fbpx
Oldal kiválasztása

Cink: Az elfeledett nyomelem

Betegségek, Vitaminok

A cink a földkéreg 23. leggyakoribb eleme, ipari szempontból napjainkban a 4. leggyakrabban használt fémes elem. A cink története igen messzire vezethető vissza, a távol keleten már Krisztus előtt 1300-ban találhatunk említéseket a fém alkalmazására. Nemcsak ipari felhasználásáról, hanem orvostudományi alkalmazásáról is említést tesznek a feljegyzések. (Berne pestis elleni készítménye).

Maga a cink szó hallatán sokak szeme előtt horganyzott bádog lemezek, ötvözetek, akkumulátorok valamint különböző korrózió védelemre használt bevonatok lebegnek és csak igen kevesek eszmélnek arra hogy maga a cink szervezetünk egyik legfontosabb és mégis gyakran elfeledett nyomeleme.

A cink számos vegyülete is igen meghatározó szerepet tölt be mindennapjainkban. Ezek közül talán a cink-oxid kerül legnagyobb mennyiségben felhasználásra, mint fehér festékek színanyagaga. Magát a cink-oxidot (ZnO) a kozmetikai ipar is előszeretettel alkalmazza: naptejekben, hidratáló-, a bőr fagyvédelmére szolgáló-, kiütések és bőrbetegségek kezelésére szolgáló krémekben valamint alkalmazása egyre nagyobb teret nyer az öregedésgátló kozmetikumok készítésében.

A cink-klorid (ZnCl2) fontos alkotója az izzadásgátló dezodoroknak, míg a cink-szulfid (ZnS) a foszforeszkáló festékek nélkülözhetetlen összetevője. Számos más cink tartalmú egyszerű vegyület kerül széleskörű felhasználásra napjainkban, legfőképpen az orvostudomány terén, mint gyógykészítmények alkotója: torok fertőtlenítő tabletták, fertőtlenítőszerek, sebtapaszok valamint kenőcsök készítésében.

A cink ezen utóbbi felhasználása annak köszönhető, hogy a szervezetben megtalálható T-limfociták, amik a kórokozók elleni védelemben töltenek be fontos szerepet, cink által fokozott aktivitást mutatnak, ezáltal elősegítve a sebgyógyulást. Antioxidánsokkal együtt a szervezetbe juttatva bizonyított öregedésgátló hatása van, nemcsak a bőr öregedését gátolja hanem az időskori látászavar kialakulását is késleltetheti/megelőzheti.

A cink esszenciális nyomelem, minden élőlény számára elengedtethetetlenül fontos

Becslések szerint több mint 3000 szervezetben megtalálható fehérje fontos alkotója és funkciós csoportja. A szervezetben számos sejt, mint például a prosztatát alkotó hámsejtek, a nyálmirigyeket alkotó sejtek, és számos az immunrendszerben fontos szerepet betöltő sejt termel és akkumulál nagy mennyiségű cinket. A cink fontos szerepet tölt be az ingerület átvitel, a szaglás és a szén-dioxid szervezetből történő kiürítésének folyamatában. 

A cinket, mint nyomelemet szervezetünk nem képes magától előállítani, így folyamatos utánpótlására van szükségünk

Számos élelmiszer tartalmaz nagymennyiségű cinket amik fogyasztásával fedezhetjük a napi szükséges cink mennyiégét. Ilyen élelmiszerek: az osztriga, vörös húsok, bors, magvak, bab, teljes kiőrlésű gabona és számos zöldség valamint gyümölcs (gránátalma, brokkoli, vöröskáposzta…).

cink ételek

A javasolt napi szervezetbe történő cink bevitelének mennyisége nőknél 8 mg férfiaknál 11 mg. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a fokozott és túlzott vas (illetve más két vagy több értékű fém ion) bevitele a szervezetbe jelentősen lecsökkenti a szervezet által felvett cink mennyiségét, ezért a cink utánpótlás különösen fontos magas vastartalamú víz fogyasztása esetén.

A cink hiánybetegségek kialakulásának legfontosabb oka a nem megfelelő mennyiségű cink szervezetbe történő bevitele, illetve a korábban említett más fémek túlzott szervezetbe történő tudatos vagy véletlenszerű bevitele. Cink hiányában a cinket felhasználó vagy a cink által szabályozott biokémiai folyamatok csökkent kapacitással működnek ami igen súlyos hiánybetegségek kialakulásához vezethet.

Mivel a cink igen fontos szerepet tölt be emésztőszerv rendszerünkben, így egy esetleges hasmenés esetén különösen fontos a cink utánpótlása, nemcsak az immunrendszerünk legyengülésének lehetősége miatt, hanem mivel a hasmenés egyik fő kiváltó oka maga a cink mennyiségének lecsökkenése a szervezetben.

Cink hiányában fellépő rendellenességek a bőr rendellenes hámosodása, köröm el színeződés, hasmenés, hajhullás, étvágyvesztés, hirtelen testsúly csökkenés, látás- nemi- és szaglószervi zavarok, memória zavar, alulfejlettség és depresszió.

Felmérések szerint a világon élő emberek mintegy 25%-a szenved cink hiányában

A cink nemcsak újszülöttek és kiskorúak esetén tölt be kiemelkedően fontos szerepet a növekedés folyamatában, hanem maga a terhesség ideje alatt is kifejezetten fontos a megfelelő cink utánpótlás.

Nemcsak a fejlődő csecsemőre gyakorolt hatása miatt, hanem az anyára kifejtett jótékony hatása miatt is fontos a terhesség alatt a cink bevitelét megfelelő szinten tartani (12 mg / nap). A tapasztalatok és állat kísérletek megerősítik, hogy a terhesség alatt a cink hiánya számos súlyos rendellenességet idézhet elő: szülési fájdalmak, alulfejlett csecsemő, szülési komplikációk, koraszülés, csökkent tejtermelés és post-natális depresszió.

Ezen tünetek többsége az anya szempontjából arra vezethető vissza, hogy a női ösztrogén hormon tökéletes működéséhez a cink elengedhetetlenül fontos, valamint tejtermeléssel az anya jelentős cink mennyiségét veszít melynek utánpótlása esszenciális.

Mindezen szempontot figyelembe véve bátran állíthatjuk, hogy a terhesség alatt történő cink bevitel és utánpótlás mind babára mind anyára nézve kritikus és elengedhetetlenül fontos. Gyermekkorban is igen fontos a cink bevitele mivel a cink fontos szerepet tölt be a növekedésben és a korhoz mért megfelelő szintű értelmi- és testi képesség elérésében.

Érdemes megemlíteni, hogy a nőknél fellépő menstruációs fájdalmak jelentősen enyhíthetők fokozott cink bevitelével (30 mg, 1-3 napig), ami szintén a cink női hormon háztartásban betöltött szerepére vezethető vissza. Külön fontos azt is megemlíteni hogy a cink mennyiségének szervezetbeli lecsökkenése étvágytalanságot idézhet elő, melynek figyelmen kivül hagyása súlyos anorexiás tünetek kialakulásához vezethet.

Tudományosan bizonyított tény, hogy az anorexiás tünetek és hajlam jelentősen csökkenthető megfelelő mennyiségű cink B1 vitaminnal kombinált bevitelével (14 mg/nap). Klinikai tesztek szintén igazolják, hogy a szervezet megfelelő cink utánpótlásával jelentősen lecsökkenthetők a megfázásos tünetek erőssége valamit a betegség lefolyási ideje.

zink hiány megfázás

Függetlenül attól, hogy a cink szervezetünk fontos és nélkülözhetetlen nyomeleme, fontos pár szót szentelni a túlzott cink fogyasztás által okozott toxikus tünetekre

A túlzott cink bevitel (napi 100-300 mg huzamosabb ideig, kb. 10-30 nap) lecsökkentheti a szervezetbe történő vas és réz bevitelét (vica-versa) ami a réz és vas tartalmú transzport fehérjék működésének kezdetben reverzibilis csökkenéséhez ezen keresztül főként koleszterinzavarhoz vezethet. A cink szabad fémes formában meglehetősen korrozív tulajdonságokkal rendelkezik.

A szervezetbe kerülő fémes cinket a gyomorsavban található sósav azonnal feloldja és savas cink-kloridot képez belőle, amely savasságára való tekintettel a gyomor belső falának súlyos sérüléséhez vezethet. Azonban a gyomorfekélyes tünetek eltörpülnek az irreálisan magas hirtelen cink koncentráció növekedés következtében kialakuló haemolytic anemia mellett, ami nem mást jelent mint a vörös vértestek irreverzibilis lebomlása.

Fontos azonban megjegyezni hogy ezen betegség kialakulása a napi egészséges cink dózis több mint 1000 szeresének bevitele esetén (napi 1g fölött) alakulhat ki. A túlzott cink bevitelére utaló első tünetek általában gyomor fájdalmak valamit hányás.

Mindezen a cink szervezetünkben betöltött fontos szerepére irányuló információt figyelembe véve bátran állíthatjuk, hogy a cink megfelelő mennyiségben szervezetbe történő bevitele és utánpótlása kritikus fontosságú minden korosztály számára.

Cink, a prosztata őre?

A cink egészséges prosztataműködésben betöltött szerepe: egészséges prosztata titka A prosztata, a férfi szaporítószervrendszer fő alkotója, mely egy kb. 3 cm hosszú 20 g súlyú mirigy, amely a medence közepén, a húgyhólyag és a végbél közötti térben helyezkedik el. A...

Szeder, avagy a Rubus frocticosus

A szeder a világ számos részén őshonos. E nemzetség fajai Európa és Észak- Amerika mérsékelt övi területein a legelterjedtebbek, de a sivatagi területek kivételével – mintegy 350 különböző fajként – mindenhol megtalálhatók a világban. A szeder az egyik legrégebben...

A víz igazi ereje – H4O=H2o+H2

A józan ész azt diktálja, hogy ha a víz molekula 2 hidrogén atomból és egy oxigén atomból áll, azon víz stabilitása, mely több mint két hidrogén atomot tartalmaz kétséges lehet. Kutatások során bebizonyították, hogy a víz molekula képes magában foglalni több mint két...

A víz, avagy H2O

Gyakran halljuk, hogy naponta – átlagos körülmények között – legalább három liter folyadékot kellene meginnunk, akkor is, ha nem gyötör bennünket szomjúság. Ennek ellenére hajlamosak vagyunk elfeledkezni legfontosabb lételemünkről, a vízről. Már két százalék...

Q10 koenzim, a szabad gyökök ellen

A Q10 koenzim vitaminhoz hasonló anyag, ami a májban keletkezik, mint a koleszterin termelés mellékterméke. A koenzim Q10 hívei azt mondják, e készítmény védi a sejtek membránját, védi a sejtekben az anyagcsere központ (mitochondrium) hártyáját, megakadályozza az...

Ájur Véda – Az élet tudománya II. rész – A cink

Az Ájur Véda gyógyító, egészségmegőrző rendszerként újra virágkorát éli és világszerte több, mint félmilliárd ember számára nyújt segítséget nap mint nap. Alkalmazása hatékony, használata széles körű és mentes a káros mellék-, esetleg évek múlva jelentkező...

Aszkorbinsav, avagy a C-vitamin

Az aszkorbinsav a sejtek biokémiai folyamataiban, mint hidrogéndonor vesz részt, ez adja meg elsőrendű biológiai jelentőségét. 85%-a szívódik fel. Elősegíti a vas felszívódását a bélrendszerből. Az aszkorbinsavat számos állatfaj szintetizálja, ugyanakkor az ember és...

A pihentető alvás rejtelmei

Alvásunk mennyisége és minősége, mint szervezetünk egyik alapszükségletének kielégítettségi mutatója meghatározza mindennapjainkat, a munkánkban és a magánéletünkben egyaránt. Sokan évek óta szenvednek különféle alvászavaroktól, de nincsenek tisztában problémájuk...

A közlekedési rendőr a szervezetünkben: a CINK

Bár a cink szervezetünk valamennyi sejtjében jelen van, eloszlása nem egyenletes. Viszonylag állandó a koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban, míg a vérben, a csontban, a herében és a hajszálakban található mennyiségét a bevitt táplálék...

Csalán, a tisztítókúra alapja

Népies neve: csalány, csollán, csólyány, csanál, csohán, csovány. Csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozik. A növénycsalád nevét a latin “uro”, égni szóból kapta. Minden szerve csalánszőrökkel borított, érintése égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel....