Arról talán már mindenki hallott, hogy az őssejtek hasznosítása az orvostudomány számára hatalmas lehetőséget jelent, de vajon tudjuk-e, pontosan mik ezek a sejtek, és hogyan segíthetnek a különböző betegségek leküzdésében?

Életünket számtalan olyan betegség keseríti meg, mely egy-egy szervünket végzetesen megkárosítja. Sokszor a szervátültetés az egyedüli megoldás, ez azonban nem csak az átültetendő szervek hiánya miatt lehet nehézkes: az átültetés komoly immunológiai kockázattal is jár. A legújabb genetikai kutatások szerint e problémán segíthetnek az őssejtek. A fogantatást követő 14. napban a magzatkezdemény folyamatosan osztódó sejtjei még teljesen egyforma tulajdonságokkal bírnak. A 15. napon megkezdődik a sejtek specializálódása, idegsejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké, stb. A specializálódásnak azonban ára is van: a sejtek döntő többsége elveszti azt a képességét, hogy bármilyen szervben helyt álljon. Azonban nem minden sejt indul el a specializálódás útján. A szöveti őssejtek ugyanis később is megőrzik univerzális tulajdonságukat.

Az őssejt tehát egy alap: olyan sejt, melyből az ember differenciált szövetei, azokból pedig szervei fejlődnek ki. Az őssejt tartalmaz minden gént, ami a szervekben rejlik, ezért segítségükkel és a megfelelő genetikai információk előhívásával elvileg bármilyen szervünk pótlása lehetséges. Az őssejtek alapvetően kétféle forrásból származhatnak: embrióból és felnőtt szervezetből. A legújabb kutatások szerint az őssejtek specializálódását irányítani is lehet.

Már emberi vizsgálatok eredményei is igazolják, hogy az őssejtekből előállított szívizomsejtek képesek beépülni a szívinfarktus után elhalt szív szövetébe és helyreállítani annak működését. Állatkísérletek során a Parkinson és az Alzheimer kórban is igen ígéretesnek találták az őssejtek alkalmazását, de az őssejt kutatás eredményei az elmúlt pár évben, hónapról hónapra újabb meglepetéssel szolgáltak a kutatóknak.

2000. december 19. Saját őssejtek segítése

A kísérletek bebizonyították, hogy az agy regenerációja „helyben”, vagyis kívülről származó embrionális vagy felnőtt őssejtek nélkül is kiváltható (az eddigi kutatások során külső őssejt-forrásokra koncentráltak). A kutatás során csak azokat az őssejteket serkentették osztódásra és továbbfejlődésre, amelyek már eleve is jelen voltak az agyban, még ha igen kis mennyiségben is. Valószínűleg egyébként éppen csekély mennyiségük miatt nem képesek e kis „segítség” nélkül hasonló hatás kiváltására egy-egy nagyobb sérülés vagy nagy területet érintő betegség esetén. Amennyiben a módszer embereknél is alkalmazható lesz, számos olyan betegség válik kezelhetővé, amely idegsejtek-nagymértékű pusztulásával áll kapcsolatban (pl. Parkinson- vagy Alzheimer-kór), de nagy reményeket fűzhetünk a sérült, elhalt agyi vagy gerincvelői szövetek miatt kialakuló bénulások kezeléséhez is.

2001. április 5. Őssejtekből regenerálódik a szív

Két új állatkísérleti eredmény is született a napokban, melyek arról számoltak be, hogy a felnőtt csontvelőből származó őssejtekkel sikerült a sérült szívet kijavítani. A sejtek a sérülés helyére vándoroltak, ahol új izomsejtek és vérerek képződését idézték elő.

2002. január 30. Őssejtekből működő vese

A gyógyászati céllal embert klónozó Massachusetts-i Advanced Cell Technology biotechnológiai magánvállalat újabb szenzációs bejelentéssel állt elő: egy szarvasmarha-klón őssejtjeiből működő vesét tenyésztettek egy vese alakú formán, amely a klónozott állatba visszaültetve vizeletet termelt, vagyis normális veseként kezdett működni. Ha az eljárás emberekben is életképes, új vesére váró betegek ezreit mentheti meg.

2002. április 12. Saját őssejtjeivel gyógyítottak meg, és már önállóan lélegzik az egyéves olasz kisfiú

A torinoi Regina Margherita gyermekkorházban az orvosok a gyermek saját csontvelejéből vettek ki őssejteket, és a gerincvelőbe ültették át őket. Ennek köszönhetően a gyermek önállóan is képessé vált a levegővételre, és állapota egyre javul. Ultrahangos műszerek kimutatták, hogy a gerincvelőbe átültetett őssejtek halmaza egyre növekszik.

2002. június 13. Kifogyhatatlannak tűnő őssejt forrást fedeztek fel a plasztikai sebészeti zsírleszívás során nyert zsírban, amelyből akár idegsejtek is előállíthatóak

Bár a kísérlet pillanatnyi állapotában még nem lehet biztosan tudni, hogy valóban működőképes idegsejteket nyernek-e, a kutatók erősen bíznak benne, hogy így lesz, és az ily módon nyert sejtek alkalmasak lesznek a központi idegrendszer betegségeinek és sérüléseinek a kezelésére.

2002. július 24. Az őssejt a hosszú élet titka?

A kentuckyi egyetem egyik kutatása megállapította, hogy azok az egerek élnek tovább, amelyek őssejtjei jobbak saját DNS-ük javításában. Ezek a kutatások is alátámasztják azt az elméletet, amely szerint az öregedés fő oka, hogy a szervezetben működő őssejtek egyre fogynak, míg végül nincsenek elegen ahhoz, hogy „a szerveket fiatalon tartsák”. A kutatások bebizonyították, hogy őssejtek beültetésével ki lehet tolni az egerek életkorát.

2003. február Mezei Éva kutatása

Mezei Éva Bethesdában az Országos Ideggyógyászati és Stroke Nemzeti Kutató Központban az őssejteken kutatva kimutatta azt, hogy a csontvelői sejtek egérben beléphetnek az agyba és ott új idegsejtekké alakulhatnak. Ez az első olyan vizsgálat, amelyikben sikerült bizonyítani azt, hogy éretlen csontvelői sejtek idegsejtté alakulnak állatban, ami emberben is előfordulhat. Ezt követően hasonló jelenség után kutattak és kutatnak emberben.

2003. február 10. Őssejtekkel gyógyítják a szívet

Francia kutatók elsőként bizonyították be, hogy a károsodott szívet meg lehet gyógyítani egy adag őssejt befecskendezésével. A kutatók most egy hároméves nemzetközi programmal, összesen háromszáz páciens részvételével szeretnék alaposabban megvizsgálni az őssejt terápia hatékonyságát, és annak hosszú távú hatásait. A kutatók egymagvú izomképző sejteket (mioblaszt) vontak ki egy korábban szívinfarktust szenvedett ember egyik izmából, kitenyésztették azokat, majd befecskendezték a szívébe.

2003. február 12. Amerikai kutatók első ízben bizonyították, hogy a felnőtt agy saját őssejtjei teljes értékű idegsejtekké fejlődve képesek lecserélni a sérült vagy beteg szöveteket.

Egészen eddig nem sikerült az idegi őssejtek igazán nagymértékű serkentését kiváltani felnőtt szervezetben. A nagyszerű eredményt most James Fallon professzor és csapata (University of California Irvine’s College of Medicine és Stem Cell Pharmaceuticals Inc.) érte el, egyelőre felnőtt, kifejlett patkányokon. A kezelés hatására az idegi őssejtek a – korábban mesterségesen előidézett – pusztulás helyére vándoroltak, osztódtak, differenciálódtak, s kellően nagy számban hoztak létre teljes értékű idegsejteket ahhoz, hogy az állatok sérült szövetei regenerálódjanak, illetve az idegrendszeri funkciók nagyrészt helyreálljanak (ebben az esetben ez a mozgási képesség visszaállásában mutatkozott meg).

2003. április 24. Őssejtek a kihullott tejfogból

Egy amerikai kutató most arra jött rá, hogy őssejtek nyerhetőek ki, a frissen kihullott tejfogakból is. Ezek az őssejtek még annyi ideig életben maradnak a kihullott fog pulpájában, hogy a fog eljuttatható egy laboratóriumba, ahol a pulpa vörös részéből kivonhatók. A kutatónak foganként 12–20 őssejtet sikerült tovább tenyészthető módon kinyernie. Az eddigi próbálkozások során ezek az őssejtek foganyag sejtjeivé, csontsejtekké vagy idegsejtekké tudtak alakulni.

2003. július 3. Újra járnak a lebénult patkányok

Emberi embriókból nyert őssejtekkel sikerült meggyógyítani lebénított patkányokat. A kutatók szerint a módszer pár éven belül emberen is kipróbálható lesz. A New Scientist tudományosismeretterjesztő magazin beszámolója szerint amerikai kutatók emberi őssejteket roncsolt gerincvelőjű, mesterségesen lebénított patkányokba ültették be. A kísérleteket vezető dr. Hans Keirstead és kollégái (University of California, Irvine) megkezdte az eljárás embereken történő kipróbálásának előkészítését.

2004. március 16. Őssejttel kezelnék a kopaszságot

Kopasz egereknek is kinőtt a szőrük, egy bizonyos őssejt-beültetés után – mutatták ki kutatási eredmények. Első alkalommal mutatta ki egy kutatás, hogy egy bizonyos őssejt-típus képes előidézni a haj kinövését – mondta Dr. George Cotsarelis, a pennsylvaniai egyetem bőrgyógyásza, annak a tanulmánynak társszerzője, amit e héten tettek közzé a Nature Biotechnology című lap weboldalán. A tanulmány megerősíti, amit a tudósok már évek óta sejtenek: a szőrtüszők olyan őssejteket tartalmaznak, melyek egyeseket életük végéig dús hajjal ajándékoznak meg.

2004. április 27. Őssejtek a szívgyógyászatban: az első komoly bizonyíték

Az első komoly klinikai vizsgálatok eredményei szerint a saját csontvelői őssejtek hatékonynak bizonyultak a károsodott szív szöveteinek regenerálásában, jelentősen javítva a szív működését. Az elmúlt években többször is napvilágot láttak olyan közlemények, amelyek már ember esetében is az őssejtek hatékonyságáról számoltak be a szívgyógyászatban. Ezek a vizsgálatok azonban kis létszámú betegcsoportokon alapultak, és nem folytak párhuzamos kontrollvizsgálatok, így sokan megkérdőjelezték az eredményeket. A legújabb klinikai vizsgálatok eredményeit az amerikai mellkassebészek társaságának (American Association for Th oracic Surgery) éves konferenciáján mutatta be egy nemzetközi orvoscsoport. A vizsgálat több intézményben folyt (ún. multicentrikus vizsgálat), kontrollcsoport bevonásával és randomizált módon (azaz a kezelt és a kontroll páciensek véletlenszerűen oszlottak meg).

2004. május 05. Őssejt növeszt új fogakat

Újra lehet növeszteni a fogakat az őssejt segítségével öt éven belül – állítja Paul Sharpe angol professzor, aki egerekkel kísérletezett. A kísérlet vezetője derűlátó: szerin te két hónap alatt új foga lesz a páciensnek s ezért nem kell többet fi zetnie, mint a mostani fogbeültetésért. Dr. Czeizel Endre genetikus szerint pedig, az őssejttel csontot is lehet növeszteni, tehát a törött csontvégek újracsontosodásának folyamata, akár felgyorsítható is lenne…

2004. szeptember 21. Vakság megelőzése őssejtekkel

Amerikai kutatók eredményei megerősítik, hogy belátható időn belül az ember esetében is megelőzhetővé válhat a vakság kialakulása, a beteg saját őssejtjeinek segítségével. Martin Friedlander (Scripps Kutatóintézet, Kalifornia) és munkatársai sikeresen előzték meg emberi szembetegség modellezésére használt kísérleti állatok megvakulását őssejt-terápiával. A retinitis pigmentosa nevű szembetegség tanulmányozására használt beteg egerek szemébe csontvelői őssejteket juttattak be. A kezelt állatok ezután képesek voltak a fény érzékelésére, míg kezelésben nem részesülő társaik teljesen megvakultak.

2005. március 17. Debrecenben már öt szívbeteget kezeltek csontvelői őssejtekkel szeptember óta

2005. Édes István intézetigazgató professzor vezetésével.

Az eddig elvégzett öt beavatkozást fi atal középkorú betegeken, négy férfi és egy nő esetében alkalmazták. A kezeléseket az erre alkalmas páciensen, az infarktus szakszerű ellátását követő két héten belül végezték el. Körülbelül 1 hét után látható, hogy a szakszerű ellátás után mennyit javult a szívizom állapota. A világon egyébként ezzel a módszerrel eddig mindössze 200-300 beteget kezeltek. Az őssejtek előállítása a beteg saját csontvelőjéből történik. Az őssejt kezeléstől azt várják, hogy segítse az infarktus során károsodott szívizom regenerációját, pótlását.

2005. október 20. Őssejtekkel gyógyítják a májat!

Az újdonság a kezelésben az, hogy nem embrionális, hanem csontvelőből származó őssejteket alkalmaztak, és azokat a véráramból gyűjtötték, nem pedig a csontvelőből. A londoni Imperial College májsebésze, Dr. Nagy Habib az új megoldásról a Th e New Scientist című tudományos folyóirat híradása szerint egy londoni szakmai szemináriumon számolt be. Dr. Habib munkatársaival először egy olyan gyógyszert adott be injekcióban, amely serkentette a csont velő őssejt-termelését. Az ezt követő 5. napon megvizsgálta, hogy a vérben elegendő őssejt van-e, s ha megfelelő volt a koncentráció, az őssejteket kiszűrte a vérből, majd koncentráltan a májba vezető artériába injekciózta. Pontosan nem ismert, hogy hová kerülnek ezek a sejtek, de ötből három beteg meggyógyult tőlük, miközben a többieknek sem romlott az állapota.

2006. június 22. Magzati őssejtek segítségével béna patkányokat állították talpra amerikai tudósok.

A Johns Hopkins University School of Medicine kutatói a legfőbb eredménynek azt tartják, hogy elérték az őssejteknek gerincvelői motorikus neuronokká, azaz olyan idegsejtekké való átalakulását, amelyek az idegi impulzusokat közvetítik az agyból és a gerincvelőből az izmok felé. Ráadásul azt is elérték, hogy ezek összerendezetten voltak képesek együttműködni az izmokkal.

2007. április 12. Az 1-es típusú cukorbetegség kezelése őssejtekkel: biztató eredmények

A Sao Paolo Egyetem munkatársai néhány betegek saját őssejtjeit juttatták vissza a páciensek szervezetébe, amelynek eredményeként a betegek döntő többsége már nem szorult külső inzulinpótlásra a terápiát követő egy éven belül. A vizsgálat csekély számú résztvevővel zajlott, így ezek csak előzetes eredményeknek tekinthetőek, több kutató szerint azonban ennek ellenére is figyelemre méltóak.