A krónikus fáradtság és az étkezés közti kapcsolat Hónapok óta nem múlik a rossz kedve? Tartós fáradtság és letargia gyötri? Reggelenként nehezékre esik kikelni az ágyból? Ha az állapot tartós, komolyan kell vennünk a panaszokat. A tünetek hátterében krónikus fáradtság szindróma állhat, melyet sok esetben a nem megfelelő étrend okoz.

Maga a betegség egyre nagyobb társadalmi réteget érint, elsősorban azt a közép generációt, akik gyermeke(ke)t nevelnek, vagy eltartják idős, megrokkant szüleiket is. Közéjük tartoznak még a kényszernyugdíjazottak, a tönkrement vállakózók, esetleg a politikai harctér vesztesei is.

Magyarán mindazok, akik nagyobb terhet cipelnek, mint amit elbírnak. Nem ritkán gyerekkorban is előfordulnak ilyen betegségek, amikor az iskolai túlterheltség, a különórák, az aránytalan szellemi és testi terheltség nem engedi a szervezet regenerálódását. A tünetek a legtöbb esetben nőknél, közülük is a fiatalabb, 50 év alatti korosztályt érinti. Ők folyton gyengének és levertnek érzik magukat, gyakran az alvással, koncentrálással és egyszerű mindennapi feladatokelvégzésével is problémáik vannak. Sokuk depressziós is.

 

Vérszegénység, pajzsmirigy-, vagy daganatos betegség

A hiedelmekkel ellentétben azonban több súlyos betegség is okozhatja a krónikus fáradtságot. Tartós, vagyis hat hónaptól egy évig, vagy tovább tartó fáradtság oka lehet többek közt vérszegénység, pajzsmirigy betegség, vagy daganatos elváltozás is. Ha egyéb szervi eltérést a vizsgálatok nem mutatnak a kezelés a legtöbb esetben a tünetek megszüntetésére, vagy javítására irányul. A hagyományos gyógykezelés mellett gyakori a gyógynövényeket tartalmazó készítmények használata is, melyek segítségével a páciensek a folytonos fáradtság érzet csökkentésére, a rövid távú memória javítására, a depresszió és különböző, fej-, torok-, és izomfájdalmak csillapítására törekednek. Az átmeneti enyhülést kínáló terápiák azonban a legtöbb esetben nem járnak sikerrel, a betegek többségénél – elegendő alvás ellenére – a mindennapi teendők végrehajtása is extrém fáradtságot okoz.

 

Már 1 pohár kóla is migrént váltott ki…

Egy húszas éveiben járó fiatalembernél krónikus fáradtság szindróma jelei jelentkeztek: szűnni nem akaró fáradtságot érzett, motiválatlan volt és kimerült. A minden részletre kiterjedő hematológiai és immunológiai vizsgálatok azonban semmilyen eltérést nem mutattak. Szülei ekkor szereztek tudomást az ételintolerancia jelenségéről, ekkor jöttek rá az összefüggésekre. Ekkor már tudták, mi az oka annak, hogy fiúknál egy pohár kóla is migrént vált ki, néhány korty sör elfogyasztása pedig rossz közérzetet okoz. Ezek alapján úgy érezték, érdemes ezen a területen további vizsgálatokat végeztetniük, s talán magyarázatot kaphatnak a krónikus fáradtság okára is.

 

Ételallergia vagy ételintolerancia?

Az immunmediált ételintolerancia kialakulásakor a tünetek a kiváltó étel elfogyasztása után hosszú idővel – akár napokkal, hetekkel később – jelentkeznek, és súlyosságuk függ az elfogyasztott étel mennyiségétől. A népesség negyven százaléka szenved tőle.

Az ételallergia ezzel szemben a szervezet azonnali, heves reakciója bizonyos élelmiszerekre. Tünetei akár életveszélyesek is lehetnek. Előfordulása sokkal ritkább, a népesség mindössze egy százalékát érinti. Az ételintolerancia felismerése valóban nehéz. A szerteágazó tünetek számos formában jelentkezhetnek, ezek egyike a krónikus fáradtság szindróma is. Az ételintolerancia kimutatása vérvizsgálattal elvégeztető, s így megtudhatjuk, mely ételek fogyasztása felelős a tünetekért.

 

Megoldás: a kizárásos diéta

A bemutatott tanulmányban az elvégzett ételintolerancia-teszt alapján a főiskolás fiú panaszait a dió, szójabab, árpa, kukorica, rizs, zab, élesztő, búza, ananász és szőlő fogyasztása okozta. A vizsgálat után a felsorolt élelmiszereket étrendjéből kiiktatva a fiú állapota már pár nap elteltével jelentős javulást mutatott. Megtelt energiával, figyelme, koncentráló képessége is fokozódott. A diéta betartása, a megfelelő ételek megválasztása nagy odafigyelést igényel, de az így elért eredmények kétség kívül nem csak mindennapjait, de az egész életét megváltoztatták.

 

De mi is valójában a kizárásos diéta?

A kizárásos diéta valójában egy rendkívül lassú és nehézkes módja a táplálékallergia kivizsgálására – de kétségkívül hatékony. A diéta során minden rendszeresen fogyasztott ételt elhagyunk, és az állapot javulása után újra egyenként bevezetjük ezeket az étrendbe, amolyan tesztként. Ha visszaesés következik be, valószínűleg ráakadtunk a problémát okozó élelmiszerre.

Leggyakoribb táplálékallergének: tej, tojás, mogyoró, gabona, szója.

A diétát két-három hétig kell tartani, hogy értékelhető legyen. Ez idő alatt a tesztelt személynek különösen figyelnie kell az ételek jelzéseire és elkészítési módjaira. Továbbá vezetnie kell naplóban, mikor, mit evett. Ha a diétának köszönhetően a tünetek csökkennek, a tüneteket nagy valószínűséggel az érintett étel okozza. A diéta során mindig meg kell bizonyosodni róla, hogy az étel nem tartalmazza azt az összetevőt, amit el kell kerülnie. Az étkezések menüsorában dietetikus segít.

 

A Placebo-hatás is előfordulhat?

A szakemberek azonban azt sem titkolják, hogy ez nem egy üzembiztos módszer. Hiszen pszichológiai és fizikális tényezők nagyban befolyásolhatják a diéta hatását. Például, ha a beteg úgy gondolja, és sokat gondol arra, hogy valamely étellel szemben allergiás, annak elfogyasztása után allergiás tünetek jelentkezhetnek akkor is, ha az allergia nem áll fenn. Szaktanácsadás nélkül nem szabad drasztikusan megváltoztatni a táplálkozási szokásainkat. Ha önkényesen hagyjuk ki az ételeket a táplálkozásból, az egyoldalú táplálkozással akár hiánybetegséget is okozhatunk magunknak. Továbbá frusztrációt is okozhat bennünk, hogy bármit eszünk, allergiás tünetek jelentkeznek és súlyos allergia (anafilaxia) esetén a kizárásos diéta módszer egyébként sem alkalmazható.