fbpx

Káposzta, amely a rák ellen is harcol

Természetes gyógymódok

A fejes káposztát már közel 5 ezer éve termesztik, őse a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán vidékéről származik. A káposzta az egyik leggyakoribb zöldségünk és az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk. Több fajtája ismert, színtől, nagyságtól függően. A leggyakoribb a zöld-fehér káposzta, mely nyár végétől, késő őszig tart. A kései fajtáját télire savanyítják, amelynek szintén kitűnő a tápértéke. A káposzta vad fajtáját már az ókorban is ismerték és nagyon nagyra tartották. A mai kutatási eredmények szerint a káposzta az egyik legkitűnőbb rákellenes táplálékunk.

Csak 22 kalóriát tartalmaz és 95%-a víz

100 g káposztában azonos mennyiségű C-vitamin van, mint ugyanannyi citromban vagy narancsban, és ez egy felnőtt napi szükségletének nagy részét fedezi. Forraláskor azonban a zöldség C-vitamin tartalmának több mint a felét elveszítheti, ezért fogyasszunk belőle minél többet nyersen, akár salátába keverve.

Tartalmaz továbbá káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagymennyiségű A-vitamint, B-vitamin komplexet és U-vitamint. Ezeket az elemeket egyébként a káposztafélék családjának többi tagja is tartalmazza. A zöld színű káposztafélék különösen gazdagok K-vitaminban, klorofillban, jó E-vitamin források. A legtöbb tápanyagot a sötétebb színű, külső levelek rejtik. A vörös színű fajták színét adó festékanyag, az antocián gátolja bizonyos baktériumok, köztük az enyhébb emésztőrendszeri fertőzésekért felelős Escherichia coli szaporodását, ezenkívül gyulladásátló hatásúak lehetnek, mivel a bennük lévő mustárolaj és a színező anyagok természetes antibiotikumokként hathatnak.

Mind jobb eredmények fűződtek ezekhez a táplálékainkhoz, a tudósok annál komolyabban kezdtek velük foglalkozni. Bebizonyosodott, hogy rákellenes tulajdonságuk van, amely lassítja a karcinogén, tehát a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, illetve gátolja a sejtek mutálását, s a mutált sejtek növekedését, amelyek egyébként a rákos daganatokat képezik.

Főleg az emésztőszerveken jelentkező rák ellen hat

A káposzta, a kelkáposzta, a kelbimbó, a karfiol legjobb eredményt biztosítja a rákellenes harcban. Szerte a világban, Európában, Amerikában, Japánban bizonyították ezt a hatását állatkísérletekkel. A legjobb eredményt az emésztőszerveken jelentkező rákbetegségek kísérleti jelleggel történt gyógyításában értek el. Ez annak köszönhető, hogy a három elem, a kén, a klór és a jód olyan mennyiségben és olyan kombinációban fordul elő benne, amely optimálisan hat a gyomor és a belek nyálkahártyájára és nyálkamennyiségére.

Természetesen a legjobb eredményt akkor várhatjuk a káposztától is, ha nyersen fogyasztjuk. Egyik sajátos anyaga, a glükozinolát, nagymértékben gátolja a ráksejtek szaporodását.

Betegségmegelőző szerepe is figyelemre méltó

Ezt a mindig kéznél lévő zöldségfélét széles körben alkalmazza a hagyományos népgyógyászat is. Nem csak, hogy vitaminokban, tápanyagokban gazdag étel, de a már tudományosan igazolt gyógyhatása és betegségmegelőző szerepe is jelentős.

A gyomrot saját sav-maró hatásától védi

A káposzta segíthet a fekélybetegségek megelőzésében és gyógyításában. Kedvező hatását még a 40-es években egy amerikai orvos fedezte fel, aki 55 gyomor és nyombélfekélyes betegével naponta 1 liter kipréselt fejes káposztalevet itatott. 3 beteg kivételével állapotuk javult. Röntgen igazolta, hogy fekélyük elmúlt, sőt a gyógyulási időtartam is hozzávetőlegesen 75%-kal csökkent. A hatásmechanizmusra azonban csak a 60-as években derült fény: a káposzta bőségesen tartalmaz olyan vegyületet (smetilmetionin), amit maga a gyomornyálkahártya is termel, és ami a gyomrot a sav maró hatásától védi.

Ha a fekély már fennáll, akkor érdemes a biztos gyógyulást hozó gyógyszerekhez fordulni, de a kiújulás megelőzésében a diétát hatásosan egészíti ki a rendszeresen fogyasztott préselt káposztalé. A savanyú káposzta azonban fokozza a gyomorsav termelődését, ezért gyomor és nyombélfekély, vesebaj, valamint hasnyálmirigy gyulladás esetén kerülendő.

Cukorbetegség esetén is ajánlatos

A cukorbetegek számára mindenképpen ajánlatos a káposzta fogyasztása, mert az elfogyasztás után hamarosan érezhető a vércukor csökkenése vagy emelkedése a vérben. Ugyanezt a munkát elvégezi a zeller és a salátalé is. Ezek a zöldségfélék tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek hatnak a vércukor szabályozására.

Tudta? A legutóbbi kutatások bebizonyították, hogy a káposztában található kén-aminosav csökkenti a magas koleszterinszintet is.

Segít a bélflóra visszaállításában

A bélflóra pusztulása igencsak gyakori jelenség egy-egy antibiotikum használata után. Mint tudjuk, a bélflóra igencsak szükséges az emésztéshez. Ha nincs elegendő a belekben, a táplálék bizony kórosan pang. Ha a káposztát pépesen fogyasztjuk, jobban megemésztődik, mint bármely más étel, a következménye pedig, hogy lényegesen emelkedik a bélben a barátságos, az emésztést elősegítő baktériumok száma.

Májbetegség gyógyításához is hozzájárul

A májcirrózis vagy májrák a rendszeresen használt, és nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás következménye. A káposztában találhat glutamin, illetve nélkülözetlen aminosav tartalma teszi lehetővé azt, hogy a káposzta a májbetegség gyógyításához is hozzájárul. Az alkohol romboló hatásának enyhítésére már hagyományos a káposztaleves, illetve a savanyú káposzta levének fogyasztása is.

Felhasználási módjai és azok hatásai

SAVANYÚ KÁPOSZTA

Az egyik legértékesebb tulajdonsága a savanyú káposztának, hogy a kandida elleni győzni képes. A tejsavas savanyú káposzta napi 2-3 alkalommal való fogyasztása, akár egy hónap alatt legyőzheti a szervezetünkben túlzottan elszaporodott élesztőgombákat.

SAVANYÚ KÁPOSZTALÉ

A sótlan, tejsavas erjesztéssel készített hígított savanyúkáposzta-lé, reggel éhgyomorra elfogyasztva alaposan megdolgoztatja az emésztőszerveket, ráadásul serkenti az emésztőnedv termelést is, tehát előkészíti a gyomrot a reggeli feldolgozására. A C vitamin tartalomból eredően a gyulladásos fogínyt kitűnően gyógyítja, ha a káposztalét fele-fele arányban sárgarépa lével fogyasztjuk.

FRISSEN PRÉSELT KÁPOSZTA- ÉS SÁRGARÉPALÉ

A káposzta elsősorban sok U-vitamint tartalmaz, a sárgarépában pedig rengeteg a béta-karotin. Ezek mindegyike nagyon fontos szerepet játszik a nyálkahártyák védelmében és regenerálásában. Töményen soha ne fogyasszuk őket, legfeljebb csak 1-2 kortyot, ugyanis így irritálják a gyomorfalat! Préseljünk, vagy centrifugáljunk ki 2 dl levet, hígítsuk fel legalább fele-fele arányban, és fél óra alatt lassan elkortyolgatva fogyasszuk el az oldatot.

Gyomorbajok esetén a bazsalikom a bajnok

A bazsalikomnak is vannak gyógyhatásai, mindenekelőtt emésztési zavarokban, nyugtalan gyomor esetén vesszük jó hasznát. Segíti az emésztést, a bélgázok távozását, megelőzi a székrekedést, enyhíti az émelygést és a hányingert, emellett étvágygerjesztő, enyhe...

Birsalma, mint gyógynövény

Az almafélék alcsaládjába tartozó birsalma a Mediterránon is meghonosodott, de eredeti őshazája Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Irán, Turkesztán, Szaúd-Arábia. Az alacsony bokrú változatát díszítésre és élő sövénynek használják. A birsalma jókora méretűre is...

Ásványi anyag, ami nélkül létezni sem tudnánk – Kálcium

Nélküle létezni sem tudnánk, csontjaink elporladnának, izmaink, idegrendszerünk működésképtelenné válna... Arról az ásványi anyagról van szó, mely legnagyobb mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, s ez nem más, mint a KÁLCIUM. Testünk ásványi anyagkészlete 4-5...

Aranykolloid vs. ezüstkolloid – melyiket mire?

A természetgyógyászatban az ezüst- és az aranykolloid egyaránt hasznos oldat, rengeteg jótékony hatással bírnak az emberi szervezetre. Ezeknek a fémeknek már az ókorban felfedezték gyógyító tulajdonságait. A görögök és rómaiak az ezüst baktériumölő tulajdonságait...

Sajgó ízületek és porckopás? Megoldás: a Rheumato – mozgás fájdalmak nélkül!

Mozgás fájdalmak nélkül - sokan azt hiszik, hogy egy bizonyos kor után ez már csak régi emlék, és egy örökre vágyott állapot marad. Valóban igaz az, hogy emberek milliói küszködnek a csontok és az ízületek korral járó elhasználódása miatt elviselhetetlen izületi-,...

Quercetin: a flavonoid, amit sokkal jobban kellene értékelnünk

A Quercetin kiemelkedően értékes flavonoid, amely gyümölcsökben és zöldségekben egyaránt megtalálható, mint például a hagymában, paradicsomban, szőlőben, brokkoliban, citrusfélékben, bogyós gyümölcsökben, vörösborban és a mézben is. Növényi pigmentnek is nevezik, mert...

Középpontban a kollagén: tények, amelyekről csak kevesen beszélnek

Ha megkérdeznénk bárkit, mit tud a kollagénről, biztosan valamilyen szépségápolással és bőrrel kapcsolatos dolog jutna az eszébe. Nem csoda, hiszen legtöbben a kollagént a fiatalos bőr kapcsán ismerik. Ez valóban igaz: a kollagén alapvető fontosságú a fiatalság...

Vadrózsa Perzsiából, amit a mai napig imádunk – avagy a csipkebogyó

Csipkerózsa, Gyepürózsa, Vadrózsa, Rosa canina vagy ismertebb nevén a Csipkebogyó. Ez a gyógyhatású fűszernövény Perzsiából származik, szárazabb területeken, erdőszéleken és cserjésekben gyakran találkozhatunk vele. Inkább mészkedvelő, fényigényes. Rendszerint csak...

A fokhagyma

A fokhagyma, „a fűszerek királynője” Nyugat- és Közép-Ázsiából származott, őshazája a kirgiz sztyeppe. Itt vadon ma is föllelhető. Kultúrtörténete megközelítően ötezer éves. Innen terjedt el Kr. e. több évezreddel keletre és délre. Meghonosodott Kínában, Indiában,...

A szőlő 2.

A sok fajta szőlő közül számunkra az a legértékesebb, amihez abban a pillanatban hozzájutunk. Természetesen annak, ami a házunk körül nő, nincs párja, mégis hadd mutassunk rá néhány jellegzetességre, amiben esetleg megkülönböztetést tehetünk egyes fajták között.Talán...