fbpx

Bélflóránknak szüksége van a pre- és probiotikumokra

2020, nov 20 | Természetes gyógymódok

Az ember növekedéshez, valamennyi tevékenysége lebonyolításához, valamint a kopások pótlására a szükséges tápanyagokat a táplálkozás útján veszi fel. A növényi és állati eredetű táplálékok s a belőlük készült ételek tápanyagait a tápcsatorna az emésztés útján felszívódásra alkalmas kisebb molekulákra bontja, amelyek részben beépülnek a szervezet sejtjeibe, részben lebomlanak, és az életműködésekhez a szükséges energiát szolgáltatják. Az energiát nem szolgáltató tápanyagok pedig a szervezet felépítésében és működésében játszanak fontos szerepet. Felszívódásukat erősen befolyásolja az is, hogy milyen formában, milyen kémiai kötésben jutnak a tápcsatornába, valamint, hogy milyen a tápcsatorna állapota.

Tudta?

Az emésztés egy 9 méter hosszú csőrendszerben, a tápcsatornában megy végbe. Fő szakaszai a száj, a garat, a nyelőcső, a gyomor és a belek. Az elfogyasztott táplálék tápanyagainak 90%-a a vékonybélből szívódik fel. A vékonybél szerkezete nagyban hozzájárul a tápanyagok minél jobb hasznosításához. A vékonybél falának belső felülete erősen redőzött, a porszívó csövéhez hasonló, igen nagy felületű. A bélnyálkahártyán kesztyűujjszerű kitüremkedések, ún. bélbolyhok vannak, melyek a felszívó felületet tovább növelik. A bélbolyhok külső felületén még kisebb bolyhocskák, ún. mikrobolyhok tovább sokszorozzák a tápanyagok felszívására alkalmas felületet. Így a felnőtt ember bélnyálkahártya felszíne kb. 180 m2! Ez a hatalmas felület nem csak a jó és maradéktalan felszívódást eredményezi, de ezen a hatalmas felületen keresztül közvetlenül érintkezik a tápcsatornánk a külvilággal.

A környezetünkben lévő számos károsító tényezőkkel a bőrünk, a tüdőnk, valamint a tápcsatornánk találkozik a legkorábban, mielőtt bejutna a véráramba. A bélrendszer nagy felülete miatt a tápcsatornára hárul a legtöbb feladat, hogy a kórokozókat még a szervezetbe jutás előtt felismerje, megtámadja és eltávolítsa. Ezen funkciót csak úgy tudja ellátni, ha a bél immunológiailag nagyon aktív. A bélben nincsenek jól körülhatárolt nyirokcsomók, nyirokerek, hanem tekintettel a nagy felületre a bélfalat teljes hosszában és vastagságában ellenanyagtermelő nyiroksejtek, valamint a kórokozók megtámadására alkalmas ún. limfociták hálózzák be. Ennek köszönhetően a szervezet összes ellenanyagtermelő sejtjének 70-80%-a bél nyálkahártyájában helyezkedik el.

Ahhoz, hogy a tápanyag felszívódása, a bél védekező mehanizmusa, a táplálék továbbítása a tápcsatornában hiba nélkül történjen elengedhetetlenül fontos a bélrendszer belső világának, miliőjének egyensúlya, jól szabályozott működése. Merthogy a tápcsatornánk egy valóságos mozgó ökoszisztéma. A tápcsatornában 400-500 különböző fajtájú baktérium él, melyek a szervezettel szimbiózist alkotnak, vagyis nemcsak a baktérium számára, hanem az emberi szervezet számára is előnyös, sőt elengedhetelen a jó együttélés. A gyomor-bélrendszerben élő mikroorganizmusok összeségét bélflórának hívjuk. Az egészséges bélflóra segíti az emésztést, a felszívódást, a bél immunológiai érését, a bél megfelelő működését.

Amennyiben a bélflóra valami oknál fogva sérül, mennyisége és összetétele változik, a bél működése zavart szenved. Ez felszívódási zavarban, székrekedésben, hasmenésben, hasi puffadásban, hasi fájdalomban, rossz közérzetben nyilvánulhat meg.

A bélflórát kedvezőtlen irányban befolyásoló tényező a gyulladásos bélbetegségek, a tartós antibiotikum szedés, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, a stressz, bizonyos környezeti ártalmak, a kemo- és sugárterápia. Ezen hatásokra a bél belső egyensúlya megváltozik, a tápcsatorna nem tudja mefelelően ellátni funkcióját.

.. de mit tehetünk ilyenkor?

Először is meg kell próbálni a károsító tényezőt kiküszöbölni. Másrészt segíteni kell a bél mikroflórájának regenerálódását, újra felépülését. Ezt úgy érhetjük el, ha a szervezet számára előnyös, a bélflórát alkotó baktériumokat kívülről pótoljuk. Azon élelmiszereket, amelyek az emberi szervezetbe jutva a bélrendszer mikrokörnyezetének megváltoztatásával az ember egészségére kedvező hatással vannak, funkcionális élelmiszereknek hívjuk. A funkcionális élelmiszerek lehetnek probiotikus, prebiotikus és szimbiotikus élelmiszerek.

A PROBIOTIKUMOK olyan élőélelmiszer alkotórészek, melyek kedvező módon hatással vannak az élő szervezetre. A probiotikumokban lévő mikroorganizmusok, hasonlóan a normál bélflórához, legnagyobb mennyiségben Lactobacillus és Bifidobacterium csoportba tartozó baktérium található. Ezek mellett természetesen számos egyéb csoportba tartozó mikroorganizmust is tartalmaz.

A PREBIOTIKUMOK olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre a gyomor-bélrendszer emésztőenzimjei nem hatnak, és változatlan formában jutnak el a vastagbélig. Itt serkentik a bél mikroflórájában található, valamint a probiotikumokkal bejutatott kedvező hatású mikroorganizmusok megtapadását, kolonizációját és szaporodását. A legfontosabb prebiorikum az inulin, mely legnagyobb mennyiségben a csicsókában található. A probiotikumok sokkal hatásosabbak ha prebiotikummal együtt adják.

A SZIMBIOTIKUMOK olyan élelmiszer alkotórészek, melyek kombinálják a pre- és probiotikumokat. Főleg tejtermékben találhatók. Mivel a gyomor erősen savas vegyhatású, ezért a probiotikumokat úgy kell eljuttatni a vékony és vastagbélhez, hogy ne szenvedjenek károsodást a gyomorban uralkodó alacsony pH miatt. A gyomornál is alacsonyabb pH értékű készítményekben a hasznos baktériumok nyugalmi állapotban vannak, és rögtön elkezdenek szaporodni, mihelyt a gyomorba illetve a bélrendszerbe kerülnek.

Most pedig tekintsük át a pro-és prebiotikumok kedvező élettani hatásait.

A bél nyálkahártyájában lévő nyirokszövet számát növelik, működését serkentik. A bél kedvező kolonizációja fokozza a mucosális (nyálkahártya) védelmében fontos szerepet játszó szekretoros IgA termelődését. Elősegítik a vastagbél nyálkahártya sejtjei számára energiaforrásként szolgáló rövid szénláncú zsírsavak termelődését, ezzel a bél immunológiai éréséhez, a bélfal ellenálló képességéhez járul hozzá. Kompetició útján megakadályozzák a pathogén ( kóros, kártékony ) baktériumok megtapadását a bél falán. A pathogén baktériumokra nézve káros anyagok képződését segítik elő. A tumorok kialakulásának megelőzésében a táplálkozástudomány már korábban jelentőséget tulajdonított a rostokban dús táplálkozásnak.

A probiotikumok a koleszterin-anyagcsere különböző szintjein avatkoznak be. Egyes törzsek önmaguk képesek a koleszterinmolekula asszimilációjára és felszívódásának korlátozására. Más baktériumfajok a koleszterin szintézisét végző enzim gátlása útján képesek a vér koleszterin szintjét csökkenteni.

Bifidusbaktérium és fructo-oligoszacharida (Inulin) adásával patkányban megakadályozható volt az emlő- és májtumor kialakulása. A vastagbél daganat egyik legfőbb primer prevenciós eszköze a pre-és probiotikumok alkalmazása. Bizonyított, hogy a pre- és probiotikumok képesek az emberben a colon daganatok előfordulását csökkenteni.

Mindezeket figyelembe véve azon esetekben, ahol valamilyen károsító tényező hatására (legyen az bélgyulladás, vírusos hasmenés, antibiotikum okozta bélelváltozás, besugárzás, toxikus anyagok kiváltotta bélhurut, stb) a bél belső egyensúlya, mikrokörnyezet, ökoszisztémája megváltozik és ezzel kedvezőtlen, kellemetlen tünetek jelentkeznek elengedhetetlenül fontosnak látszik a probiotikumok alkalmazása.

Aranykolloid vs. ezüstkolloid – melyiket mire?

A természetgyógyászatban az ezüst- és az aranykolloid egyaránt hasznos oldat, rengeteg jótékony hatással bírnak az emberi szervezetre. Ezeknek a fémeknek már az ókorban felfedezték gyógyító tulajdonságait. A görögök és rómaiak az ezüst baktériumölő tulajdonságait...

Sajgó ízületek és porckopás? Megoldás: a Rheumato – mozgás fájdalmak nélkül!

Mozgás fájdalmak nélkül - sokan azt hiszik, hogy egy bizonyos kor után ez már csak régi emlék, és egy örökre vágyott állapot marad. Valóban igaz az, hogy emberek milliói küszködnek a csontok és az ízületek korral járó elhasználódása miatt elviselhetetlen izületi-,...

Quercetin: a flavonoid, amit sokkal jobban kellene értékelnünk

A Quercetin kiemelkedően értékes flavonoid, amely gyümölcsökben és zöldségekben egyaránt megtalálható, mint például a hagymában, paradicsomban, szőlőben, brokkoliban, citrusfélékben, bogyós gyümölcsökben, vörösborban és a mézben is. Növényi pigmentnek is nevezik, mert...

Középpontban a kollagén: tények, amelyekről csak kevesen beszélnek

Ha megkérdeznénk bárkit, mit tud a kollagénről, biztosan valamilyen szépségápolással és bőrrel kapcsolatos dolog jutna az eszébe. Nem csoda, hiszen legtöbben a kollagént a fiatalos bőr kapcsán ismerik. Ez valóban igaz: a kollagén alapvető fontosságú a fiatalság...

Vadrózsa Perzsiából, amit a mai napig imádunk – avagy a csipkebogyó

Csipkerózsa, Gyepürózsa, Vadrózsa, Rosa canina vagy ismertebb nevén a Csipkebogyó. Ez a gyógyhatású fűszernövény Perzsiából származik, szárazabb területeken, erdőszéleken és cserjésekben gyakran találkozhatunk vele. Inkább mészkedvelő, fényigényes. Rendszerint csak...

A fokhagyma

A fokhagyma, „a fűszerek királynője” Nyugat- és Közép-Ázsiából származott, őshazája a kirgiz sztyeppe. Itt vadon ma is föllelhető. Kultúrtörténete megközelítően ötezer éves. Innen terjedt el Kr. e. több évezreddel keletre és délre. Meghonosodott Kínában, Indiában,...

A szőlő 2.

A sok fajta szőlő közül számunkra az a legértékesebb, amihez abban a pillanatban hozzájutunk. Természetesen annak, ami a házunk körül nő, nincs párja, mégis hadd mutassunk rá néhány jellegzetességre, amiben esetleg megkülönböztetést tehetünk egyes fajták között.Talán...

A petrezselyem – méregtelenítő, vízhajtó

Főzni csak az tud igazán, aki fűszerezni is tud. Miből mennyit, mihez mit – művészet ez, amit talán megtanulni sem lehet: érezni kell. A fűszerek azonban nemcsak az áruházak csinos kis zacskóiból kerülhetnek ételeinkbe, hanem termeszthetjük őket magunk is. A frissen...

Az ezüst

Kémiai tulajdonságai: Az ezüst a levegőn nem oxidálódik, oxigénnel még az izzás hőmérsékletén sem egyesül. Kénes környezetben azonban megfeketedik, mert felületén először barnás, majd kékes-fekete ezüst-szulfidból álló bevonat keletkezik.Az ezüst alkalmazási...

A léböjt szabályai

Kezdje egynapos léböjttel! Már ez után is észrevehető a változás: a vizelet, a széklet, a verejték és a lehelet intenzívebb - ne legyünk szerények: bűzösebb - lehet, a nyelven fehér lepedék képződik. Ezek mind a méreganyagok kiválasztásának jelei. Ha van rá...