fbpx

B1-vitamin – avagy a Tiamin

Vitaminok

Hőérzékeny, vízben oldódó vitamin. 1912-ben Casimir Funk lengyel biokémikus hántolatlan rizsből izolálta először és nevezte el B1 – vitaminnak. 

1936-ban Williams, aki először 1910-ben kezdte kísérleteit a B1-vitaminnal, leírta kémiai szerkezetét és elnevezte Tiaminnak.  Biológiai szerepét tekintve a szénhidrát anyagcsere folyamataiban  játszik szerepet, mint koenzim. Éppen ezért, az ember B1 – vitamin szükségletét az étrend minőségi összetétele jelentősen befolyásolja.  Emiatt az átlagosnál nagyobb cukorfogyasztású országokban élő emberek B1 – vitamin szükséglete is nagyobb. Megfigyelték, hogy azok az emberek, akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt, jelentősen megnövekszik a Tiamin (B1 – vitamin) szükségletük, mivel az alkohol feldolgozásához szintén  B1 – vitaminra van szükség!

Szükséges még a növekedéshez, és az idegrendszer energiaellátásához, az idegek megfelelő működéséhet. Szívműködés egyenletességéhez, meggyorsítja a mozgásszervi betegségek elmúlását, és javítja a kedélyállapotot.

Hiánytünetei a következők: 

A B1-vitamin (Tiamin) hiánybetegségéről – a Beriberiről – (fájdalmas  izomgörcsökkel járó, akár halálos kimenetelű kór) már a VII. században  születtek leírások, de kezelésében az első sikereket csak az 1800-as évek  végén érték el. Ez a betegség manapság a fejlett országokban ritka, de sajnálatos módon a fejlődő országokban még számos gyermeket érint.

B1-vitamin hiányában károsodik a szénhidrát-anyagcsere, ez étvágytalanság, hányinger formájában jelentkezhet. Majd szívelégtelenség és rendellenes idegi-agyi működések (fáradtság, memóriaromlás, alvászavar, nyugtalanság), depresszív hangulat, félelemérzés lehet a tünet.

 

Megtalálható:

Nagy mennyiségben fordul elő a gabonafélék héjában, emiatt a teljes kiőrlésű gabonafélékben és a belőlük készült péksüteményekben. Tartalmazza az élesztő, a hüvelyesek zöldségek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj, hántolatlan rizs és a tej is jó forrás.

 

HIVATALOSAN ajánlott napi adag:

1,2-1,6 mg, de 1-2 órai intenzív szellemi munka során akár 100 mg is felhasználódhat belőle, s ennek pótlását nemigen támogatja a hivatalosan ajánlott napi 1,5 mg-os mennyiség.

Tudta?

Magyarországi felmérések szerint főképp idősebb korban a bevitel alatta van a szükségletnek és 10 % felettire becsülik a B1-vitamin hiányban szenvedők számát.

Nyers egészség

A nyers koszt, olyan étrend, ami egyszerre képes egyensúlyt teremteni az egészségünkben, a testsúlyunkban és az egész életünkben. Manapság sokan nem csupán divatból, hanem egészségügyi megfontolásokból választják a részleges vagy teljes húshagyó életmódot. Fontos...

Fáradt szegény, mert vérszegény

Szervezetünk vérszegénysége többféle okból kifolyólag is kialakulhat. Leggyakoribb a vashiányos vérszegénység, ami eleinte banális problémának tűnhet, de nagyon hamar válik további rendellenességek okozójává. Vérszegénységről akkor beszélhetünk, amikor a vér...

Idősen is egészségesen!

Az idős kor önmagában nem betegség, és az évek múlásával nem muszáj megöregedni. Ennek megtapasztalásához azonban az önmagunkra való figyelés életprogramját kell elsajátítanunk és életünk végéig követnünk. Az öregedés folyamata részben genetikailag meghatározott,...

A hajhullás ellen természetesen

Bizonyára sokan ismerik Sámson történetét, akinek ereje a hajában volt. Nos, a bibliai legendában megfogalmazott összefüggés bizonyos mértékben igaz lehet a mai korban is, ugyanis életerőnk, vitalitásunk, bizony tükröződik hajunk minőségében. Tavasz közeledtével a...

Szelén (Se) – influenza, szív- és daganatos betegségek megelőzésére

A periódusos rendszer 34. elemét 1817-ben Berzelius fedezte fel és a görög mitológiából jól ismert Selene Holdistennő nyomán elnevezte szelénnek. A Hold általában a női princípium, az odaadás, a termékenység, a természet ciklikusságának, változékonyságának jelképe. Az...

Szeder, avagy a Rubus frocticosus

A szeder a világ számos részén őshonos. E nemzetség fajai Európa és Észak- Amerika mérsékelt övi területein a legelterjedtebbek, de a sivatagi területek kivételével – mintegy 350 különböző fajként – mindenhol megtalálhatók a világban. A szeder az egyik legrégebben...

Cink: Az elfeledett nyomelem

A cink a földkéreg 23. leggyakoribb eleme, ipari szempontból napjainkban a 4. leggyakrabban használt fémes elem. A cink története igen messzire vezethető vissza, a távol keleten már Krisztus előtt 1300-ban találhatunk említéseket a fém alkalmazására. Nemcsak ipari...

Q10 koenzim, a szabad gyökök ellen

A Q10 koenzim vitaminhoz hasonló anyag, ami a májban keletkezik, mint a koleszterin termelés mellékterméke. A koenzim Q10 hívei azt mondják, e készítmény védi a sejtek membránját, védi a sejtekben az anyagcsere központ (mitochondrium) hártyáját, megakadályozza az...

Aszkorbinsav, avagy a C-vitamin

Az aszkorbinsav a sejtek biokémiai folyamataiban, mint hidrogéndonor vesz részt, ez adja meg elsőrendű biológiai jelentőségét. 85%-a szívódik fel. Elősegíti a vas felszívódását a bélrendszerből. Az aszkorbinsavat számos állatfaj szintetizálja, ugyanakkor az ember és...

A pihentető alvás rejtelmei

Alvásunk mennyisége és minősége, mint szervezetünk egyik alapszükségletének kielégítettségi mutatója meghatározza mindennapjainkat, a munkánkban és a magánéletünkben egyaránt. Sokan évek óta szenvednek különféle alvászavaroktól, de nincsenek tisztában problémájuk...