Igen, nem téved a Kedves Olvasó, amikor a címet olvasva a keleti kultúrára gondol, hiszen a ZEN a buddhizmus egyik ága. A szó indiai eredetű, önmagunkba mélyedést, belső koncentrálást, a pillanat megélését jelenti. A ZEN az egyszerűséget hirdeti, s egyben megmutatja azt is, hogyan szabadulhatunk meg a mindennapok felesleges dolgaitól. Azegész életmódunkra kihat: a lakberendezéstől kezdve a gondolkodáson át egészen a TÁPLÁLKOZÁSIG…

 

A legfőbb cél a harmónia elérése!

Sokan nem is gondolnák, hogy az étel magát az életerőt is jelentheti. A távol-keleti étkezési hagyományok szerint táplálkozásunkkal nemcsak az egészségünket, hanem a lelkiállapotunkat is befolyásolhatjuk. A tanítás alapítója egy indiai szerzetes, ő jutatta el Kínába módszereinek tapasztalatait, ami évszázadokkal később Japánt is elérte. S, hogy mi a ZEN táplálkozás lényege? Mindezt egy mondattal össze lehet foglalni. Szakácsművészet, amely a testet, a lelket és a szellemet egyaránt szolgálja.

A ZEN filozófia a harmónia elérésére törekszik. Az ellentétes energiákat kiegyenlíti mind az étkezés, mint az életvezetés terén. A legtöbb ember nincs is igazán tisztában azzal, hogy mindennapjaink során a legtöbb energiát táplálékkal vesszük magunkhoz. Éppen ezért nem mindegy, hogy mit, mikor és hogyan eszünk. A nyers, a legminimálisabb feldolgozáson, illetve tartósításon átesett ételek tartalmazzák a legtöbb erőt. Ilyenek a friss zöldségek, a gyümölcsök és a gabonaféleségek.

Amennyiben nincs lehetőségünk az enzimdús táplálkozásra, úgy fogyasszunk rendszeresen növényi enzimeket tartalmazó táplálék kiegészítőket!

 

Tiszta energiával látják el a testünket…

Ezeket az ételeket közvetlenül a Nap táplálja, ezért tiszta energiával látják el a testünket, segítenek lelki békénk megtalálásában, nyugtatják és tisztítják az elmét, amely ekképpen képes kontrollálni a testet, és egyensúlyba hozni az energiákat. A ZEN szakácsok növényi alapanyagokból állítják össze menüjüket, mert ezek fogyasztása után érezhetjük leginkább energikusnak és tettre késznek magunkat. A konzervek, a félkész ételek, és a por alapú élelmiszerek rendszeres fogyasztásától testünk energiaszintje alacsonnyá válik, ezáltal nemcsak az ellenálló képességünk csökken, de a közérzetünk is romlik.

A mesterséges energiák hatására elménk zavaró gondolatokkal és érzelmekkel telik meg. Ráadásul az adalékanyagok bevitele csökkenti az aktivitásunkat, ezért hajlamosak vagyunk serkentők (koffein, alkohol) után nézni, amelyek csak tovább rontanak a helyzeten. Miért érdemes hát a ZEN étrendet követni? Hiszen az efféle táplálékok nem az ételek kalória- vagy vitamintartalmára, hanem az azokban rejlő „erőre” helyezi a hangsúlyt.

Most nyilvánvalóan sokakban felvetődik a kérdés, hogy honnan tudhatjuk, mennyi erő van egy adott ételben? Erre pofonegyszerű a válasz. Semmi mást nem kell tennünk, csak megfigyelnünk, hogy az egyes ételek milyen hatással vannak a szervezetünkre. Talán egy kiadós vasárnapi ebéd, vagy egy könnyű saláta után érezzük magunkat frissebbnek? Szakemberek azt javasolják, hogy étkezés után mindig adjunk időt magunknak egy kis pihenésre, s közben koncentráljunk arra, milyen hatással volt ránk az adott étel. Ha az evéstől elfáradtunk, a táplálék nagy valószínűséggel több energiát vett el az emésztéshez, mint amennyit hozzáadhatott volna.

Ha viszont felfrissültünk és új energiával telítődtünk, akkor tökéletesen választottuk meg a menüt. Amennyiben problémát jelent számunkra, hogy a túlevés elkerülése végett a táplálkozást még időben, kellemesen telt gyomorral hagyjuk abba, úgy étkezés előtt fogyasszunk teltségérzetet okozó, rostokat tartalmazó táplálék kiegészítőket!

 

Mire figyeljünk a ZEN táplálkozás összeállításánál?

– A napi menü minél nagyobb arányban tartalmazzon növényi eredetű táplálékot! Az egészséges egyensúly fenntartásához az optimális arány 70:30 lenne az állati eredetűekkel szemben.

– Fehér liszt helyett teljes kiőrlésű rozs-, kukorica-, vagy Graham lisztet vagy leginkább Kendermag lisztet használjunk!

– A készen vásárolható tésztákat a gabonák széles választékával kell pótolni. Javasoljuk a hántolt árpát, a zabpelyhet, a rozspelyhet, a barnarizst, vagy a kölest.

– A mirelitárukat felejtsük el, mert ezek a hűtés során elveszíthetik természetes energiáik nagy részét.

– Hidegen sajtolt növényi olajokkal főzzünk!

– Finomított cukor helyett mézet vagy STÍVIÁT használjunk!

– A tartósítószereket, a szén-dioxidot és a cukrot tartalmazó italokat szintén száműzni kell. Helyette frissen facsart zöldség- és gyümölcsleveket fogyasszunk!

 

Az élet az ellentétek találkozásának a színtere

A ZEN filozófia a jin és a jang ellentétes energiák kiegyenlítését, harmóniába hozását tűzte ki célul mind az étkezésben, mind az életvezetésben. (A jang a férfi, a középpont felé tartó energia, a jin épp ellenkezőleg, a középpontból kifelé tartó, felszínre törőnő.) Keleti tanítók szerint az élet az ellentétek találkozásának színtere, s az élet titka az ellentétek boldog egységében, praktikusan megteremtett egyensúlyában rejlik. Az egyensúly teremti meg a harmóniát és a szépséget, s az egység eredménye a béke és az erő. A ZEN táplálkozás figyel az emberen belüli és az ember és a környezete közötti harmónia megteremtésére is.

 

Halat és csirkehúst is fogyaszthatunk

A ZEN-szerzetesek vegetáriánusok voltak, elsősorban barna rizsen s az ebből készített ételeken éltek. A modern ZEN-táplálkozás azonban már megengedetté teszi a hal és a csirkehús fogyasztását is, ha végképp nem bírjuk húsfélék nélkül. Figyel az egyéni különbségekre is, arra, hogy minden emberben különböző arányokban hozhatók harmóniába az ellentétek, tehát minden embernek egyéni szükséglete szerint kell táplálkoznia az adott földrajzi viszonyoktól, éghajlattól, időjárástól (hideg, meleg, száraz, nedves, szeles), a hónapok változásától, munkavégzéstől, gondolkozástól, műveltségtől függően.

Éppen ezért ésszerű határok között semmit sem tiltanak igazán, csak a megfelelő párosításokra kell figyelni. Így például a szezonális zöldségek, gyümölcsök fogyasztása mellett ügyelnünk kell az ízek (savanyú, keserű, sós, csípős, édes) harmóniájára, különböző élettani hatásaikra s a táplálékok színének (zöld,sárga, piros, fehér, fekete) egyensúlyba hozására is. A zöldségeket nem hámozzák meg, s főzésükhöz, sütésükhöz vaslábast vagy agyagedényt használnak.

A keleti táplálkozás 5 legfontosabb pillére

  1. A húst semmiképp se fő ételként, hanem csak kiegészítőként használjuk! A keleti szakácsok kis mennyiségű húst használnak, azt is inkább az ételek ízesítésére. Ezért található náluk olyan sok szója termék, mely nemcsak proteinben gazdag, hanem komplex szénhidrátokat is tartalmaz. Amennyiben problémát okoz nekünk a megfelelő mennyiségű és minőségű, változatos fehérje bevitel, úgy szervezetünk számára aminosav kiegészítésről, az AMINO termékcsalád rendszeres fogyasztásával gondoskodhatunk.
  2. Törekedjünk rostdús táplálkozásra!

A vidéki emberek Keleten háromszor annyi rostot fogyasztanak, mint a nyugati társadalmak. Ételeiket nagyrészt zöldségek alkotják, a brokkolitól a különböző babfélékig, desszertnek pedig gyümölcsöt fogyasztanak. Amennyiben nincs lehetőségünk a rostdús táplálkozásra, fogyasszunk táplálék kiegészítőként növényi rostokat!

  1. Kísérletezzünk egzotikus ízekkel!

Amíg a nyugati társadalmakban vajjal, majonézzel, és készen vett öntetekkel próbálunk ízt és harmóniát csempészni ételeinkbe, a keletiek kalóriamentes, ízletes fűszerek és gyógynövények százait használják erre a célra. Szójaszószt, halszószt, osztrigaszószt, ‘miso’-t (hordóban erjesztett szójabab és rizs paszta) és tengeri algát használnak só helyett. Erős fűszerként pedig chilit, wasabi-t (japán tormaszósz por), ‘kimchi’-t (koreai káposzta étel), curryt, fokhagymát és mogyoróhagymát. A különleges ízeket a gyömbér, citromfű, bazsalikom és egyéb egzotikus fűszerek adják.

  1. Tiszteljük az ételeket!

Likvidáljuk rossz szokásainkat! A mai rohanó világban gyakran csak azért eszünk, hogy megtöltsük gyomrunkat. Sajnos nem figyelünk a lényegre, minek következtében szükségtelenül sokat eszünk és elhízunk. A figyelmes étkezés technikáját könnyen elsajátíthatjuk, ha ‘yin’ állapotban fogyasztjuk el étkeinket, azaz nyugodtan, elmélkedve. Ez nemegyszerű dolog mai száguldó társadalmunkban, de ha sikerül, bizonyos rossz szokásokat kiküszöbölhetünk általa. Ne étkezzünk TV nézés közben, vagy számítógép előtt. Ne hallgassunk hangos zenét és ne műanyag edényekből együnk. Élvezzük az evés minden pillanatát!

  1. Főzzünk zsírmentesen!

Az ázsiai szakácsok szeretnek grillezni, párolni, főzni, és sűrű kavarás mellett sütni, azaz csupa olyan technikát alkalmaznak, ami kevés zsiradékot igényel. Ez az ínséges időkből megmaradt szokás könnyen elsajátítható modern nyugati társadalmunkban is, hiszen energiatakarékos, arról nem is beszélve, hogy sok időt megspórolunk vele. Próbáljuk ki a párolás keleti módját (fűszernövényekkel ízesített víz fölött), melyet egy külön erre a célra készített bambuszkosárban a legjobb elvégezni. Ez egy olyan többrétegű edény, melyben egyszerre készíthetjük el a zöldségeket, a halat és egyéb ételféléket.

Ezzel nemcsak a mosogatást könnyítjük meg, de időt is spórolunk vele: Így mindössze 10-15 perc alatt elkészül minden. A keleti szakácsok gyors sütése sem igényel különleges eszközöket, mindössze egy fakanál és egy teflon edény vagy wok szükséges hozzá. Az összetevőket vágjuk egyformán apró darabokra, majd egy-két kanál egészséges mogyoróolajon, sűrű keverés mellett, nagy lángon pirítsuk meg és percek alatt kész a vacsora. Ha mégis olajat szeretnénk használni, ragaszkodjunk a Kendermag olajhoz, amellyel a legváltozatosabb és legharmonikusabb zsírsavbevitelt biztosítjuk a szervezetünk számára.