fbpx

Szívbarát konyha

2018, szept 11 | Természetes gyógymódok

Hazánkban a halálozási statisztikát a szív- és érrendszeri betegségek vezetik.

  1. Dohányzás esetén napi 20 szál cigaretta – főleg férfiaknál – 4-5-szörösére növeli a veszélyeztetettséget.
  2. Nőknél is rizikótényező a dohányzás, mely a fogamzásgátló-tabletták hosszabb ideig tartó szedése esetén megsokszorozódik.
  3. 6 mmol/l szérum-koleszterinszint fölött a koronáriabetegség előfordulása 3-4-szeresére emelkedik.

Viszont más tényezők is elősegíthetik a szív- és érrendszeri betegségeket. A betegség kialakulásában akár hatvan százalékban is közrejátszhat a helytelen táplálkozás. Ennek a betegségnek a megelőzésére szolgál a kardiopretektív-étrend.

Megfigyelték, hogy a mediterrán országokban 2-3-szor ritkábbak a szív- és érrendszeri betegségek, mint például Hollandiában, az USA-ban vagy egyes ázsiai országokban. Ennek okát kutatva, komoly nemzetközi tanulmányok arra jutottak, hogy a mediterrán étrend önmagában is képes ezeknek a betegségeknek a kockázatát felére-harmadára csökkenteni.

És most tekintsük át, miből is áll a sokat emlegetett mediterrán étrend!

Kenyér, rizs, tészta

A manapság oly divatos szénhidrát megvonáson alapuló diéták szó szerint halálos véteknek számítanak a szívbetegek számára. A kiegyensúlyozott étrendben a szénhidrátok az összes enegiabevitel 50-60%-át teszik ki, de fontos, hogy ebből a hozzáadott cukor ne haladja meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy fogyasszunk naponta teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret, durumbúzából készült tésztát és hántolatlan barnarizst!

Élelmi rostokból naponta 30-40 g-ot fogyasszunk, mivel egészségünk szempontjából hasznosak! Egyrészt csökkentik a koleszterinszintet, másrészt elegendő folyadékbevitel mellett a rostok megszívják magukat vízzel, és telítettségérzést okozva csökkentik az étvágyat.

Zöldség, gyümölcs

Gondolta volna, hogy míg nálunk az egy főre eső évi zöldségfogyasztás 80-90 kg, addig Dél-Európában 200 kg? Az is jelentős különbség, hogy a tengeri népek a zöldségek nagy részét nyersen, salátákban vagy enyhén párolva fogyasztják, így azok vitamintartalma megmarad. Ehhez képest mi, magyarok sokszor agyonfőzve-sütve jutunk ezekhez az eledelekhez. A déli országokban sokkal több friss gyümölcsöt fogyasztanak, mint – mondjuk – befőttet. A friss gyümölcsök élettani értéke szintén lényegesen magasabb, mint a feldolgozottaké.

Hal

Számos tanulmány bizonyította már, hogy a hetente kétszer halat fogyasztók között feleannyi infarktus fordul elő, mint az ellentáborban. Ezt azzal magyarázzák, hogy a tengeri halak olajában található többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik bizonyos koleszterinfajta mennyiségét a vérben. Ezen olajok fogyasztása azonban a szokásos étrend mellett kiegészítőként nem elég hatékony, ezért elsősorban abba beépítve, azaz a rendszeres halfogyasztással érhetünk el jó eredményt.

Olívaolaj

Az is bizonyított tény, hogy az olívaolaj többszörösen telítetlen zsírsavtartalma miatt segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A zsírokat és az olajokat kémiai szerkezetük alapján két nagy csoportra osztjuk: a telített és a telítetlen zsírsavakra. A telített zsírsavak feladata elsősorban az energiatermelés; az egyszeresen telítetlen zsírsavak egy részét ugyan felhasználjuk energiatermelésre, de ezek már inkább a sejtek építésében játszanak szerepet. A többszörösen telítetlen zsírsavak táplálkozás-élettani jelentősége pedig az, hogy belőlük fontos hormonszerű vegyületek képződnek. A legtöbb telített zsírsav állati eredetű táplálékokban található, rejtett zsír formájában.

Tudta?

Rejtett zsír elsősorban a sertés-, a marhahúsokban és a lefölözetlen tejtermékekben található. A telítetlen zsírsavak elsősorban a növényi olajokban és a tengeri halakban találhatóak, és jótékonyan csökkentik a koleszterinszintet. Vigyázat! A túlzott zsírbevitel nem csak a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosít, de többféle daganatos betegség – mell, vastagbél – előidézője is lehet.

Vörösbor

Pár évvel ezelőtt bombaként robbant a hír, hogy naponta 2-3 dl vörösbor elfogyasztása kimutathatóan csökkenti az érelmeszesedés előfordulását. Ezt elsősorban a vörösbor színanyagaként jelen lévő flavonoidoknak tulajdonítják, ugyanakkor e hatáshoz szükség van a bor viszonylag alacsony alkoholtartalmára is. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a déli országok alacsony szív- és érrendszeri megbetegedési statisztikája nemcsak a táplálkozási szokások eredménye, hanem a komplex életmódé is, amely magában foglalja családcentrikus világképüket, napi sziesztájukat és nem utolsósorban a rendszeres mozgást.

Aranykolloid vs. ezüstkolloid – melyiket mire?

A természetgyógyászatban az ezüst- és az aranykolloid egyaránt hasznos oldat, rengeteg jótékony hatással bírnak az emberi szervezetre. Ezeknek a fémeknek már az ókorban felfedezték gyógyító tulajdonságait. A görögök és rómaiak az ezüst baktériumölő tulajdonságait...

Sajgó ízületek és porckopás? Megoldás: a Rheumato – mozgás fájdalmak nélkül!

Mozgás fájdalmak nélkül - sokan azt hiszik, hogy egy bizonyos kor után ez már csak régi emlék, és egy örökre vágyott állapot marad. Valóban igaz az, hogy emberek milliói küszködnek a csontok és az ízületek korral járó elhasználódása miatt elviselhetetlen izületi-,...

Quercetin: a flavonoid, amit sokkal jobban kellene értékelnünk

A Quercetin kiemelkedően értékes flavonoid, amely gyümölcsökben és zöldségekben egyaránt megtalálható, mint például a hagymában, paradicsomban, szőlőben, brokkoliban, citrusfélékben, bogyós gyümölcsökben, vörösborban és a mézben is. Növényi pigmentnek is nevezik, mert...

Középpontban a kollagén: tények, amelyekről csak kevesen beszélnek

Ha megkérdeznénk bárkit, mit tud a kollagénről, biztosan valamilyen szépségápolással és bőrrel kapcsolatos dolog jutna az eszébe. Nem csoda, hiszen legtöbben a kollagént a fiatalos bőr kapcsán ismerik. Ez valóban igaz: a kollagén alapvető fontosságú a fiatalság...

Vadrózsa Perzsiából, amit a mai napig imádunk – avagy a csipkebogyó

Csipkerózsa, Gyepürózsa, Vadrózsa, Rosa canina vagy ismertebb nevén a Csipkebogyó. Ez a gyógyhatású fűszernövény Perzsiából származik, szárazabb területeken, erdőszéleken és cserjésekben gyakran találkozhatunk vele. Inkább mészkedvelő, fényigényes. Rendszerint csak...

A fokhagyma

A fokhagyma, „a fűszerek királynője” Nyugat- és Közép-Ázsiából származott, őshazája a kirgiz sztyeppe. Itt vadon ma is föllelhető. Kultúrtörténete megközelítően ötezer éves. Innen terjedt el Kr. e. több évezreddel keletre és délre. Meghonosodott Kínában, Indiában,...

A szőlő 2.

A sok fajta szőlő közül számunkra az a legértékesebb, amihez abban a pillanatban hozzájutunk. Természetesen annak, ami a házunk körül nő, nincs párja, mégis hadd mutassunk rá néhány jellegzetességre, amiben esetleg megkülönböztetést tehetünk egyes fajták között.Talán...

A petrezselyem – méregtelenítő, vízhajtó

Főzni csak az tud igazán, aki fűszerezni is tud. Miből mennyit, mihez mit – művészet ez, amit talán megtanulni sem lehet: érezni kell. A fűszerek azonban nemcsak az áruházak csinos kis zacskóiból kerülhetnek ételeinkbe, hanem termeszthetjük őket magunk is. A frissen...

Az ezüst

Kémiai tulajdonságai: Az ezüst a levegőn nem oxidálódik, oxigénnel még az izzás hőmérsékletén sem egyesül. Kénes környezetben azonban megfeketedik, mert felületén először barnás, majd kékes-fekete ezüst-szulfidból álló bevonat keletkezik.Az ezüst alkalmazási...

A léböjt szabályai

Kezdje egynapos léböjttel! Már ez után is észrevehető a változás: a vizelet, a széklet, a verejték és a lehelet intenzívebb - ne legyünk szerények: bűzösebb - lehet, a nyelven fehér lepedék képződik. Ezek mind a méreganyagok kiválasztásának jelei. Ha van rá...