fbpx
Oldal kiválasztása

A zöldtea jótékony hatása az emberi szervezetre

Vitaminok

A teacserje hazájára vonatkozóan két állítás létezik. Az egyik verzió szerint a tea nem Kínából, hanem az indiai Assamból származik, ahonnan a prehisztorikus időkben került át Kínába. A másik szerint a kínai hajósok érték el dzsunkáikkal Kisázsiát, Ceylont, Indiát. A kínai teacserje valószínű őshazája a Tibetet övező magas hegyekben található. A teát régen kizárólag gyógynövényként, mint a szellemi erő fokozójaként alkalmazták.

A gyógyító tulajdonságokat főzet/forrázat készítésével érték el. Ezt az eredeti természetes formát semmi más elkészítési mód nem pótolja. A tea koncentráció készséget növelő, álmosságot elűző hatását a kolostori életben, a meditációs gyakorlatok során jól alkalmazhatták. A gyógyerejű teaital zöld teából készül(t), kézi aratással (mert gépesítésnél sokk éri a növényt), természetes előfordulású növényből.

A kereskedelemben az elkészítési mód és termőhely szerint többféle teát különböztetünk meg. A fehér tea egyike a leghíresebb teának és korábban kizárólag a kínai udvarban alkalmazták. A fehér teát kizárólag a még ki nem nyílt levélrügyekből állítják elő. A teacserje legfinomabb és legnemesebb terméke a mai napig.

 

Fekete és a zöld tea klözi különbség

A fekete tea előállításakor a leveleket fonnyasztják, füllesztik. A sötét színt a cserzőanyagok enzimatikus oxidációja és a klorofill bomlása okozza. A fermentálás során aromaanyagok is keletkeznek. A folyamat sötét helyen max. 25 C-on 95-98 fokos páratartalom mellett zajlik.

A zöld tea készítésnél az oxidációért felelős enzimek inaktiválása a levelek hevítésével (kínai módszer) vagy gőzöléssel (japán módszer) történik. A hevítés/gőzölés után következik a görgetés. Néhány zöld tea édeskés ízét az egyes fajokban elő­forduló aminosavak (főként teanin) okozza.

A fő különbség a fekete és a zöld tea között nemcsak a feldolgozási módban, hanem a végtermék minőségében is van. A zöld teánál nincs különösebb változás az összszerkezetben, míg a fekete tea egy fermentáció végterméke (az oxidáció tulajdonképpen bomlási folyamatnak felel meg) – károsodott termék – fogyasztóra nézve látens veszélyt hordoz. A fermentáció során a koffeinbomlás révén ammónia-képződés is történhet.

Másik különbség: az illóolajok a zöld teában eredeti formában maradnak. A fermentálás alatt az illóolajokból metilalkohol képződhet.

A zöld teát már 300 évvel ezelőtt is alkalmazták az európai orvosok! Kedvező hatású a vérkeringésre, az ereket tágítja, jó a migrén ellen, vas tartalma miatt fogszuvasodás ellen, megőrzi a szellemi frissességet.
A friss tealevél legfontosabb tartalmi anyagai: cserzőanyagok, illóolajok, alkaloidok, vitaminok
(B1, B2,), klorofill.

Bővebben az alkaloidokról:

koffein, teofillin, teobromin, xantin, adenin. A teljes koffeinmennyiség a friss levélben és a teában azonos (kb. 4 %), míg a szabad és a csersavhoz kötött koffein mennyiség változik. A tea koffeinje nagyrészt a csersavhoz kötött és csak a bélrendszerben szabadul fel fokozatosan. Szemben a kávé koffeinjével, ami gyorsan, lökés szerűén kerül a vérpályába, míg a teáé csak fokozatosan. A teaital hatása tehát összehasonlítva a kávéivással sokkal komplexebb és lassúbb, erre vezethető vissza, hogy a koffein érzékeny emberek jobban viselik a teát, mint a kávét.

Idősen is egészségesen!

Az idős kor önmagában nem betegség, és az évek múlásával nem muszáj megöregedni. Ennek megtapasztalásához azonban az önmagunkra való figyelés életprogramját kell elsajátítanunk és életünk végéig követnünk. Az öregedés folyamata részben genetikailag meghatározott,...

A hajhullás ellen természetesen

Bizonyára sokan ismerik Sámson történetét, akinek ereje a hajában volt. Nos, a bibliai legendában megfogalmazott összefüggés bizonyos mértékben igaz lehet a mai korban is, ugyanis életerőnk, vitalitásunk, bizony tükröződik hajunk minőségében. Tavasz közeledtével a...

Szelén (Se) – influenza, szív- és daganatos betegségek megelőzésére

A periódusos rendszer 34. elemét 1817-ben Berzelius fedezte fel és a görög mitológiából jól ismert Selene Holdistennő nyomán elnevezte szelénnek. A Hold általában a női princípium, az odaadás, a termékenység, a természet ciklikusságának, változékonyságának jelképe. Az...

Szeder, avagy a Rubus frocticosus

A szeder a világ számos részén őshonos. E nemzetség fajai Európa és Észak- Amerika mérsékelt övi területein a legelterjedtebbek, de a sivatagi területek kivételével – mintegy 350 különböző fajként – mindenhol megtalálhatók a világban. A szeder az egyik legrégebben...

Cink: Az elfeledett nyomelem

A cink a földkéreg 23. leggyakoribb eleme, ipari szempontból napjainkban a 4. leggyakrabban használt fémes elem. A cink története igen messzire vezethető vissza, a távol keleten már Krisztus előtt 1300-ban találhatunk említéseket a fém alkalmazására. Nemcsak ipari...

Q10 koenzim, a szabad gyökök ellen

A Q10 koenzim vitaminhoz hasonló anyag, ami a májban keletkezik, mint a koleszterin termelés mellékterméke. A koenzim Q10 hívei azt mondják, e készítmény védi a sejtek membránját, védi a sejtekben az anyagcsere központ (mitochondrium) hártyáját, megakadályozza az...

Aszkorbinsav, avagy a C-vitamin

Az aszkorbinsav a sejtek biokémiai folyamataiban, mint hidrogéndonor vesz részt, ez adja meg elsőrendű biológiai jelentőségét. 85%-a szívódik fel. Elősegíti a vas felszívódását a bélrendszerből. Az aszkorbinsavat számos állatfaj szintetizálja, ugyanakkor az ember és...

A pihentető alvás rejtelmei

Alvásunk mennyisége és minősége, mint szervezetünk egyik alapszükségletének kielégítettségi mutatója meghatározza mindennapjainkat, a munkánkban és a magánéletünkben egyaránt. Sokan évek óta szenvednek különféle alvászavaroktól, de nincsenek tisztában problémájuk...

A közlekedési rendőr a szervezetünkben: a CINK

Bár a cink szervezetünk valamennyi sejtjében jelen van, eloszlása nem egyenletes. Viszonylag állandó a koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban, míg a vérben, a csontban, a herében és a hajszálakban található mennyiségét a bevitt táplálék...

Zsírsavak kémiája

A zsírsavak telített, telítetlen, valamint szabad csoportokra oszthatók az őket alkotó kötések szerint. A telített zsírsavak egyszeres kötéseikkel egyenes láncot alkotnak, melyek molekulái szorosan illeszkednek egymáshoz. Így képesek a zsír nagy mennyiségű energiát...