Zsírsavak kémiája
A zsírsavak telített, telítetlen, valamint szabad csoportokra oszthatók az őket alkotó kötések szerint. A telített zsírsavak egyszeres kötéseikkel egyenes láncot alkotnak, melyek molekulái szorosan illeszkednek egymáshoz. Így képesek a zsír nagy mennyiségű energiát raktározni, viszonylag kis helyen. Ezek a zsírok épp ezért egészségtelenek. A telítetlen zsírsavak ezzel ellentétben legalább egy kettős kötést tartalmaznak. A szervezetre gyakorolt hatásukban nagy szerepet játszik, hogy a zsírsav láncához mikét kötődnek a hidrogén molekulák, illetve, hogy a láncon belül hol helyezkednek el a kettős kötések. Olyannyira, hogy a telítetlen zsírsavak közül a transz zsírsavak – melyekben a hidrogén molekula a lánc két ellentétes végén található – károsabbak a szervezetre, az érrendszerre és a szívre, mint a rettegett telített zsírok. Érdemes tehát megjegyezni, hogy bizony a telítetlen zsírsavak között is akadhat káros hatású. A telítetlen zsírsavak alcsoportjába tartoznak az esszenciális zsírsavak, melyek többszörösen telítetlen kötésekből állnak. Ezek az omega-3, omega-6 és annak egyik alcsoportja, a GLA, valamint az omega-9 zsírsavak. Mindegyikük egészségre jótékony hatású. A szabad zsírsavak molekulái nem önállóan alkotnak láncokat, hanem valamilyen vegyülethez kötődve fordulnak elő. Így a szabad zsírsavak csak emésztéskor keletkeznek, amikor a szervezet lebontja őket ezen vegyületekről. A bélbe kerülve testünk energiaforrásként használja fel őket, vagy más vegyület képződik belőlük.
Fehérje kapcsolat
A fehérjék aminosavai és az esszenciális zsírsavak együttműködnek a szervezetben, hogy megfelelően ellássák testünket energiával. Elegyükből új anyagok születnek: együttesen alkotják a lipoproteineket, amelyek minden testrészünkhöz szükséges alkotóelemek: ezek alkotják testünk minden egyes sejtjének sejtmembránját, más lipoproteinek pedig a vérben lévő hemoglobin alkotóeleméül szolgálnak.
A zsírsavak omega-3 családja a sötét leveles zöldségekben, a dióban, a lenmagban és a lenmagolajban, hidegvízi halfajtákban – lazac, tonhal, pisztráng, óriási laposhal és szardínia – egyaránt előfordul. Az omega-6 család elsősorban zöldségek olajában található meg, mint pl. a szójabab, kukorica, és a sáfrány. Az omega-9 az olívaolajban található nagyobb mennyiségben.
Tégelybe rejtett egészség
Szeretné tudni, milyen terméket válasszon, ha bőrét is esszenciális zsírsavakkal szeretné ápolni? Omega-6 zsírsav az avokádóban, és különböző olajos magvakban gazdag pl: mandulaolajos készítményekben található. Ezek a készítmények a ráncok csökkentésében és a bőr fiatalságának megőrzésében játszanak fontos szerepet, valamint gyulladáscsökkentő hatásúak. Omega-9 az olívaolajos testápoló készítményekben van. A bőr feszességéért és vízháztartásának megőrzéséért ebben az olajban gazdag krémeket és tusfürdőket válasszon. Omega-3 zsírsav sajnos kevés kozmetikumban van, hiszen ez a zsírsav leginkább az olajos halakban, lazacban, makrélában, heringben, tonhalban és szardíniában van jelen. A joghurtot és tengeri növényeket tartalmazó készítmények azonban nyomokban tartalmazhatnak omega-3 zsírsavat, amely gyulladáscsökkentő hatásáról a legismertebb. Ne feledje, hogy bőrét nem csak kívülről, de belülről az elfogyasztott tápanyagok segítségével is táplálhatja.
Tudta? Az esszenciális zsírsavakat 1923-ban fedezték fel. Először F-vitaminnak nevezték el őket, a tulajdonságuk miatt, hogy az emberi szervezet képtelen szintetizálni őket. 1930-ban Burr és Miller jött rá, hogy ez az anyag inkább a zsírokhoz hasonlít mint a vitaminokhoz.