fbpx

Zsírsavak kémiája

2021, ápr 29 | Vitaminok

A zsírsavak telített, telítetlen, valamint szabad csoportokra oszthatók az őket alkotó kötések szerint. A telített zsírsavak egyszeres kötéseikkel egyenes láncot alkotnak, melyek molekulái szorosan illeszkednek egymáshoz. Így képesek a zsír nagy mennyiségű energiát raktározni, viszonylag kis helyen. Ezek a zsírok épp ezért egészségtelenek. A telítetlen zsírsavak ezzel ellentétben legalább egy kettős kötést tartalmaznak. A szervezetre gyakorolt hatásukban nagy szerepet játszik, hogy a zsírsav láncához mikét kötődnek a hidrogén molekulák, illetve, hogy a láncon belül hol helyezkednek el a kettős kötések. Olyannyira, hogy a telítetlen zsírsavak közül a transz zsírsavak – melyekben a hidrogén molekula a lánc két ellentétes végén található – károsabbak a szervezetre, az érrendszerre és a szívre, mint a rettegett telített zsírok. Érdemes tehát megjegyezni, hogy bizony a telítetlen zsírsavak között is akadhat káros hatású. A telítetlen zsírsavak alcsoportjába tartoznak az esszenciális zsírsavak, melyek többszörösen telítetlen kötésekből állnak. Ezek az omega-3, omega-6 és annak egyik alcsoportja, a GLA, valamint az omega-9 zsírsavak. Mindegyikük egészségre jótékony hatású. A szabad zsírsavak molekulái nem önállóan alkotnak láncokat, hanem valamilyen vegyülethez kötődve fordulnak elő. Így a szabad zsírsavak csak emésztéskor keletkeznek, amikor a szervezet lebontja őket ezen vegyületekről. A bélbe kerülve testünk energiaforrásként használja fel őket, vagy más vegyület képződik belőlük.

Fehérje kapcsolat

A fehérjék aminosavai és az esszenciális zsírsavak együttműködnek a szervezetben, hogy megfelelően ellássák testünket energiával. Elegyükből új anyagok születnek: együttesen alkotják a lipoproteineket, amelyek minden testrészünkhöz szükséges alkotóelemek: ezek alkotják testünk minden egyes sejtjének sejtmembránját, más lipoproteinek pedig a vérben lévő hemoglobin alkotóeleméül szolgálnak.

A zsírsavak omega-3 családja a sötét leveles zöldségekben, a dióban, a lenmagban és a lenmagolajban, hidegvízi halfajtákban – lazac, tonhal, pisztráng, óriási laposhal és szardínia – egyaránt előfordul. Az omega-6 család elsősorban zöldségek olajában található meg, mint pl. a szójabab, kukorica, és a sáfrány. Az omega-9 az olívaolajban található nagyobb mennyiségben.

Tégelybe rejtett egészség

Szeretné tudni, milyen terméket válasszon, ha bőrét is esszenciális zsírsavakkal szeretné ápolni? Omega-6 zsírsav az avokádóban, és különböző olajos magvakban gazdag pl: mandulaolajos készítményekben található. Ezek a készítmények a ráncok csökkentésében és a bőr fiatalságának megőrzésében játszanak fontos szerepet, valamint gyulladáscsökkentő hatásúak. Omega-9 az olívaolajos testápoló készítményekben van. A bőr feszességéért és vízháztartásának megőrzéséért ebben az olajban gazdag krémeket és tusfürdőket válasszon. Omega-3 zsírsav sajnos kevés kozmetikumban van, hiszen ez a zsírsav leginkább az olajos halakban, lazacban, makrélában, heringben, tonhalban és szardíniában van jelen. A joghurtot és tengeri növényeket tartalmazó készítmények azonban nyomokban tartalmazhatnak omega-3 zsírsavat, amely gyulladáscsökkentő hatásáról a legismertebb. Ne feledje, hogy bőrét nem csak kívülről, de belülről az elfogyasztott tápanyagok segítségével is táplálhatja.

Tudta? Az esszenciális zsírsavakat 1923-ban fedezték fel. Először F-vitaminnak nevezték el őket, a tulajdonságuk miatt, hogy az emberi szervezet képtelen szintetizálni őket. 1930-ban Burr és Miller jött rá, hogy ez az anyag inkább a zsírokhoz hasonlít mint a vitaminokhoz.

Omega-3 – Az élet esszenciája

Sokat hallani a káros zsírokról és a zsírszegény étrend egészségmegőrző szerepéről. Ám kevesen tudják, hogy bizony a zsírok között vannak jótékonyak is: ezeket esszenciális zsírsavaknak nevezik. Az e fajta zsír nélkülözhetetlen szervezetünk egészséges működéséhez,...

B6-vitamin – avagy a Piridoxin

A B6-vitamin felfedezése tulajdonképpen mellékvágánya volt a niacinhiány okozta pellagra kutatásának. 1934-ben György Péter élesztőkivonattal végzett vizsgálatai során rájött, hogy a bőrgyulladás gyógyulása egy teljesen új molekulának köszönhető, amit B6-vitaminnak...

B5-vitamin (Pantonénsav)

A pantoténsavnak már a neve is utal előfordulási helyére. A görög eredetű szó jelentése: „mindenütt fellelhető”, ami arra utal, hogy széles körben fordul elő az élelmiszerekben. A pantoténsav nélkülözhetetlen alkotója az anyagcseréhez elengedhetetlen ún....

B4-vitamin- avagy a Folsav

A folsav vízben oldódó vitamin. Régebbi szóhasználattal folátként is szokták emlegetni. A B12-vitaminnal együttműködve segít az idegrendszer védelmében és fejlődésében, szerepet játszik az örökítőanyag termelésében, részt vesz a méhben fejlődő magzat vörösvértesteinek...

B3-vitamin – avagy a Niacin

A niacin vízben oldódó vitamin, ma többször találkozhatunk vele nikotinsavamid, nikotinamid, niacinamid néven is. Főleg a szöveti oxido-reduktív folyamatokban vesz részt, az energiatermelésben, a szénhidrátok és a zsírok lebontásában és felépítésében tölt be lényeges...

A zöldtea jótékony hatása az emberi szervezetre

A teacserje hazájára vonatkozóan két állítás létezik. Az egyik verzió szerint a tea nem Kínából, hanem az indiai Assamból származik, ahonnan a prehisztorikus időkben került át Kínába. A másik szerint a kínai hajósok érték el dzsunkáikkal Kisázsiát, Ceylont, Indiát. A...

B2-vitamin- avagy a Riboflavin

Hőérzékeny, vízben oldódó vitamin. 1879-ben a tudósok figyelmesek lettek egy, a tejsavóban megtalálható zöldessárga anyagra, a B2 - vitaminra. Az évek során többször is izolálták ezt az anyagot, de pontos biokémiai funkcióira az 1930-as évekig nem derült fény....

B1-vitamin – avagy a Tiamin

Hőérzékeny, vízben oldódó vitamin. 1912-ben Casimir Funk lengyel biokémikus hántolatlan rizsből izolálta először és nevezte el B1 - vitaminnak.  1936-ban Williams, aki először 1910-ben kezdte kísérleteit a B1-vitaminnal, leírta kémiai szerkezetét és elnevezte...

Mik azok az antioxidánsok és miért van rá szükségünk?

Az ember energiatermelő folyamataiban túlnyomórészt oxidatív folyamatok szerepelnek, melyek során szabadgyökök keletkeznek, ezt életmód és környezeti tényezők is elősegíthetik. Ilyen faktorok a dohányzás, a kimerítő tréning, a táplálkozásban az aránytalanul sok...

Vitamintúladagolás – minél több, annál jobb?

Az alternatív vitaminszemlélet a vitaminokat és ásványi anyagokat nem úgy tekinti, mint olyan anyagokat, melyekből egy minimális mennyiségre szükség van a szervezet rendellenes működésének elkerülésére, hanem úgy tekinti őket, mint a szervezet optimális működéséhez...