bevitele. Ez a „megfelelő” Lényegesen több, mint amennyit kívánunk. Ha a böjt alatt csak annyit iszunk, hogy a szomjúságérzetünket megszüntessük, akkor az általában sokkal kevesebb, mint amennyire ilyenkor szükségünk van. Legalább napi 3 litert feltétlen meg kell hogy igyunk, hogy megelőzzük a kiszáradást és hogy serkentsük a vesék kiválasztó

munkáját. Az elfogyasztott folyadék lehet nátriumszegény ásványvíz, gyógytea (természetesen cukor nélkül), és napi maximum 2 dl valódi gyümölcslé, szintén cukor nélkül. Ezenkívül a Buchinger-kúra része napi egy tányér zöldségleves (talán helyesebb inkább zöldségteának nevezni, ugyanis egy leszűrt zöldségfőzetről van szó, amely semmilyen szilárd alkotórészt nem tartalmaz). Ez a folyadékbevitel mellett az ásványi anyagok pótlását szolgálja.

A gyógyító erő

Minden élőlénynek, beleértve az embert is, szüksége van méregtelenítésre, s a böjt az egyik legősibb és leghatékonyabb öngyógyítási technika, mivel a böjt növeli a szervezet ellenálló képességét, regenerálja az immunrendszert. De nem csak a test, hanem a szellem és a lélek is megtisztul egy ilyen időszak alkalmával.

 

Az orvosok által is – sokszor egy-egy kezelés kiegészítéseképp – ajánlott kúra gyógyító hatására Otto Buchinger és Franz Xaver Mayr figyelt fel a XX. század elején. Olyan kúrákat fejlesztettek ki, melyek kifejezetten a bélrendszer salaktalanítására alkalmasak, regeneráló hatásúak. A rendszeres böjtölés ellenállóbbá teszi testünket a fertőző betegségekkel, az allergiával szemben, növekszik a teljesítőképességünk.

Töltse ki Egészségtesztünket!

INGYENES

CSAK 2 percet vesz igénybe a teszt kitöltése, az eredményt emailben küldjük el.