fbpx

Vizet, vizet, vizet…

Betegségek, Természetes gyógymódok

Szomjoltással megelőzhető a legtöbb betegség kialakulása, sőt gyógyítható a visszatérő tünetek jelentős százaléka − tartja egy orvosi kísérleteken alapuló elmélet.

Az emberi szervezetben a víz szerepe rendkívül sokrétű. Biztosítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását; befolyásolja a vér összetételét, hőszabályozó szerepével biztosítja a szervezet állandó belső hőmérsékletét. A víz szervezetünk legfontosabb alkotóeleme. A szervezetünkben lévő vízmennyiség látja el testünk minden részét folyadékkal, ám az életkor előrehaladtával ahogy a víz aránya csökken, úgy a megbetegedéseké általában nő.

A csecsemő szervezet 80%-ban, a felnőtté már csak 60%-ban, az idős szervezet pedig mindössze 50%-ban tartalmaz vizet. Az elfogyasztott víz az emésztőrendszerből felszívódik a vérbe, majd az egész szervezetben szétáramlik és a különböző szervekben, és szövetekben átmenetileg tárolódik, ahol leadja a benne oldott anyagokat, majd körforgása során az anyagcseretermékeket is felveszi, és tovább viszi, méregtelenítve ezzel a szervezetet. Tehát a víz mindenhova elér a szervezetben, így nem kérdés, hogy funkciója jelentős.

Szervezetünk mosógépe

Átlagosan a napi vízleadás és vízfelvétel mérlegének mindkét oldalán 2,5 liter szerepel: ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán, amit pótolnunk kell. Dr. F. Batmanghelidj 1931-ben született iráni orvos kísérletei viszont azt igazolják, hogy az előbbi adat egy vízhiányos élet vízbevitelét tükrözi. A közel-keleti orvos szerint a szervezetnek csak a vízszükséglete (nem a folyadék) napi 2 liter.

Minden egyéb módon bevitt folyadék (táplálék 1200 ml, oxidációs víz 300 ml) plusszban adódik ehhez, így a minimum folyadékszükséglet a kutatóorvos szerint 3,5 liter. Dr. F. Batmanghelidj azt állítja, hogy a hivatalosan saccolt vízbeviteli és leadási adatok számításából kimaradtak a sejt anyagcsere, és a méregtelenítő folyamatok, amik a legtöbb vizet igénylik a szervezetben, és amik hiánya a legtöbb betegségnek mondott tünethez vagy konkrét fizikai elváltozáshoz vezet.

Az anyagcsere illetve méregtelenítő folyamat mechanizmusa a szervezetben hasonlít egy mosógéphez. Ha a mosás során csak annyi vizet engedünk a gépbe, amennyiben a mosópor feloldódik, és a ruhák benedvesednek, nem várhatjuk el, hogy tiszta legyen, amit kimostunk.

Az öblítésről nem is beszélve. Természetesen a szervezet intelligensebb, mint egy mosógép, és a bevitt vizet képes visszaforgatni a folyamatba, de csak egy bizonyos mértékig. Azon felül viszont a béltraktusból, a vese szűrési folyamatából, a vérből, vagy végszükség esetén a sejtekből kell kivonnia a vizet a létfontosságú folyamatok működéséhez.

prosztatarák szalag

Elvonási tünetek

Amennyiben a kellő mennyiségű vízbevitel nem történik meg, a szervezet folyadékot von el az előbb említett szervekből, így azok károsodni fognak, és idővel kialakulnak a különféle betegség tüneteink. Mivel a vérkeringés, a nyirokkeringés bejárja egész szervezetünket, nem nehéz elképzelni, hogy a megfelelő keringéshez szükséges víz megvonása a szervezet bármely részén okozhat zavart jelző tüneteket, illetve tartós megvonás esetén betegséget, ami nem másból, mint az adott terület szomjazásából adódik. És ha ez így van, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy vizet adunk neki.

Nem is gondolnánk, hogy a szervezet akkor is szomjazhat, ha nem érzünk konkrét szomjúság érzést. A vízmegvonásnál a szervezetben fellépő dehidrációnak egészen más jelei is vannak. Például: evés utáni fáradtság, krónikus fáradtság, krónikus fájdalmak, migrénes fejfájás, hasonló megfoghatatlan tünetek.

Nincs szomjúságérzet

Ne gondoljuk, hogy a szervezet szomjúságérzetének egyetlen jele a szájszárasság. Ráadásul nagyon érdekes, hogy minél régebb óta vízhiányos a szervezet, annál kevésbé alkalmazza ezt a jelzést (illetve csak már súlyos esetben, ha például egy napja nem ittunk), s inkább egyéb a már említett módokon próbálja felhívni magára a figyelmet. Ezért szoktak arra hivatkozni, akik keveset isznak, hogy nem szomjasak.

Ki lehet próbálni, hogy ha a vízhiányos szervezetnek elkezdünk elegendő folyadékot biztosítani, egy éven belül megérezhetjük, hogy egyre gyakrabban jelenik meg a szánkban érzett szomjúságérzet és múlnak el az egyéb fájdalmas, vagy krónikus tünetek, melyek a dehidráció következtében alakultak ki.

Megfigyelhető, hogy az idős emberek szervezetében, ahogy csökken a víztartalom, úgy kevésbé szomjasak, ezért egyre kevesebbet isznak, felgyorsítva ezzel az öregedés folyamatát, melyből adódóan szervezetük kiszáradhat, emésztési zavarok léphetnek fel, növekszik a trombózis veszélye, erősödnek az ízületi fájdalmak, felborul a szervezet elektrolit háztartása és sorolhatnánk.

egy pohár víz

Emészt, vagy elemészt

A szervezetbe kerülő folyadékmennyiséget táplálkozás során vesszük magunkhoz, ezért logikus, hogy az emésztőrendszer ez egyik elsődleges terület, ahol érzékelhetővé válik, a kellő mennyiségű víz hiánya. Az, hogy az emésztőrendszernek miért van szüksége elegendő folyadékra, egy egyszerű példa alapján megérthető. Képzeljük el, hogy mosogatunk, és a vízzel félig teli mosogatókagylóban kell tisztára mosnunk a vasárnapi ebéd utáni piszkos edényeket. Elég nehéz feladat lenne, és nem tudnánk megoldani kellő mennyiségű víz hiányában. Hasonlóan működik az emésztőrendszerünk is.

Ahhoz, hogy megfelelően feldolgozza a bevitt táplálékot, majd a teljes anyagcserét akadálymenetesen lebonyolítsa, sok folyadékra, ezen belül is vízre van szükség. Sem gyümölcslé, sem tea, sem leves, a kávéról és az üdítőkről nem is beszélve nem helyettesíti a vizet. (A gyümölcslé szárazanyag-tartalmának feldolgozására a szervezet el is használja azt a vizet, ami magával a gyümölcslével bekerült.)

A víz életútja és munkássága

Kísérletekben kimutatták, hogy megfelelő mennyiségű víz fogyasztása esetén idős korban 45%-kal csökken a vastagbélrák kialakulásának veszélye. Az emésztőrendszeri problémák, a hurutok, a gyulladások, a székrekedés, az esetleges fájdalmak, a test vízhiányának hírnökei. Ha sikerül megértenünk ennek a jelzésrendszernek a mechanizmusát talán könnyebben be tudjuk építeni az életünkbe a tudatos és helyes vízfogyasztás szabályit.

Kimutatható, hogy amikor megiszunk egy pohár vizet, az azonnal tovább halad a belekbe, és ott felszívódik. Egy fél órán belül pedig majdnem ugyanaz a mennyiségű víz választódik ki a gyomorban annak mirigyrétegén keresztül abból a célból, hogy lebontsa a gyomorba kerülő táplálékot. A szilárd ételek emésztése tehát a gyomorban jelenlévő víz mennyiségétől függ. Ezért fontos, hogy étkezések előtt fél órával igyunk meg egy nagy pohár vizet, ezzel segítve emésztésünket.

Figyelem! Ezt a folyamatot az étkezés közben vagy közvetlen utána fogyasztott víz már hátráltatja, mert rétegeket képez a gyomorban lévő táplálék közé illetve fölé nehezítve az emésztést, melynek során a keletkezett sav a táplálékra ömlik, az enzimek aktiválódnak, a táplálék pedig homogenizált folyadékká alakul és az emésztés következő fázisában a belekbe jut.

A bélrendszer egyik fő feladata, az oda került ürülékből való vízkiválasztás. Amikor a szervezet eleve vízhiányos állapotban van, a béltartalom a könnyű haladáshoz szükséges vízmennyiség hiányában lelassul és mivel így tovább van a belekben, a szervezet megpróbál mégtöbb vizet kivonni belőle saját felhasználásra. Ennek egyértelmű következménye a székrekedés. A további szilárd táplálék bevitele egyre növeli a haladás nehézségeit, így válik a székrekedés krónikussá azoknál az embereknél, akik nem fogyasztanak elegendő vizet.

A belekbe száradt bélsár megtapad a bélfalakon, ami tovább nehezíti a bélrendszer működését és idővel hasi fájdalmakat is eredményezhet, melyek egyértelmű jelei a szervezet szomjazásának, amit kizárólag vízzel orvosolhatunk. Ugyanis amikor vizet iszunk, a gyomorba érkező víz térfogatának függvényében motilin nevű hormont választ ki a szervezet. Minél több vizet iszunk, annál több motilint termel a béltraktus, ami a bélfal ritmikus összehúzódását, perisztaltikus mozgását serkenti. Ez a működés szabályozza a béltartalom útjában lévő bélszakaszok szelepeinek nyitó és záró mozgását is.

Amikor elegendő víz áll rendelkezésre az emésztéshez, a hasnyálmirigy lúgos bikarbonát oldatot termel a felső béltraktus számára, hogy semlegesítse a savas gyomor tartalmat. Ilyen ideális körülmények között a gyomorkapu a gyomor kiürítéséhez nyitott állásba kerül. A motilin, ami egy „jóllakottsági” hormon, ennek a folyamatnak az összehangolásában fontos szerepet játszik, mert a béltraktus akkor választja ki ezt a hormont, amikor a víz a gyomorfallal érintkezik.

Ha nincs elég víz, és a folyamatba ezáltal hiba csúszik, akkor a gyomorkapu nem kapja meg a parancsot arra, hogy megnyíljon, sőt egyre inkább összeszorul. Ennek hatására a nyelőcső és a gyomor közti zárógyűrű valamint a rekeszizom külső szelepe lazultabbá válik, így a sav visszajöhet a nyelőcsőbe, ami fájdalmat és gyomorégést okoz.

Víz az egészségért!

Amikor megtaláltuk a szervezetünk számára megfelelő vizet, már csak a folyadékfogyasztás helyes szokásait kell kialakítanunk. Minden szervezetnek szüksége van napi 2 liter víz fogyasztására, de nem szabad összekeverni a folyadékot a vízzel!

Fontos, hogy a nap folyamán egyenletesen elosztva vigyük be a folyadékot szervezetünkbe, mert, ha például egész délelőtt nem iszunk semmit, majd délután 4-kor gyorsan legördítünk két fél literes korsó vizet, azzal könnyen kilúgozhatjuk a szervezetünket, azaz kimossuk belőle az ásványi sókat.

Mielőtt vízkúrával elkezdenénk orvosolni keringési rendellenességeinket, testi fájdalmainkat, a szervezetünkben lévő gyulladásokat, tehát oltanánk szervezetünk szomjúságérzetét, meg kell győződnünk arról, hogy vesénk jól működik e, megfelelően ki tudja e választani a bevitt folyadékot. Ezt úgy tudjuk tesztelni, hogy néhány napig fokozatosan növeljük a vízfogyasztást és mérjük, hogy a bevitt víz mennyiségének növelése arányában növekszik e a vizelet mennyisége. Ha igen, akkor aggodalomra nincs semmi ok.

Sportolás vagy más intenzív fizikai megterhelés közben, illetve melegben sok folyadékot veszítünk, amit víz formájában a 2 literen felül plusszban pótolni kell, de soha nem egyszerre, hanem elosztva. Sportolás és fizikai munka közben folyamatosan igyunk kb. negyed óránként. A mozgás hatására kialakuló fáradtság egyik oka a dehidráció, melynek következtében csökken a vérnyomás, nő a testhőmérséklet, romlik a koncentrálóképesség, az izmok görcsölnek, hányinger és hasmenés is jelentkezhet.

A napi 2 literen túl további plussz vízigény merül fel annál, aki tartós gyógyszeres kezelés alatt áll, mert gyógyszerek nagy többsége kémiailag tovább fokozza a szervezet dehidrációját, tehát vizet von el.

Ajánlott és felhasznált irodalom: Dr. F. Batmanghelidj: A tested vízért kiált!

Pegaga – Ősi életelixír a Távol-Keletről

Ha azt mondanánk, létezik egy szer, amely gá­tolja az ­öregedést, fokozza az agyműködést, hatékony bőrbetegségek ellen, leszámol a húgycsőgyulladással és a veseproblémákkal, sőt még a narancsbőr ellen is felveszi a kesztyűt, bizonyára hitetlenkedve fogadná a hírt. Hát...

Édes élet, avagy a cukorbetegség

Magyarországon 700 ezer körül mozog a regisztrált cukorbetegek száma és az egészségügyi statisztikákra épülő jóslatok szerint ez a szám csak növekedni fog a jövőben... A népbetegségnek titulált cukorbetegség, az egyik legalattomosabb betegség, hiszen egyrészt...

Ősi gyógymód a tányéron – Ajurvéda

Szeretné, ha ételeivel nem csupán ízlelőbimbóit kényeztetné, hanem a tányérjára kerülő falatokkal az egészségét, testi-lelki harmóniáját is erősítené? A Távol-Keleten már évezredek óta az élelmiszerre, mint gyógyszerre tekintenek. Egy elcsépelt mondás: Nem azért...

Koleszterin, az érgyilkos

A világon minden harmadik, Magyarországon pedig minden második haláleset összefüggésben van szív- és érrendszeri megbetegedéssel, amelynek kialakulásában a vér magas koleszterinszintje alapvető szerepet játszik. Hazánkban a haláloki statisztikák élén a szívinfarktus...

Nyers egészség

A nyers koszt, olyan étrend, ami egyszerre képes egyensúlyt teremteni az egészségünkben, a testsúlyunkban és az egész életünkben. Manapság sokan nem csupán divatból, hanem egészségügyi megfontolásokból választják a részleges vagy teljes húshagyó életmódot. Fontos...

Uraim, egészségükre!

A férfiak általában kevésbé szeretnek foglalkozni egészségükkel, mint a nők, ebből adódóan a megelőzésre sem szentelnek annyi figyelmet. Pedig ahogyan a nőknek, úgy a férfiaknak is megvannak az egészségügyi gondjaik…. „Minden sikeres férfi mögött áll egy nő” –írja a...

Nem minden depresszió, ami annak látszik

A nappalok rövidülése, a levegő lehűlése, az otthon falai közt eltöltendő idő mennyiségének növekedése sokaknál párosul rossz hangulattal, alvászavarokkal, szomorúsággal, esetleg időszakos depresszióval és a magány érzésének felerősödésével. A zord őszvégi estékről...

Fáradt szegény, mert vérszegény

Szervezetünk vérszegénysége többféle okból kifolyólag is kialakulhat. Leggyakoribb a vashiányos vérszegénység, ami eleinte banális problémának tűnhet, de nagyon hamar válik további rendellenességek okozójává. Vérszegénységről akkor beszélhetünk, amikor a vér...

Makrobiotika – a hosszú, egészséges élet titka

Tao azt jelenti, az Út. A világ kozmikus rendjének Útja, amely mindenek felett áll, ugyanakkor mindenkiben megtalálható. Ha rátalálunk magunkban az Útra, akkor képessé válhatunk arra, hogy teljes összhangba kerüljünk az univerzális renddel. Ezen az életfilozófián...

Szoptatás mesterfokon

Édesanya és csecsemő számára egyaránt ez élet egyik legnagyobb áldása, ha az anya képes szoptatni gyermekét, és egyik legfájóbb büntetése, ha ez valamiért nem lehetséges. Sok ezer évvel ezelőtt fennmaradó írásokból kiderül, hogy volt idő a világtörténelemben, amikor...