fbpx
Oldal kiválasztása

B1-vitamin – avagy a Tiamin

Vitaminok

Hőérzékeny, vízben oldódó vitamin. 1912-ben Casimir Funk lengyel biokémikus hántolatlan rizsből izolálta először és nevezte el B1 – vitaminnak. 

1936-ban Williams, aki először 1910-ben kezdte kísérleteit a B1-vitaminnal, leírta kémiai szerkezetét és elnevezte Tiaminnak.  Biológiai szerepét tekintve a szénhidrát anyagcsere folyamataiban  játszik szerepet, mint koenzim. Éppen ezért, az ember B1 – vitamin szükségletét az étrend minőségi összetétele jelentősen befolyásolja.  Emiatt az átlagosnál nagyobb cukorfogyasztású országokban élő emberek B1 – vitamin szükséglete is nagyobb. Megfigyelték, hogy azok az emberek, akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt, jelentősen megnövekszik a Tiamin (B1 – vitamin) szükségletük, mivel az alkohol feldolgozásához szintén  B1 – vitaminra van szükség!

Szükséges még a növekedéshez, és az idegrendszer energiaellátásához, az idegek megfelelő működéséhet. Szívműködés egyenletességéhez, meggyorsítja a mozgásszervi betegségek elmúlását, és javítja a kedélyállapotot.

Hiánytünetei a következők: 

A B1-vitamin (Tiamin) hiánybetegségéről – a Beriberiről – (fájdalmas  izomgörcsökkel járó, akár halálos kimenetelű kór) már a VII. században  születtek leírások, de kezelésében az első sikereket csak az 1800-as évek  végén érték el. Ez a betegség manapság a fejlett országokban ritka, de sajnálatos módon a fejlődő országokban még számos gyermeket érint.

B1-vitamin hiányában károsodik a szénhidrát-anyagcsere, ez étvágytalanság, hányinger formájában jelentkezhet. Majd szívelégtelenség és rendellenes idegi-agyi működések (fáradtság, memóriaromlás, alvászavar, nyugtalanság), depresszív hangulat, félelemérzés lehet a tünet.

 

Megtalálható:

Nagy mennyiségben fordul elő a gabonafélék héjában, emiatt a teljes kiőrlésű gabonafélékben és a belőlük készült péksüteményekben. Tartalmazza az élesztő, a hüvelyesek zöldségek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj, hántolatlan rizs és a tej is jó forrás.

 

HIVATALOSAN ajánlott napi adag:

1,2-1,6 mg, de 1-2 órai intenzív szellemi munka során akár 100 mg is felhasználódhat belőle, s ennek pótlását nemigen támogatja a hivatalosan ajánlott napi 1,5 mg-os mennyiség.

Tudta?

Magyarországi felmérések szerint főképp idősebb korban a bevitel alatta van a szükségletnek és 10 % felettire becsülik a B1-vitamin hiányban szenvedők számát.

Q10 koenzim, a szabad gyökök ellen

A Q10 koenzim vitaminhoz hasonló anyag, ami a májban keletkezik, mint a koleszterin termelés mellékterméke. A koenzim Q10 hívei azt mondják, e készítmény védi a sejtek membránját, védi a sejtekben az anyagcsere központ (mitochondrium) hártyáját, megakadályozza az...

Aszkorbinsav, avagy a C-vitamin

Az aszkorbinsav a sejtek biokémiai folyamataiban, mint hidrogéndonor vesz részt, ez adja meg elsőrendű biológiai jelentőségét. 85%-a szívódik fel. Elősegíti a vas felszívódását a bélrendszerből. Az aszkorbinsavat számos állatfaj szintetizálja, ugyanakkor az ember és...

A pihentető alvás rejtelmei

Alvásunk mennyisége és minősége, mint szervezetünk egyik alapszükségletének kielégítettségi mutatója meghatározza mindennapjainkat, a munkánkban és a magánéletünkben egyaránt. Sokan évek óta szenvednek különféle alvászavaroktól, de nincsenek tisztában problémájuk...

A közlekedési rendőr a szervezetünkben: a CINK

Bár a cink szervezetünk valamennyi sejtjében jelen van, eloszlása nem egyenletes. Viszonylag állandó a koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban, míg a vérben, a csontban, a herében és a hajszálakban található mennyiségét a bevitt táplálék...

Zsírsavak kémiája

A zsírsavak telített, telítetlen, valamint szabad csoportokra oszthatók az őket alkotó kötések szerint. A telített zsírsavak egyszeres kötéseikkel egyenes láncot alkotnak, melyek molekulái szorosan illeszkednek egymáshoz. Így képesek a zsír nagy mennyiségű energiát...

Omega-3 – Az élet esszenciája

Sokat hallani a káros zsírokról és a zsírszegény étrend egészségmegőrző szerepéről. Ám kevesen tudják, hogy bizony a zsírok között vannak jótékonyak is: ezeket esszenciális zsírsavaknak nevezik. Az e fajta zsír nélkülözhetetlen szervezetünk egészséges működéséhez,...

B6-vitamin – avagy a Piridoxin

A B6-vitamin felfedezése tulajdonképpen mellékvágánya volt a niacinhiány okozta pellagra kutatásának. 1934-ben György Péter élesztőkivonattal végzett vizsgálatai során rájött, hogy a bőrgyulladás gyógyulása egy teljesen új molekulának köszönhető, amit B6-vitaminnak...

B5-vitamin (Pantonénsav)

A pantoténsavnak már a neve is utal előfordulási helyére. A görög eredetű szó jelentése: „mindenütt fellelhető”, ami arra utal, hogy széles körben fordul elő az élelmiszerekben. A pantoténsav nélkülözhetetlen alkotója az anyagcseréhez elengedhetetlen ún....

B4-vitamin- avagy a Folsav

A folsav vízben oldódó vitamin. Régebbi szóhasználattal folátként is szokták emlegetni. A B12-vitaminnal együttműködve segít az idegrendszer védelmében és fejlődésében, szerepet játszik az örökítőanyag termelésében, részt vesz a méhben fejlődő magzat vörösvértesteinek...

B3-vitamin – avagy a Niacin

A niacin vízben oldódó vitamin, ma többször találkozhatunk vele nikotinsavamid, nikotinamid, niacinamid néven is. Főleg a szöveti oxido-reduktív folyamatokban vesz részt, az energiatermelésben, a szénhidrátok és a zsírok lebontásában és felépítésében tölt be lényeges...