fbpx
Oldal kiválasztása

A méhnyakrák

Betegségek

A nőket veszélyeztető második leggyakoribb rosszindulatú daganat a méhnyakrák. A valódi rosszindulatú daganat kifejlődését különböző rendellenes hámsejt-elváltozások, ún. rákmegelőző állapotok előzik meg. Senki nem tudja, milyen gyorsan lesz ezekből rák. Viszonylag gyorsan is lejátszódhat, de 10-15 év is eltelhet, mire az egyre súlyosabbnak, veszélyesebbnek számító elváltozásokból rosszindulatú kór lesz.

A betegség gyakoriságára jellemző, hogy 100 000 nőből évente 30-40 betegszik meg. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon évente 2-3000 új beteggel kell számolnunk. Az újszülött leánygyermekek 2,3%- a számíthat arra, hogy élete folyamán méhnyakrákos lesz. Az esetek többsége 30-40 éves korban jelentkezik. A méhnyakrák az összes daganatos halálozás egytizedét teszi ki.

Szűrés nélkül 10 000 nőből évente mintegy 8 betegszik meg ebben az alattomos betegségben. Mielőtt felsorolnánk azokat az ismert tényezőket, amelyek a statisztikák alapján bizonyítottan szerepet játszanak kialakulásában, fontos hangsúlyoznunk, hogy senki ne ringassa magát hamis nyugalomba. A statisztika abban a pillanatban, amikor egy erre látszólag teljesen esélytelen ember megbetegszik, kegyetlen hazugságnak tűnik. A statisztika nem ad védelmet az egyes embernek, csak a szűrés.

 

Mi a méhnyakrák?

A méhnyakrák jellemzően két hámfelület – a méhnyak belső felületén lévő mirigyhám és a külső méhszájat borító laphám – találkozásából kiinduló, a szövetekbe behatoló daganat. A méhnyakrák döntő többsége (99%) laphámrák, és csak az esetek csekély hányadában fordulhat elő mirigyrák. Magyarországon évente közel 1200 új méhnyakrákos beteget diagnosztizálnak, akiknek többsége korábban soha nem vett részt szűrésen. A betegség általában észrevétlenül alakul ki, tünetek már csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség előrehaladott állapotában van.

A méhnyakrák tünetei

Mivel a méhnyakrák kialakulása 10-20 évig is eltarthat, sokáig tünetmentes, és leggyakrabban rákszűrő vizsgálatnál ismerik fel. A daganat kialakulását jelzi a rendszertelen vérezgetés. A vérzés jellemzően élénk piros színű, és gyakran jelentkezik nemi aktus kapcsán. Gyakori a sárgás és kellemetlen szagú hüvelyi folyás, mely olykor véresen festékezett, úgymond „húslészerű” is lehet. Ha a daganat a méhüreget elzárja, akkor erős alhasi fájdalmat okozhat a menstruációs váladék méhüregen belüli felgyűlése, el is gennyedhet, és szeptikus állapotot okozhat. A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, fájdalmas közösülés, széklet- és vizeletürítés.

Előrehaladott stádiumban a daganat betör a hólyagba és/vagy a végbélbe, ami a hüvely, a hólyag és a végbél közötti sipoly kialakulását eredményezi. A daganat leszoríthatja a húgyvezetéket, a vesemedencében vizelet gyülemlik fel. A beteg halálát leggyakrabban szepszis vagy jelentős érkárosodásából eredő elvérzés okozza. A fentiek ismeretében a szűrés fontossága érthető, hiszen az idejében felismert kóros elváltozás életet menthet. A betegség hosszú idő alatt alakul ki, tüneteket a még beavatkozható fázisokban nem okoz, ezért nem vesszük észre. Amikor a fenti jeleket észleljük már nagyon késő.

Szerencsére a méhnyakrák a könnyen felfedezhető rosszindulatú daganatos betegségek közé tartozik. Igazi veszélye, hogy a baj sokáig némán rombolja az egészséget, nem fáj, nem jár lázzal, nem okoz különösebb tüneteket.

Kezdjük a végéről!

A diagnosztikában a hagyományosan igyekszünk a betegséget az első tünetek idején lefülelni, és azokból következtetni a láthatatlan folyamatokra. Csakhogy – ahogy a méhnyakrák esetében is – az első tünetek nem kezdetiek. Az orvosi diagnosztika fejlődésével azonban szerencsére egyre több betegség esetében változik a tendencia, és dől meg a sorrend; jóval a tünetek jelentkezése előtt lehetőség van a betegség kimutatására. Az egyre előtérbe kerülő szűrővizsgálatok nagy hasznunkra válhatnak az alattomosan kezdődő, rosszindulatú betegség, a méhnyakrák esetében.

Előrehaladott stádiumban a daganat betör a hólyagba és/vagy a végbélbe, ami a hüvely, a hólyag és a végbél közötti sipoly kialakulását eredményezi. A daganat leszoríthatja a húgyvezetéket, a vesemedencében vizelet gyülemlik fel. A beteg halálát leggyakrabban szepszis vagy jelentős érkárosodásából eredő elvérzés okozza. A fentiek ismeretében a szűrés fontossága érthető, hiszen az idejében felismert kóros elváltozás életet menthet. A betegség hosszú idő alatt alakul ki, tüneteket a még beavatkozható fázisokban nem okoz, ezért nem vesszük észre. Amikor a fenti jeleket észleljük már nagyon késő.

Jó tudni…

1907-ben kezdődött, amikor rájöttek, hogy az ember bőrén levő szemölcsöket – papillómákat – vírusok okozzák. Az első papillóma-vírusokat Richard Shope izolálta 1933-ban nyúlból. Nagyjából ez időben már föltűnt az orvosoknak, hogy míg az apácáknál és a hűséges házasságban élő nőknél csak elvétve fordul elő méhnyakrák, addig a prostituáltakat és a többedik házasságukban élő nők körében gyakori a megbetegedés. Ebből arra lehetett következtetni, hogy méhnyakrák kialakulásában a szexuális úton terjedő fertőző betegségekhez hasonlóan valamilyen kórokozó játszik szerepet.

A kutatások akkor kaptak új lendületet, amikor Harald zur Hausen, a német Rákkutató Centrum munkatársa 1973-ban felvetette, hogy összefüggés lehet a humán papillóma vírus jelenléte és a méhnyakrák között. A német kutatóknak 1983-ban sikerült kimutatniuk a tumoros sejtekben a HPV egy altípusából származó örökítő anyagot. A közelmúlt, 1999 eredménye volt, hogy egy módszer segítségével méhnyakrák-sejtek csaknem mindegyikéből, 99,7 százalékából ki tudták mutatni a HP vírusok örökítő anyagát, azaz DNS-ét.

Ennek az adatnak az ismeretében kézenfekvő, hogy a méhnyak nyálkahártya-sejtjeinek rákos elfajulásáért kizárólag ez a vírus a felelős. Más oldalról viszont az összes HPV-fertőzésnek csupán 2-3 százalékában alakul ki évekkel később a rák. Tehát egyéb faktorok is meghatározóak abban, hogy végül mi lesz a fertőzés következménye. A gyakori partnerváltás nagy esélyt teremt a különböző, gyulladásokat és idővel rákos elfajulást előidéző kórokozókkal történő fertőződésre, így megelőzésként a hűséges, monogám partnerkapcsolatot lehet a nőknek ajánlani.

Orvosilag a legfontosabb a rendszeres rákszűrő vizsgálat. A vizsgálat lényege, hogy a méhszájból vatta tamponnal vagy speciálisan erre kifejlesztett eszközzel kenetet vesznek. A kenetet vegyszerrel fixálják, majd sejttani vizsgálatra küldik. A vizsgálat elengedhetetlen része a méhszáj kolposzkópnak nevezett speciális mikroszkóppal való megtekintése. A vizsgálat érzékenységére jellemző, hogy az első pozitív lelet sok évvel megelőzi a valódi daganat kialakulását. Találati pontossága, vagyis a felismerés 98%-os valószínűségű.

Ájur Véda – Az élet tudománya II. rész – A cink

Az Ájur Véda gyógyító, egészségmegőrző rendszerként újra virágkorát éli és világszerte több, mint félmilliárd ember számára nyújt segítséget nap mint nap. Alkalmazása hatékony, használata széles körű és mentes a káros mellék-, esetleg évek múlva jelentkező...

Csalán, a tisztítókúra alapja

Népies neve: csalány, csollán, csólyány, csanál, csohán, csovány. Csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozik. A növénycsalád nevét a latin “uro”, égni szóból kapta. Minden szerve csalánszőrökkel borított, érintése égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel....

Tartós fogyás? Nem álom! Koplalás helyett most itt a Slim FLAVIN 7!

Kevés olyan embert ismerünk, aki ne fogadná meg minden évben, hogy búcsút int a fölösleges kilóknak, és végre jól érzi majd magát a bőrében. De ne áltassuk magunkat, hiszen a fogyás nem egy könnyű dolog. Még ha sikerül is időszakosan megszabadulni a súlyfeleslegtől,...

A sejten belülre juttatott cink sikeresen képes gátolni a vírus szaporodását

A cink mindenhol jelen van az emberi szervezetben, a sejteknek szüksége van erre az ásványi anyagra, hogy meg tudjanak küzdeni a baktériumokkal és vírusokkal. Létfontosságú nyomelem, több mint 300 enzim aktivitásához elengedhetetlen. Szerepet játszik a...

Mit árul el a haj az immunrendszer állapotáról?

A haj, a bőr, a köröm állapota sokat elárulhat az immunrendszer erősségéről. Gyógyszerek, stressz, életmód mind mind hatással vannak a haj egészségére. Ha hullik, ha korpásodik vagy ha túl hamar zsírosodik, kezdjen el oda figyelni!Az immunrendszer munkája Az...

Beszélnünk kell róla! – A rák

Magyarországon évente 50-60 ezer új daganatos beteget regisztrálnak. Átlagosan 30 ezren minden évben belehalnak a betegségbe. Jelenleg 170 ezer aktív kezeltet tartanak számon, ám összesen mintegy 300 ezer rákbetegről tudunk. A rák világszerte az egyik legfőbb...

Minden amit tudni akar az allergiáról – avagy az allergiás reakciók miértjei

Az ember állandó kölcsönhatásban van a környezetével, ahonnan sokféle hatás éri, amelyekre fejlettségének megfelelően reagál. A szervezet szerteágazó működésének alapfeltétele a külső és a belső egyensúly megléte. Az egyensúly megtartását bonyolult idegi, hormonális...

A halálozások több, mint felét a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák

Napjainkra szomorú tény lett: a halálozások több mint felét a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák. Sőt: több nő hal meg keringési betegségben, mint emlőrákban! Napjainkra a stressz is olyan civilizációs betegséggé vált, mely a nőket is veszélyezteti. Az egyik...

Amit a koleszterinről tudni kell

Tudja, hogy mennyit fogyaszt az autója 100 km-en? És azt, hogy mennyi a koleszterinszintje? Azt már ugye nem?… Pedig fontos adat, ugyanis a vér koleszterin- és zsírszintjének emelkedése évekkel előre jelzi, hogy ereinkben megkezdődött az érelmeszesedés! A vér...