fbpx
Oldal kiválasztása

Gyakran halljuk, hogy naponta – átlagos körülmények között – legalább három liter folyadékot kellene meginnunk, akkor is, ha nem gyötör bennünket szomjúság. Ennek ellenére hajlamosak vagyunk elfeledkezni legfontosabb lételemünkről, a vízről.

Már két százalék folyadékvesztésnél rosszabb fizikai teljesítmény, bizonytalan közérzet, hányinger, csökkenő koncentrálóképesség alakul ki. Nem véletlen, hogy gyakran hívják fel a figyelmünket arra, hogy naponta legalább másfél liter folyadékot igyunk meg.

Kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedve étrendünket tudatosan összeállíthatjuk a naponta bevitt táplálékok, elfogyasztott élelmiszerek szabályozásával. Könnyen eshetünk azonban abba a hibába, hogy csak a szilárd táplálékok jutnak eszünkbe. Semmiféleképpen nem szabad megfeledkeznünk a megfelelő folyadékfogyasztásról.

A legfontosabb szabály, hogy tekintsük tápláléknak a folyadékot. Ha nem iszunk eleget, szervezetünk folyadék hiányában tiltakozik, délutánra a napi egyetlen pohár kávé vagy tea után lüktet a tarkónk, étvágytalanok leszünk, kiszárad a szánk, rossz a közérzetünk, csökken a figyelmünk, teljesítőképességünk. Ezek a tünetek már az utolsó figyelmeztető jelek, hogy ha nem veszünk magunkhoz folyadékot, szervezetünket a kiszáradás veszélye fenyegeti.

Idáig soha nem szabad eljutnunk, tudatosan kell figyelnünk a folyadékbevitelre!

Az élet hármas szabálya

A folyadék elengedhetetlenül fontos a szervezet alapvető működéséhez. Fennmaradásunk szempontjából a legnagyobb jelentősége a víznek van, ennek hiánya jelenti ugyanis a szervezet számára a legnagyobb veszélyt. Erre utal az ún. hármas szabály is, miszerint: 3 percig bírjuk ki levegő, 3 napig víz és 3 hétig élelem nélkül.

A víz szervezetünk összes funkciója számára nélkülözhetetlen: a sejtek számára tápanyagokat és oxigént szállít, állandósítja a testhőmérsékletet, védi az egyes szerveket, szöveteket, “kipárnázza” az ízületeket, eltávolítja a méreganyagokat, javítja erőnléti állapotunkat, közérzetünket. Testünk 50-60%-át víz alkotja, mely az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken. (Míg a magzat szervezetének víztartalma 90%, az újszülötté 75-80%, felnőttkorra ez az arány 50-60%-ra, idős korban pedig még alacsonyabb értékre csökken.)

A szervezet vízháztartása nagyon érzékeny és pontos irányítás alatt működik. Szervezetünk állandóan üríti magából a folyadékot, melynek mennyisége normális hőmérsékletnél, nagyobb megerőltetés nélkül kb. 2,4 liter naponta: vizelettel 1300 ml, széklettel 150 ml, a verejtékkel bőrön keresztül 500 ml, légzéssel 450 ml távozik. Különleges körülmények között, mint pl. hőség, a levegő magas páratartalma, intenzív sportolás vagy láz esetén akár egyetlen óra alatt is veszíthetünk ugyanennyit. Ezeket a veszteségeket folyamatosan pótolnunk kell, vagyis a szervezet normál működéséhez a vízvesztésnek és a vízbevitelnek állandó egyensúlyban kell lennie.

Víz nélkül nincs élet

Ha a folyadékvesztés meghaladja a folyadékbevitelt, a szervezet vízháztartásának egyensúlya felborul. Ennek következményeként a folyadékhiány mértékének növekedésével egyre súlyosabb tünetek jelentkeznek. A szervezet 1%-os folyadékvesztesége esetén szomjúságérzet jelentkezik, 2%-nál erős étvágytalanság, majd a folyamat előrehaladtával csökkenő fizikai teljesítmény, rossz közérzet, hányinger, csökkenő koncentrálóképesség alakul ki.

7%-os folyadékhiány esetén szédülés, ezt követően nehézlégzés, izomgörcs, tudatzavar keletkezik. 11%-os vízveszteség esetén keringési és veseműködési zavar áll be, 20% körüli vízveszteség esetén pedig bekövetkezik a halál.

Vízhiányos betegségek

Ha krónikusan kevés folyadék áll rendelkezésre, megnő az arra hajlamos egyénekben a vesekő, a húgyúti, a vastagbél- és az emlődaganatok kialakulásának kockázata. Azok, akik kevés vizet fogyasztanak, gyakran fáradtak, fejfájásra, rossz koncentrálóképességre panaszkodnak. Az egészség, a fiatalság, a szépség egyik titka, hogy sikerül-e testünk víztartalmát minél tovább megőrizni.

Mennyi vízre van szükségünk?

Folyadékszükségletünket sok tényező befolyásolja: pl. életkorunk, tápláltsági állapotunk, táplálkozásunk, fizikai aktivitásunk, valamint a környezet hőmérséklete, a levegő páratartalma, stb. A napi szükséges folyadékmennyiség kiszámításánál ezért minden esetben figyelembe kell venni az egyéni különbségeket. Általános alapszabály, hogy minden kétszázötven kalória elfogyasztása után 2 dl folyadék elfogyasztása javasolt, kötelező!

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, hogy mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, hiszen a szervezet csak 1%-os vízveszteség esetén jelez, idős korban pedig jelentősen csökken a szomjúságérzet. Folyadékbevitelről tehát állandóan gondoskodnunk kell, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak.

A napi folyadékszükséglet fedezésére rendszeresen kell innunk, megfelelően elosztva a napi folyadékbevitelt. A kávé, a fekete tea, az alkohol nem teljes értékű folyadékok, mert vízhajtó hatásúak, így fogyasztásuk után rövid időn belül inkább ismét szomjúságérzet keletkezik. Szomjoltásra egyedül a tiszta víz alkalmas, valamint az ásványvíz.

A kiszáradás kockázata nyáron megsokszorozódik: figyeljünk a víz bevitelére!

A nyári hőségben a szervezet fokozott verejtékezéssel védekezik a túlzott meleg ellen, ezért ha nem pótoljuk az elvesztett folyadékot, sokkal hamarabb bekövetkezhet a kiszáradás. A szédelgést, a bágyadtságot, az erőtlenséget, az ájulást nemcsak a meleg okozhatja, hanem az is, ha a szervezetben nincs megfelelő mennyiségű folyadék. A nyári hónapokban sok vízhez, vitaminhoz juthatunk, ha minél több gyümölcsöt fogyasztunk. A tartós kánikula mindenkit megvisel, vannak azonban, akik életkoruk, krónikus betegségük, vagy foglalkozásuk miatt hajlamosabbak a kóros folyadékvesztésre, a kiszáradásra vagy a hőgutára.

A csecsemők és kisgyermekek nemcsak azért veszélyeztetettek, mert szavakkal még nem tudják jelezni, hogy szomjasak, hanem azért is, mert testük víztömegéhez képest nagy a testfelületük, így rövid időn belül komoly vízmennyiséget veszíthetnek. Az idősek szervezete eleve kevesebb vízmennyiséget tartalmaz, az élettani változások miatt pedig szervezetük ritkábban jelez szomjúságot.

FIGYELJÜNK ODA!

Ha nem pótoljuk kellő mértékben és időben a verejtékezéssel elvesztett folyadékot, a szervezet segélykérő jeleket ad: szédülünk, csökken a vérnyomásunk, fáj a fejünk. Ilyenkor tanácsos azonnal inni! Aki viszont csak csapvizet iszik a hőségben, vízmérgezést kaphat, amely az elvesztett ásványi anyagok pótlásának hiányából fakad. A vízmérgezés tünetei hasonlóak más mérgezésekhez: émelygés, rosszullét, fejfájás, hányinger jelentkezhet.

A megfelelő folyadék-, illetve ásványisó-pótlást igyekezzünk táplálkozásunkkal is biztosítani, pl. könnyű nyári gyümölcslevesek, gyümölcslevek fogyasztásával.

A víz szervezetünk összes funkciója számára nélkülözhetetlen:, a sejtek számára tápanyagokat és oxigént szállít, állandósítja a testhőmérsékletet, védi az egyes szerveket, szöveteket, “kipárnázza” az ízületeket, eltávolítja a méreganyagokat, javítja erőnléti állapotunkat, közérzetünket.

Cink, a prosztata őre?

A cink egészséges prosztataműködésben betöltött szerepe: egészséges prosztata titka A prosztata, a férfi szaporítószervrendszer fő alkotója, mely egy kb. 3 cm hosszú 20 g súlyú mirigy, amely a medence közepén, a húgyhólyag és a végbél közötti térben helyezkedik el. A...

Cink: Az elfeledett nyomelem

A cink a földkéreg 23. leggyakoribb eleme, ipari szempontból napjainkban a 4. leggyakrabban használt fémes elem. A cink története igen messzire vezethető vissza, a távol keleten már Krisztus előtt 1300-ban találhatunk említéseket a fém alkalmazására. Nemcsak ipari...

A víz igazi ereje – H4O=H2o+H2

A józan ész azt diktálja, hogy ha a víz molekula 2 hidrogén atomból és egy oxigén atomból áll, azon víz stabilitása, mely több mint két hidrogén atomot tartalmaz kétséges lehet. Kutatások során bebizonyították, hogy a víz molekula képes magában foglalni több mint két...

Jód, a pajzsmirigyünk legjobb barátja

A jód a természetben széleskörűen elterjedt, az emberi szervezet normális működéséhez elengedhetetlenül szükséges (esszenciális) elem. A pajzsmirigyhormonjaink termeléséhez pedig nagy szükségünk van rá. Szervezetünk azonban nem képes jódot termelni, ezért a táplálék...

Aloe vera, a sivatag lilioma

Az Aloe Veráról sokat hallani mostanában, mintha valami új gyógynövényre bukkantunk volna mostanában. Pedig az Aloe Verát már ősidők óta használják gyógyításra. A kínai orvosok akupunktúrás tűként is használták a tüskéit. Számos ősi civilizáció Istenként, az amerikai...

Lucerna, minden élelem atyja

A lucerna arab eredetű szó azt jelenti: apa és valószínűleg azért adták e nevet a lucernának, mert egyedülállóan jó erősítő, gyógyító hatást tulajdonítottak neki. A hagyományok szerint először az arabok fedezték fel a lucernát úgy kétezer évvel ezelőtt és minden...

Ájur Véda: Az élet tudománya III. – típusok és elemek

Az Ájur Véda a holisztikus életfilozófia ősi indiai tudománya, mely az élet tudományát foglalja magába. Nemcsak orvostudomány, hanem egy szemlélet a világról. Évmilliók óta létező tradíció, amely az étrendet, viselkedést és az életmódot az egészség megőrzése és...

Barátaink a baktériumok

Kevesen tudják, hogy normál esetben, szervezetünkben több a jótékony baktérium, mint az ártalmas. Márpedig ha ez így van, akkor át kell alakítanunk gondolkodásunkat az eddig kellemetlen asszociációkat előhívő „baktérium” kifejezéssel kapcsolatban. A baktériumok...

Cseresznye

...A cseresznye az egyik legkorábbi gyümölcs, a gyerekek kedvence. Már május elején pirosodik a szőlősben vagy az udvarokban a fákon. A cseresznye a frissesség, a tavasz, az ifjúság. Előnyös tulajdonságai, szépsége és ízletessége miatt már az ókorban is az istenek...

A gyógyító méz

Kevés édesebb dolgot ismerünk, mint a méz, amely nemcsak táplálékunk, hanem egyik fontos vitaminforrásunk is. Csak csodálhatjuk a szorgos méhtársadalmat, hogy ilyen vitaminkoktélt késztésére képes.Az egyik leghatékonyabb baktériumölő A hagyományos orvoslásban...