fbpx

Dr. Tóth Géza: A pre- és probiotikumokról<span class="wtr-time-wrap block after-title"><span class="wtr-time-number">9</span> perc olvasási idő</span>

2018, Sze 11 | Vitaminok

csAz ember növekedéshez, valamennyi tevékenysége lebonyolításához, valamint a kopások pótlására a szükséges tápanyagokat a táplálkozás útján veszi fel. A növényi és állati eredetű táplálékok s a belőlük készült ételek tápanyagait a tápcsatorna az emésztés útján felszívódásra alkalmas kisebb molekulákra bontja, amelyek részben beépülnek a szervezet sejtjeibe, részben lebomlanak, és az életműködésekhez a szükséges energiát szolgáltatják. Az energiát nem szolgáltató tápanyagok pedig a szervezet felépítésében és működésében játszanak fontos szerepet. Felszívódásukat erősen befolyásolja az is, hogy milyen formában , milyen kémiai kötésben jutnak a tápcsatornába, valamint, hogy milyen a tápcsatorna állapota.

Az emésztés egy 9 méter hosszú csőrendszerben, a tápcsatornában megy végbe. Fő szakaszai a száj, a garat, a nyelőcső, a gyomor és a belek. Az elfogyasztott táplálék tápanyagainak 90%-a a vékonybélből szívódik fel. A vékonybél szerkezete nagyban hozzájárul a tápanyagok minél jobb hasznosításához. A vékonybél falának belső felülete erősen redőzött, a porszívó csövéhez hasonló, igen nagy felületű.

A bélnyálkahártyán kesztyűujjszerű kitüremkedések, ún. bélbolyhok vannak, melyek a felszívó felületet tovább növelik. A bélbolyhok külső felületén még kisebb bolyhocskák, ún. mikrobolyhok tovább sokszorozzák a tápanyagok felszívására alkalmas felületet. Így a felnőtt ember bélnyálkahártya felszíne kb. 180 m2! Ez a hatalmas felület nem csak a jó és maradéktalan felszívódást eredményezi, de ezen a hatalmas felületen keresztül közvetlenül érintkezik a tápcsatornánk a külvilággal. A környezetünkben lévő számos károsító tényezőkkel a bőrünk, a tüdőnk, valamint a tápcsatornánk találkozik a legkorábban, mielőtt bejutna a véráramba.

A bélrendszer nagy felülete miatt a tápcsatornára hárul a legtöbb feladat, hogy a kórokozókat még a szervezetbe jutás előtt felismerje, megtámadja és eltávolítsa. Ezen funkciót csak úgy tudja ellátni, ha a bél immunológiailag nagyon aktív. A bélben nincsenek jól körülhatárolt nyirokcsomók, nyirokerek, hanem tekintettel a nagy felületre a bélfalat teljes hosszában és vastagságában ellenanyagtermelő nyiroksejtek, valamint a kórokozók megtámadására alkalmas ún. limfociták hálózzák be. Ennek köszönhetően a szervezet összes ellenanyagtermelő sejtjének 70-80%-a bél nyálkahártyájában helyezkedik el.

Ahhoz, hogy a tápanyag felszívódása, a bél védekező mechanizmusa, a táplálék továbbítása a tápcsatornában hiba nélkül történjen elengedhetetlenül fontos a bélrendszer belső világának, miliőjének egyensúlya, jól szabályozott működése. Merthogy a tápcsatornánk egy valóságos mozgó ökoszisztéma. A tápcsatornában 400-500 különböző fajtájú baktérium él, melyek a szervezettel szimbiózist alkotnak, vagyis nemcsak a baktérium számára, hanem az emberi szervezet számára is előnyös, sőt elengedhetetlen a jó együttélés. A gyomor-bélrendszerben élő mikroorganizmusok összességét bélflórának hívjuk. Az egészséges bélflóra segíti az emésztést, a felszívódást, a bél immunológiai érését, a bél megfelelő működését.

Amennyiben a bélflóra valami oknál fogva sérül, mennyisége és összetétele változik, a bél működése zavart szenved. Ez felszívódási zavarban, székrekedésben, hasmenésben, hasi puffadásban, hasi fájdalomban, rossz közérzetben nyilvánulhat meg.

A bélflórát kedvezőtlen irányban befolyásoló tényező a gyulladásos bélbetegségek, a tartós antibiotikum szedés, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, a stressz, bizonyos környezeti ártalmak, a kemo- és sugárterápia. Ezen hatásokra a bél belső egyensúlya megváltozik, a tápcsatorna nem tudja megfelelően ellátni funkcióját.

Mit tehetünk ilyenkor? Először is meg kell próbálni a károsító tényezőt kiküszöbölni. Másrészt segíteni kell a bél mikroflórájának regenerálódását, újra felépülését. Ezt úgy érhetjük el, ha a szervezet számára előnyös, a bélflórát alkotó baktériumokat kívülről pótoljuk. Azon élelmiszereket, amelyek az emberi szervezetbe jutva a bélrendszer mikrokörnyezetének megváltoztatásával az ember egészségére kedvező hatással vannak, funkcionális élelmiszereknek hívjuk. A funkcionális élelmiszerek lehetnek probiotikus, prebiotikus és szimbiotikus élelmiszerek.

A PROBIOTIKUMOK olyan élőélelmiszer alkotórészek, melyek kedvező módon hatással vannak az élő szervezetre. A probiotikumokban lévő mikroorganizmusok, hasonlóan a normál bélflórához, legnagyobb mennyiségben Lactobacillus és Bifidobacterium csoportba tartozó baktérium található. Ezek mellett természetesen számos egyéb csoportba tartozó mikroorganizmust is tartalmaz.

A PREBIOTIKUMOK olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre a gyomor-bélrendszer emésztőenzimjei nem hatnak, és változatlan formában jutnak el a vastagbélig. Itt serkentik a bél mikroflórájában található, valamint a probiotikumokkal bejutatott kedvező hatású mikroorganizmusok megtapadását, kolonizációját és szaporodását. A legfontosabb prebiorikum az inulin, mely legnagyobb mennyiségben a csicsókában található. A probiotikumok sokkal hatásosabbak ha prebiotikummal együtt adják.

A SZIMBIOTIKUMOK olyan élelmiszer alkotórészek, melyek kombinálják a pre- és probiotikumokat.

Főleg tejtermékben találhatók. Mivel a gyomor erősen savas vegyhatású, ezért a probiotikumokat úgy kell eljuttatni a vékony és vastagbélhez, hogy ne szenvedjenek károsodást a gyomorban uralkodó alacsony pH miatt. A Vita Biosában még a gyomornál is alacsonyabb pH érték található, mely miatt a hasznos baktériumok nyugalmi állapotban vannak, és rögtön elkezdenek szaporodni, mihelyt a gyomorba illetve a bélrendszerbe kerülnek.

 

Most tekintsük át a pro-és prebiotikumok kedvező élettani hatásait.

A bél nyálkahártyájában lévő nyirokszövet számát növelik, működését serkentik. A bél kedvező kolonizációja fokozza a mucosális (nyálkahártya) védelmében fontos szerepet játszó szekretoros Ig.A termelődését. Elősegítik a vastagbél nyálkahártya sejtjei számára energiaforrásként szolgáló rövid szénláncú zsírsavak termelődését, ezzel a bél immunológiai éréséhez, a bélfal ellenálló képességéhez járul hozzá. Kompetició útján megakadályozzák a pathogén ( kóros, kártékony ) baktériumok megtapadását a bél falán. A pathogén baktériumokra nézve káros anyagok képződését segítik elő. A tumorok kialakulásának megelőzésében a táplálkozástudomány már korábban jelentőséget tulajdonított a rostokban dús táplálkozásnak.

A probiotikumok a koleszterin-anyagcsere különböző szintjein avatkoznak be. Egyes törzsek önmaguk képesek a koleszterinmolekula asszimilációjára és felszívódásának korlátozására. Más baktériumfajok a koleszterin szintézisét végző enzim gátlása útján képesek a vér koleszterin szintjét csökkenteni.

Bifidusbaktérium és fructo-oligoszacharida (Inulin) adásával patkányban megakadályozható volt az emlő és májtumor kialakulása. A vastagbél daganat egyik legfőbb primer prevenciós eszköze a pre-és probiotikumok alkalmazása. Bizonyított, hogy a pre- és probiotikumok képesek az emberben a colon daganatok előfordulását csökkenteni.

Mindezeket figyelembe véve azon esetekben, ahol valamilyen károsítő tényező hatására (legyen az bélgyulladás, vírusos hasmenés, antibiotikum okozta bélelváltozás, besugárzás, toxikus anyagok kiváltotta bélhurut, stb) a bél belső egyensúlya, mikrokörnyezet, ökoszisztémája megváltozik és ezzel kedvezőtlen, kellemetlen tünetek jelentkeznek elengedhetelenül fontosnak látszik a probiotikumok alkalmazása. A Vita Biosa termék erre feltétlenül alkalmas mind a benne található mikroorganizmusok összetételét, arányát tekintve, mind a stabilitásukat és életképességüket tekintve is. Kedvező hatását különösen akkor fejti ki, ha együtt alkalmazzák prebiotikummal, mint az Inulion, vagy Inulion Forte Fruktoz kapszula.