fbpx

A méhnyakrák9 perc olvasási idő

2021, febr 08 | Betegségek

A nőket veszélyeztető második leggyakoribb rosszindulatú daganat a méhnyakrák. A valódi
rosszindulatú daganat kifejlődését különböző rendellenes hámsejt-elváltozások, ún. rákmegelőző
állapotok előzik meg. Senki nem tudja, milyen gyorsan lesz ezekből rák. Viszonylag gyorsan is
lejátszódhat, de 10-15 év is eltelhet, mire az egyre súlyosabbnak, veszélyesebbnek számító
elváltozásokból rosszindulatú kór lesz.

A betegség gyakoriságára jellemző, hogy 100 000 nőből évente 30-40 betegszik meg. Ez azt jelenti,
hogy Magyarországon évente 2-3000 új beteggel kell számolnunk. Az újszülött leánygyermekek 2,3%-
a számíthat arra, hogy élete folyamán méhnyakrákos lesz. Az esetek többsége 30-40 éves korban
jelentkezik. A méhnyakrák az összes daganatos halálozás egytizedét teszi ki.

Szűrés nélkül 10 000 nőből évente mintegy 8 betegszik meg ebben az alattomos betegségben.
Mielőtt felsorolnánk azokat az ismert tényezőket, amelyek a statisztikák alapján bizonyítottan
szerepet játszanak kialakulásában, fontos hangsúlyoznunk, hogy senki ne ringassa magát hamis
nyugalomba. A statisztika abban a pillanatban, amikor egy erre látszólag teljesen esélytelen ember
megbetegszik, kegyetlen hazugságnak tűnik. A statisztika nem ad védelmet az egyes embernek, csak
a szűrés.

Mi a méhnyakrák?

A méhnyakrák jellemzően két hámfelület – a méhnyak belső felületén lévő mirigyhám és a külső
méhszájat borító laphám – találkozásából kiinduló, a szövetekbe behatoló daganat. A méhnyakrák
döntő többsége (99%) laphámrák, és csak az esetek csekély hányadában fordulhat elő mirigyrák.
Magyarországon évente közel 1200 új méhnyakrákos beteget diagnosztizálnak, akiknek többsége
korábban soha nem vett részt szűrésen. A betegség általában észrevétlenül alakul ki, tünetek már
csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség előrehaladott állapotában van.

A méhnyakrák tünetei

Mivel a méhnyakrák kialakulása 10-20 évig is eltarthat, sokáig tünetmentes, és leggyakrabban rákszűrő vizsgálatnál ismerik fel. A daganat kialakulását jelzi a rendszertelen vérezgetés. A vérzés jellemzően élénk piros színű, és gyakran jelentkezik nemi aktus kapcsán. Gyakori a sárgás és kellemetlen szagú hüvelyi folyás, mely olykor véresen festékezett, úgymond „húslészerű” is lehet. Ha a daganat a méhüreget elzárja, akkor erős alhasi fájdalmat okozhat a menstruációs váladék méhüregen belüli felgyűlése, el is gennyedhet, és szeptikus állapotot okozhat. A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, fájdalmas közösülés, széklet- és vizeletürítés.

Előrehaladott stádiumban a daganat betör a hólyagba és/vagy a végbélbe, ami a hüvely, a hólyag és a végbél közötti sipoly kialakulását eredményezi. A daganat leszoríthatja a húgyvezetéket, a vesemedencében vizelet gyülemlik fel. A beteg halálát leggyakrabban szepszis vagy jelentős érkárosodásából eredő elvérzés okozza. A fentiek ismeretében a szűrés fontossága érthető, hiszen az idejében felismert kóros elváltozás életet menthet. A betegség hosszú idő alatt alakul ki, tüneteket a még beavatkozható fázisokban nem okoz, ezért nem vesszük észre. Amikor a fenti jeleket észleljük már nagyon késő.

Szerencsére a méhnyakrák a könnyen felfedezhető rosszindulatú daganatos betegségek közé tartozik. Igazi veszélye, hogy a baj sokáig némán rombolja az egészséget, nem fáj, nem jár lázzal, nem okoz különösebb tüneteket.

Kezdjük a végéről!

A diagnosztikában a hagyományosan igyekszünk a betegséget az első tünetek idején lefülelni, és azokból következtetni a láthatatlan folyamatokra. Csakhogy – ahogy a méhnyakrák esetében is – az első tünetek nem kezdetiek. Az orvosi diagnosztika fejlődésével azonban szerencsére egyre több betegség esetében változik a tendencia, és dől meg a sorrend; jóval a tünetek jelentkezése előtt lehetőség van a betegség kimutatására. Az egyre előtérbe kerülő szűrővizsgálatok nagy hasznunkra válhatnak az alattomosan kezdődő, rosszindulatú betegség, a méhnyakrák esetében.

Előrehaladott stádiumban a daganat betör a hólyagba és/vagy a végbélbe, ami a hüvely, a hólyag és a végbél közötti sipoly kialakulását eredményezi. A daganat leszoríthatja a húgyvezetéket, a vesemedencében vizelet gyülemlik fel. A beteg halálát leggyakrabban szepszis vagy jelentős érkárosodásából eredő elvérzés okozza. A fentiek ismeretében a szűrés fontossága érthető, hiszen az idejében felismert kóros elváltozás életet menthet. A betegség hosszú idő alatt alakul ki, tüneteket a még beavatkozható fázisokban nem okoz, ezért nem vesszük észre. Amikor a fenti jeleket észleljük már nagyon késő.

Jó tudni…

1907-ben kezdődött, amikor rájöttek, hogy az ember bőrén levő szemölcsöket – papillómákat – vírusok okozzák. Az első papillóma-vírusokat Richard Shope izolálta 1933-ban nyúlból. Nagyjából ez időben már föltűnt az orvosoknak, hogy míg az apácáknál és a hűséges házasságban élő nőknél csak elvétve fordul elő méhnyakrák, addig a prostituáltakat és a többedik házasságukban élő nők körében gyakori a megbetegedés. Ebből arra lehetett következtetni, hogy méhnyakrák kialakulásában a szexuális úton terjedő fertőző betegségekhez hasonlóan valamilyen kórokozó játszik szerepet.

A kutatások akkor kaptak új lendületet, amikor Harald zur Hausen, a német Rákkutató Centrum munkatársa 1973-ban felvetette, hogy összefüggés lehet a humán papillóma vírus jelenléte és a méhnyakrák között. A német kutatóknak 1983-ban sikerült kimutatniuk a tumoros sejtekben a HPV egy altípusából származó örökítő anyagot. A közelmúlt, 1999 eredménye volt, hogy egy módszer segítségével méhnyakrák-sejtek csaknem mindegyikéből, 99,7 százalékából ki tudták mutatni a HP vírusok örökítő anyagát, azaz DNS-ét.

Ennek az adatnak az ismeretében kézenfekvő, hogy a méhnyak nyálkahártya-sejtjeinek rákos elfajulásáért kizárólag ez a vírus a felelős. Más oldalról viszont az összes HPV-fertőzésnek csupán 2-3 százalékában alakul ki évekkel később a rák. Tehát egyéb faktorok is meghatározóak abban, hogy végül mi lesz a fertőzés következménye. A gyakori partnerváltás nagy esélyt teremt a különböző, gyulladásokat és idővel rákos elfajulást előidéző kórokozókkal történő fertőződésre, így megelőzésként a hűséges, monogám partnerkapcsolatot lehet a nőknek ajánlani.

Orvosilag a legfontosabb a rendszeres rákszűrő vizsgálat. A vizsgálat lényege, hogy a méhszájból vatta tamponnal vagy speciálisan erre kifejlesztett eszközzel kenetet vesznek. A kenetet vegyszerrel fixálják, majd sejttani vizsgálatra küldik. A vizsgálat elengedhetetlen része a méhszáj kolposzkópnak nevezett speciális mikroszkóppal való megtekintése. A vizsgálat érzékenységére jellemző, hogy az első pozitív lelet sok évvel megelőzi a valódi daganat kialakulását. Találati pontossága, vagyis a felismerés 98%-os valószínűségű.

Töltse ki Egészségtesztünket!

INGYENES

CSAK 2 percet vesz igénybe a teszt kitöltése, az eredményt emailben küldjük el.