fbpx

Birsalma, mint gyógynövény

Természetes gyógymódok

Az almafélék alcsaládjába tartozó birsalma a Mediterránon is meghonosodott, de eredeti őshazája Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Irán, Turkesztán, Szaúd-Arábia. Az alacsony bokrú változatát díszítésre és élő sövénynek használják. A birsalma jókora méretűre is megnőhet. Télen hűvös helyen tárolva hónapokig is elállhat.

A görögök és a rómaiak is kedvelték gyümölcsét. V. Piusz pápa (1566-1572) kedvenc édessége a birsalma torta volt. A birs évszázados múltra tekint vissza Magyarországon is. Első okleveles említése 1395-ből maradt fenn. A birsnek már a XVII. században is megtalálható a körte és alma változata. Melius Péter 1578-ban említi a birsalmát, főleg gyógyító hatásai miatt.

A népi gyógyászatban hasmenés ellen is használták

A birsalma gyógyhatása nem ismeretlen előttünk. A népi gyógyászatban, mint hasmenést csillapító szer szerepel. A birsalma leve segít a fertőző hasmenés gyógyításában, hatásos lehet a reumás gyulladásra és fájdalomcsökkentőként is számon tarják. Ha kúraszerűen fogyasztjuk, a levét centrifugázzuk ki. Az éretlen gyümölcs hatása még erősebb.

Általában, ha valahol feltámad egy betegség, ott a helyszínen kell, hogy legyen maga a gyógyszer is. A birsalma Ázsia déli részéről került az ókorban a Mediterránra. Ezeken a vidékeken sok a kórokozó, könnyen meg lehetett kapni a hasmenést. A birsalmát ez esetben azonnal és szinte mindig eredménnyel használták ennek csillapítására.

Az emésztőrendszer jó barátja

Az emésztési rendellenességek akkor is jelentkezhetnek, amikor nincs elegendő gyomorsav vagy sokáig rostszegény táplálékot fogyasztunk. Régen ez a probléma nem volt ismert, mert a mindennapi kenyerünk barna volt, megtartva a búza több mint húszféle vitaminját és ásványi anyagát. Amikor úgy érezzük minden áll a gyomrunkban, a birsalma savas hatása és rostjai gyorsan mozgásba hozhatják az emésztőrendszert, és segíthet megszabadulni tartalmától a lehető legtermészetesebb úton, így a székrekedést megoldásában is segítségünkre lehet.

A bélgyulladás többek között akkor fejlődhet ki, ha lelassul az emésztés. A birsalma nemcsak az emésztést serkenti, de a gyulladást is gyógyítja. Ez ellen legjobb, ha naponta egy fél pohár birsalmalét fogyasztunk.

Hogyan fogyassza a birsalmát?

Birsalmasajt

Megmossuk, megtisztítjuk a birsalmát. A csumáját kivágjuk, valamint a hibás részeket. A héját nem kell lehámozni. Utána megmérjük a megtisztított mennyiséget. Bő vízben feltesszük főni. Egy másik lábosba előkészítjük a cukrot és a vizet a következők szerint: amennyi kg a megtisztított birsalma, annyiszor 80 dkg cukor kell. A lábosba minden kg cukorhoz 2 dl víz kell. Ezt jól felfőzzük, úgy, hogy a lábos szélén már kristályosodjon. Közben a megfőtt birsalmát szűrővel kihalásszuk, lecsepegtetjük és mixerrel simára mixeljük. A jól kifőtt cukorszirupba beletesszük és felforrástól számítva 17 percen át főzzük kavargatva.

Ne tovább, mert a zselésedési hajlama romolni fog. Az elkészült pépet formákba öntjük. Érdemes üveg edényekbe, tányérokba, lehetőleg 1,5-2 cm vastagon. Az edényeket előtte vizes kézzel megnedvesítjük. Amikor kihűlt és megszilárdult, kiborítjuk és tovább hagyjuk száradni, időnként megfordítjuk. Amikor már elég száraznak találjuk, fogyasztható. Ha később akarjuk fogyasztani, érdemes celofánba csomagolni, nehogy túlszáradjon. Felszeletelve süteményként kínálhatjuk, vagy felaprítva püspökkenyérbe belesüthetjük.

TIPP:

– Ha megszilárdulás előtt durvára vágott dióval vagy mandulával szórjuk be, esetleg bele is keverjük, nem csak szebbé, de ízletesebbé is tehetjük.

– A birsalmasajt más, harmonizáló fűszerekkel is ízesíthető, mint például a citrom- vagy narancshéj, vanília, szegfűszeg, és a fahéj is.

Birsalma krémleves

Hozzávalók:

  • 3 db birsalma,
  • 2 dl tejszín,
  • 2 db fahéjrúd,
  • 6 szem szegfűszeg,
  • 15 dkg cukor, fél citrom leve,
  • 2 evőkanál étkezési keményítő,
  • fél rúd vanília, vagy
  • 1 csomag vaníliás cukor, só.

Elkészítés:

Mossuk meg alaposan a birsalmákat, majd héjával együtt reszeljük bele egy fazékba. Ízesítsük cukorral, fahéjrúddal, szegfűszeggel, csipetnyi sóval, citromlével és a kettévágott vanília babbal. Öntsünk rá annyi vizet, hogy bőven ellepje. Főzzük legalább 20 percen keresztül. A keményítőt keverjük el pár evőkanál hideg vízzel, majd sűrítsük be vele a levest. Dúsítsuk tejszínnel, majd jól forraljuk ki. Vegyük ki a fahéj rudat és a vanília babot, majd merülő mixerrel pürésítsük, és utána finomlyukú szitán passzírozzuk át. Hidegen és melegen is tálalhatjuk.

Birsalma leves

Hozzávalók:

  • 3 érett, sárga, illatos birsalma,
  • 3 alma,
  • citromlé,
  • cukor,
  • méz ízlés szerint,
  • tejföl,
  • esetleg szegfűszeg

Elkészítés:

A fazékba három ujjnyi vizet töltünk, majd beleöntünk egy evőkanál citromlét. Ebbe aprítjuk a mosott almát, birsalmát, héjastól, ami a sav hatására nem barnul meg. Hozzáadjuk a cukrot, a szegfűszeget, és ha a víz nem lepi el a gyümölcsöt, pótoljuk. Felforraljuk, ha a birs még kemény, egy-két percig tovább főzzük. Ha kihűlt, mézet és vízzel elkevert tejfölt adunk hozzá.

Sült, töltött birsalma

Hozzávalók:

  • 1 nagy birsalma, 2 ek barna cukor,
  • 2 ek dió, durvára vágva,
  • 2 ek mazsola (vagy bármilyen
  • aszalt gyümölcs),
  • 2 ek kockára vágott vaj,
  • 2 tk fahéj, 6 szem kardamom magjai,
  • megtörve, 2 ek brandy

Elkészítés:

A birsalmát hámozatlanul félbe kell vágni, a csuma helyét kivágni. A két mélyedésbe tegyük a tölteléket, ami a barna cukor, dió, vaj, mazsola és a fűszerek keveréke. Egy alufóliával bélelt tűzállótálba 2dl vizet öntünk, bele rakjuk a gyümölcsöket, lefedjük alufóliával és 180C-ra előmelegített sütőben 2 óra hosszat sütjük. Félidőnél a vizet pótolni kell. Langyosra hűtve fagylalttal tálalva az igazi!

Gyomorbajok esetén a bazsalikom a bajnok

A bazsalikomnak is vannak gyógyhatásai, mindenekelőtt emésztési zavarokban, nyugtalan gyomor esetén vesszük jó hasznát. Segíti az emésztést, a bélgázok távozását, megelőzi a székrekedést, enyhíti az émelygést és a hányingert, emellett étvágygerjesztő, enyhe...

Káposzta, amely a rák ellen is harcol

A fejes káposztát már közel 5 ezer éve termesztik, őse a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán vidékéről származik. A káposzta az egyik leggyakoribb zöldségünk és az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk. Több fajtája ismert, színtől, nagyságtól...

Ásványi anyag, ami nélkül létezni sem tudnánk – Kálcium

Nélküle létezni sem tudnánk, csontjaink elporladnának, izmaink, idegrendszerünk működésképtelenné válna... Arról az ásványi anyagról van szó, mely legnagyobb mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, s ez nem más, mint a KÁLCIUM. Testünk ásványi anyagkészlete 4-5...

Aranykolloid vs. ezüstkolloid – melyiket mire?

A természetgyógyászatban az ezüst- és az aranykolloid egyaránt hasznos oldat, rengeteg jótékony hatással bírnak az emberi szervezetre. Ezeknek a fémeknek már az ókorban felfedezték gyógyító tulajdonságait. A görögök és rómaiak az ezüst baktériumölő tulajdonságait...

Sajgó ízületek és porckopás? Megoldás: a Rheumato – mozgás fájdalmak nélkül!

Mozgás fájdalmak nélkül - sokan azt hiszik, hogy egy bizonyos kor után ez már csak régi emlék, és egy örökre vágyott állapot marad. Valóban igaz az, hogy emberek milliói küszködnek a csontok és az ízületek korral járó elhasználódása miatt elviselhetetlen izületi-,...

Quercetin: a flavonoid, amit sokkal jobban kellene értékelnünk

A Quercetin kiemelkedően értékes flavonoid, amely gyümölcsökben és zöldségekben egyaránt megtalálható, mint például a hagymában, paradicsomban, szőlőben, brokkoliban, citrusfélékben, bogyós gyümölcsökben, vörösborban és a mézben is. Növényi pigmentnek is nevezik, mert...

Középpontban a kollagén: tények, amelyekről csak kevesen beszélnek

Ha megkérdeznénk bárkit, mit tud a kollagénről, biztosan valamilyen szépségápolással és bőrrel kapcsolatos dolog jutna az eszébe. Nem csoda, hiszen legtöbben a kollagént a fiatalos bőr kapcsán ismerik. Ez valóban igaz: a kollagén alapvető fontosságú a fiatalság...

Vadrózsa Perzsiából, amit a mai napig imádunk – avagy a csipkebogyó

Csipkerózsa, Gyepürózsa, Vadrózsa, Rosa canina vagy ismertebb nevén a Csipkebogyó. Ez a gyógyhatású fűszernövény Perzsiából származik, szárazabb területeken, erdőszéleken és cserjésekben gyakran találkozhatunk vele. Inkább mészkedvelő, fényigényes. Rendszerint csak...

A fokhagyma

A fokhagyma, „a fűszerek királynője” Nyugat- és Közép-Ázsiából származott, őshazája a kirgiz sztyeppe. Itt vadon ma is föllelhető. Kultúrtörténete megközelítően ötezer éves. Innen terjedt el Kr. e. több évezreddel keletre és délre. Meghonosodott Kínában, Indiában,...

A szőlő 2.

A sok fajta szőlő közül számunkra az a legértékesebb, amihez abban a pillanatban hozzájutunk. Természetesen annak, ami a házunk körül nő, nincs párja, mégis hadd mutassunk rá néhány jellegzetességre, amiben esetleg megkülönböztetést tehetünk egyes fajták között.Talán...