fbpx
Oldal kiválasztása

Dr. Tóth Géza: A pre- és probiotikumokról

Vitaminok

Az ember növekedéshez, valamennyi tevékenysége lebonyolításához, valamint a kopások pótlására a szükséges tápanyagokat a táplálkozás útján veszi fel. A növényi és állati eredetű táplálékok s a belőlük készült ételek tápanyagait a tápcsatorna az emésztés útján felszívódásra alkalmas kisebb molekulákra bontja, amelyek részben beépülnek a szervezet sejtjeibe, részben lebomlanak, és az életműködésekhez a szükséges energiát szolgáltatják. Az energiát nem szolgáltató tápanyagok pedig a szervezet felépítésében és működésében játszanak fontos szerepet. Felszívódásukat erősen befolyásolja az is, hogy milyen formában , milyen kémiai kötésben jutnak a tápcsatornába, valamint, hogy milyen a tápcsatorna állapota.

Az emésztés egy 9 méter hosszú csőrendszerben, a tápcsatornában megy végbe. Fő szakaszai a száj, a garat, a nyelőcső, a gyomor és a belek. Az elfogyasztott táplálék tápanyagainak 90%-a a vékonybélből szívódik fel. A vékonybél szerkezete nagyban hozzájárul a tápanyagok minél jobb hasznosításához. A vékonybél falának belső felülete erősen redőzött, a porszívó csövéhez hasonló, igen nagy felületű.

A bélnyálkahártyán kesztyűujjszerű kitüremkedések, ún. bélbolyhok vannak, melyek a felszívó felületet tovább növelik. A bélbolyhok külső felületén még kisebb bolyhocskák, ún. mikrobolyhok tovább sokszorozzák a tápanyagok felszívására alkalmas felületet. Így a felnőtt ember bélnyálkahártya felszíne kb. 180 m2! Ez a hatalmas felület nem csak a jó és maradéktalan felszívódást eredményezi, de ezen a hatalmas felületen keresztül közvetlenül érintkezik a tápcsatornánk a külvilággal. A környezetünkben lévő számos károsító tényezőkkel a bőrünk, a tüdőnk, valamint a tápcsatornánk találkozik a legkorábban, mielőtt bejutna a véráramba.

A bélrendszer nagy felülete miatt a tápcsatornára hárul a legtöbb feladat, hogy a kórokozókat még a szervezetbe jutás előtt felismerje, megtámadja és eltávolítsa. Ezen funkciót csak úgy tudja ellátni, ha a bél immunológiailag nagyon aktív. A bélben nincsenek jól körülhatárolt nyirokcsomók, nyirokerek, hanem tekintettel a nagy felületre a bélfalat teljes hosszában és vastagságában ellenanyagtermelő nyiroksejtek, valamint a kórokozók megtámadására alkalmas ún. limfociták hálózzák be. Ennek köszönhetően a szervezet összes ellenanyagtermelő sejtjének 70-80%-a bél nyálkahártyájában helyezkedik el.

Ahhoz, hogy a tápanyag felszívódása, a bél védekező mechanizmusa, a táplálék továbbítása a tápcsatornában hiba nélkül történjen elengedhetetlenül fontos a bélrendszer belső világának, miliőjének egyensúlya, jól szabályozott működése. Merthogy a tápcsatornánk egy valóságos mozgó ökoszisztéma. A tápcsatornában 400-500 különböző fajtájú baktérium él, melyek a szervezettel szimbiózist alkotnak, vagyis nemcsak a baktérium számára, hanem az emberi szervezet számára is előnyös, sőt elengedhetetlen a jó együttélés. A gyomor-bélrendszerben élő mikroorganizmusok összességét bélflórának hívjuk. Az egészséges bélflóra segíti az emésztést, a felszívódást, a bél immunológiai érését, a bél megfelelő működését.

Amennyiben a bélflóra valami oknál fogva sérül, mennyisége és összetétele változik, a bél működése zavart szenved. Ez felszívódási zavarban, székrekedésben, hasmenésben, hasi puffadásban, hasi fájdalomban, rossz közérzetben nyilvánulhat meg.

A bélflórát kedvezőtlen irányban befolyásoló tényező a gyulladásos bélbetegségek, a tartós antibiotikum szedés, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, a stressz, bizonyos környezeti ártalmak, a kemo- és sugárterápia. Ezen hatásokra a bél belső egyensúlya megváltozik, a tápcsatorna nem tudja megfelelően ellátni funkcióját.

Mit tehetünk ilyenkor? Először is meg kell próbálni a károsító tényezőt kiküszöbölni. Másrészt segíteni kell a bél mikroflórájának regenerálódását, újra felépülését. Ezt úgy érhetjük el, ha a szervezet számára előnyös, a bélflórát alkotó baktériumokat kívülről pótoljuk. Azon élelmiszereket, amelyek az emberi szervezetbe jutva a bélrendszer mikrokörnyezetének megváltoztatásával az ember egészségére kedvező hatással vannak, funkcionális élelmiszereknek hívjuk. A funkcionális élelmiszerek lehetnek probiotikus, prebiotikus és szimbiotikus élelmiszerek.

A PROBIOTIKUMOK olyan élőélelmiszer alkotórészek, melyek kedvező módon hatással vannak az élő szervezetre. A probiotikumokban lévő mikroorganizmusok, hasonlóan a normál bélflórához, legnagyobb mennyiségben Lactobacillus és Bifidobacterium csoportba tartozó baktérium található. Ezek mellett természetesen számos egyéb csoportba tartozó mikroorganizmust is tartalmaz.

A PREBIOTIKUMOK olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre a gyomor-bélrendszer emésztőenzimjei nem hatnak, és változatlan formában jutnak el a vastagbélig. Itt serkentik a bél mikroflórájában található, valamint a probiotikumokkal bejutatott kedvező hatású mikroorganizmusok megtapadását, kolonizációját és szaporodását. A legfontosabb prebiorikum az inulin, mely legnagyobb mennyiségben a csicsókában található. A probiotikumok sokkal hatásosabbak ha prebiotikummal együtt adják.

A SZIMBIOTIKUMOK olyan élelmiszer alkotórészek, melyek kombinálják a pre- és probiotikumokat.

Főleg tejtermékben találhatók. Mivel a gyomor erősen savas vegyhatású, ezért a probiotikumokat úgy kell eljuttatni a vékony és vastagbélhez, hogy ne szenvedjenek károsodást a gyomorban uralkodó alacsony pH miatt. A Vita Biosában még a gyomornál is alacsonyabb pH érték található, mely miatt a hasznos baktériumok nyugalmi állapotban vannak, és rögtön elkezdenek szaporodni, mihelyt a gyomorba illetve a bélrendszerbe kerülnek.

 

Most tekintsük át a pro-és prebiotikumok kedvező élettani hatásait.

A bél nyálkahártyájában lévő nyirokszövet számát növelik, működését serkentik. A bél kedvező kolonizációja fokozza a mucosális (nyálkahártya) védelmében fontos szerepet játszó szekretoros Ig.A termelődését. Elősegítik a vastagbél nyálkahártya sejtjei számára energiaforrásként szolgáló rövid szénláncú zsírsavak termelődését, ezzel a bél immunológiai éréséhez, a bélfal ellenálló képességéhez járul hozzá. Kompetició útján megakadályozzák a pathogén ( kóros, kártékony ) baktériumok megtapadását a bél falán. A pathogén baktériumokra nézve káros anyagok képződését segítik elő. A tumorok kialakulásának megelőzésében a táplálkozástudomány már korábban jelentőséget tulajdonított a rostokban dús táplálkozásnak.

A probiotikumok a koleszterin-anyagcsere különböző szintjein avatkoznak be. Egyes törzsek önmaguk képesek a koleszterinmolekula asszimilációjára és felszívódásának korlátozására. Más baktériumfajok a koleszterin szintézisét végző enzim gátlása útján képesek a vér koleszterin szintjét csökkenteni.

Bifidusbaktérium és fructo-oligoszacharida (Inulin) adásával patkányban megakadályozható volt az emlő és májtumor kialakulása. A vastagbél daganat egyik legfőbb primer prevenciós eszköze a pre-és probiotikumok alkalmazása. Bizonyított, hogy a pre- és probiotikumok képesek az emberben a colon daganatok előfordulását csökkenteni.

Mindezeket figyelembe véve azon esetekben, ahol valamilyen károsítő tényező hatására (legyen az bélgyulladás, vírusos hasmenés, antibiotikum okozta bélelváltozás, besugárzás, toxikus anyagok kiváltotta bélhurut, stb) a bél belső egyensúlya, mikrokörnyezet, ökoszisztémája megváltozik és ezzel kedvezőtlen, kellemetlen tünetek jelentkeznek elengedhetelenül fontosnak látszik a probiotikumok alkalmazása. A Vita Biosa termék erre feltétlenül alkalmas mind a benne található mikroorganizmusok összetételét, arányát tekintve, mind a stabilitásukat és életképességüket tekintve is. Kedvező hatását különösen akkor fejti ki, ha együtt alkalmazzák prebiotikummal, mint az Inulion, vagy Inulion Forte Fruktoz kapszula.

Idősen is egészségesen!

Az idős kor önmagában nem betegség, és az évek múlásával nem muszáj megöregedni. Ennek megtapasztalásához azonban az önmagunkra való figyelés életprogramját kell elsajátítanunk és életünk végéig követnünk. Az öregedés folyamata részben genetikailag meghatározott,...

A hajhullás ellen természetesen

Bizonyára sokan ismerik Sámson történetét, akinek ereje a hajában volt. Nos, a bibliai legendában megfogalmazott összefüggés bizonyos mértékben igaz lehet a mai korban is, ugyanis életerőnk, vitalitásunk, bizony tükröződik hajunk minőségében. Tavasz közeledtével a...

Szelén (Se) – influenza, szív- és daganatos betegségek megelőzésére

A periódusos rendszer 34. elemét 1817-ben Berzelius fedezte fel és a görög mitológiából jól ismert Selene Holdistennő nyomán elnevezte szelénnek. A Hold általában a női princípium, az odaadás, a termékenység, a természet ciklikusságának, változékonyságának jelképe. Az...

Szeder, avagy a Rubus frocticosus

A szeder a világ számos részén őshonos. E nemzetség fajai Európa és Észak- Amerika mérsékelt övi területein a legelterjedtebbek, de a sivatagi területek kivételével – mintegy 350 különböző fajként – mindenhol megtalálhatók a világban. A szeder az egyik legrégebben...

Cink: Az elfeledett nyomelem

A cink a földkéreg 23. leggyakoribb eleme, ipari szempontból napjainkban a 4. leggyakrabban használt fémes elem. A cink története igen messzire vezethető vissza, a távol keleten már Krisztus előtt 1300-ban találhatunk említéseket a fém alkalmazására. Nemcsak ipari...

Q10 koenzim, a szabad gyökök ellen

A Q10 koenzim vitaminhoz hasonló anyag, ami a májban keletkezik, mint a koleszterin termelés mellékterméke. A koenzim Q10 hívei azt mondják, e készítmény védi a sejtek membránját, védi a sejtekben az anyagcsere központ (mitochondrium) hártyáját, megakadályozza az...

Aszkorbinsav, avagy a C-vitamin

Az aszkorbinsav a sejtek biokémiai folyamataiban, mint hidrogéndonor vesz részt, ez adja meg elsőrendű biológiai jelentőségét. 85%-a szívódik fel. Elősegíti a vas felszívódását a bélrendszerből. Az aszkorbinsavat számos állatfaj szintetizálja, ugyanakkor az ember és...

A pihentető alvás rejtelmei

Alvásunk mennyisége és minősége, mint szervezetünk egyik alapszükségletének kielégítettségi mutatója meghatározza mindennapjainkat, a munkánkban és a magánéletünkben egyaránt. Sokan évek óta szenvednek különféle alvászavaroktól, de nincsenek tisztában problémájuk...

A közlekedési rendőr a szervezetünkben: a CINK

Bár a cink szervezetünk valamennyi sejtjében jelen van, eloszlása nem egyenletes. Viszonylag állandó a koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban, míg a vérben, a csontban, a herében és a hajszálakban található mennyiségét a bevitt táplálék...

Zsírsavak kémiája

A zsírsavak telített, telítetlen, valamint szabad csoportokra oszthatók az őket alkotó kötések szerint. A telített zsírsavak egyszeres kötéseikkel egyenes láncot alkotnak, melyek molekulái szorosan illeszkednek egymáshoz. Így képesek a zsír nagy mennyiségű energiát...