fbpx
Oldal kiválasztása

Szemünk fénye, az A-vitamin

Vitaminok

Az ókorban már az egyiptomiak és a görögök is felismerték, hogy egyes táplálékok elfogyasztásának gyógyító hatása van az éjszaka jelentkező látászavarra, de az Avitamint mégsem tudták azonosítani egészen 1913-ig. Az 1800-as években több kutatócsoport is igazolta, hogy a farkasvakság csukamájolaj adásával kezelhető. Kémiai szerkezetét először Paul Karrer írta le, aki ezért 1931-ben Nobel-díjat is kapott.

Az A-vitamin két formában fordul elő a természetben. Retinolként – amely a vegyület kémiai neve – állati eredetű, és karotinoidként – tehát az előanyagaként – pedig a növényi eredetű élelmiszerekben található meg. Retinol név abból adódik, hogy a szem ideghártyájának (retina) működéséhez létfontosságú a jelenléte. A szervezetünkbe a táplálékkal kerül be kész formában vagy az A-vitamin fent említett előanyagaként. Ez utóbbiak közül a béta-karotin a legjelentősebb. A béta-karotin két összekapcsolt A-vitamin molekulából áll, amely a bélben alakul át A- vitaminná. A béta-karotinnak nem csak mint az A-vitamin előanyagának van jelentősége. Erős antioxidáns hatással rendelkezik, védi a sejteket határoló membránrendszerek épségét a reaktív szabad gyökökkel szemben.

 

Az A-vitamin élettani hatásai

  1. A látás: a retina fényérzékeny sejtjeiben A-vitamin szükséges a fény hatására keletkező ingerület létrejöttéhez, azaz a képalkotáshoz. A-vitamin hiányában először a szürkületi látás, a szem sötéthez való alkalmazkodása romlik. Ha az A-vitamin hiány továbbra is fennáll, az erős fényben való látás is károsodik, súlyos, hosszantartó hiány esetén a folyamat megfordíthatatlanná válhat, ami teljes vakságot okozhat.
  2. A bőr és a nyálkahártyák: csak A-vitamin jelenlétében képesek épségüket és működőképességüket megőrizni. Az A-vitamin hiánya a nyáktermelő sejtek számának csökkenését, a bőr kiszáradását, elszarusodását idézi elő. A bőr és a nyálkahártyák sérülékennyé és fertőzésre hajlamossá válnak.

A-vitamin hiányra jellemző tünetek

  1. A szem sötéthez való alkalmazkodása romlik, fénykerülés
  2. A bőr szárazzá válik, hámlik, a faggyúmirigyek eltömődnek. Törékeny körmök, hajhullás.
  3. Gyakori fertőzések a légutakban, húgyszervekben
  4. Gyomor-, bélrendszeri panaszok, étvágycsökkenés, hasmenés

Túladagolás

Az A-vitamin zsírban oldódó vitamin lévén a májban raktározódik. Egy felnőtt ember szervezete kb. 1-2 évre elegendő mennyiséget képes tárolni megfelelő A-vitaminellátottság esetén.

A szükségletnél sokkal nagyobb mennyiségek tartós bevitele A-vitamin túladagoláshoz vezethet. Ennek tünetei: száraz bőr, viszketés, hámlás, bőrpír, súlyosabb esetben májmegnagyobbodás, vérzékenység.

Mely élelmiszerek tartalmaznak A-vitamint?

A-vitamint: Máj, hús, halak, tőkehalmáj, sajt, tojássárgája tartalmaz nagyobb mennyiségben.

Béta-karotin: Sárgarépa, sütőtök, paradicsom, sárgabarack, sóska, és a spenót tartalmazza.

Idősen is egészségesen!

Az idős kor önmagában nem betegség, és az évek múlásával nem muszáj megöregedni. Ennek megtapasztalásához azonban az önmagunkra való figyelés életprogramját kell elsajátítanunk és életünk végéig követnünk. Az öregedés folyamata részben genetikailag meghatározott,...

A hajhullás ellen természetesen

Bizonyára sokan ismerik Sámson történetét, akinek ereje a hajában volt. Nos, a bibliai legendában megfogalmazott összefüggés bizonyos mértékben igaz lehet a mai korban is, ugyanis életerőnk, vitalitásunk, bizony tükröződik hajunk minőségében. Tavasz közeledtével a...

Szelén (Se) – influenza, szív- és daganatos betegségek megelőzésére

A periódusos rendszer 34. elemét 1817-ben Berzelius fedezte fel és a görög mitológiából jól ismert Selene Holdistennő nyomán elnevezte szelénnek. A Hold általában a női princípium, az odaadás, a termékenység, a természet ciklikusságának, változékonyságának jelképe. Az...

Szeder, avagy a Rubus frocticosus

A szeder a világ számos részén őshonos. E nemzetség fajai Európa és Észak- Amerika mérsékelt övi területein a legelterjedtebbek, de a sivatagi területek kivételével – mintegy 350 különböző fajként – mindenhol megtalálhatók a világban. A szeder az egyik legrégebben...

Cink: Az elfeledett nyomelem

A cink a földkéreg 23. leggyakoribb eleme, ipari szempontból napjainkban a 4. leggyakrabban használt fémes elem. A cink története igen messzire vezethető vissza, a távol keleten már Krisztus előtt 1300-ban találhatunk említéseket a fém alkalmazására. Nemcsak ipari...

Q10 koenzim, a szabad gyökök ellen

A Q10 koenzim vitaminhoz hasonló anyag, ami a májban keletkezik, mint a koleszterin termelés mellékterméke. A koenzim Q10 hívei azt mondják, e készítmény védi a sejtek membránját, védi a sejtekben az anyagcsere központ (mitochondrium) hártyáját, megakadályozza az...

Aszkorbinsav, avagy a C-vitamin

Az aszkorbinsav a sejtek biokémiai folyamataiban, mint hidrogéndonor vesz részt, ez adja meg elsőrendű biológiai jelentőségét. 85%-a szívódik fel. Elősegíti a vas felszívódását a bélrendszerből. Az aszkorbinsavat számos állatfaj szintetizálja, ugyanakkor az ember és...

A pihentető alvás rejtelmei

Alvásunk mennyisége és minősége, mint szervezetünk egyik alapszükségletének kielégítettségi mutatója meghatározza mindennapjainkat, a munkánkban és a magánéletünkben egyaránt. Sokan évek óta szenvednek különféle alvászavaroktól, de nincsenek tisztában problémájuk...

A közlekedési rendőr a szervezetünkben: a CINK

Bár a cink szervezetünk valamennyi sejtjében jelen van, eloszlása nem egyenletes. Viszonylag állandó a koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban, míg a vérben, a csontban, a herében és a hajszálakban található mennyiségét a bevitt táplálék...

Zsírsavak kémiája

A zsírsavak telített, telítetlen, valamint szabad csoportokra oszthatók az őket alkotó kötések szerint. A telített zsírsavak egyszeres kötéseikkel egyenes láncot alkotnak, melyek molekulái szorosan illeszkednek egymáshoz. Így képesek a zsír nagy mennyiségű energiát...