Szívbarát konyha
Hazánkban a halálozási statisztikát a szív- és érrendszeri betegségek vezetik.
- Dohányzás esetén napi 20 szál cigaretta – főleg férfiaknál – 4-5-szörösére növeli a veszélyeztetettséget.
- Nőknél is rizikótényező a dohányzás, mely a fogamzásgátló-tabletták hosszabb ideig tartó szedése esetén megsokszorozódik.
- 6 mmol/l szérum-koleszterinszint fölött a koronáriabetegség előfordulása 3-4-szeresére emelkedik.
Viszont más tényezők is elősegíthetik a szív- és érrendszeri betegségeket. A betegség kialakulásában akár hatvan százalékban is közrejátszhat a helytelen táplálkozás. Ennek a betegségnek a megelőzésére szolgál a kardiopretektív-étrend.
Megfigyelték, hogy a mediterrán országokban 2-3-szor ritkábbak a szív- és érrendszeri betegségek, mint például Hollandiában, az USA-ban vagy egyes ázsiai országokban. Ennek okát kutatva, komoly nemzetközi tanulmányok arra jutottak, hogy a mediterrán étrend önmagában is képes ezeknek a betegségeknek a kockázatát felére-harmadára csökkenteni.
És most tekintsük át, miből is áll a sokat emlegetett mediterrán étrend!
Kenyér, rizs, tészta
A manapság oly divatos szénhidrát megvonáson alapuló diéták szó szerint halálos véteknek számítanak a szívbetegek számára. A kiegyensúlyozott étrendben a szénhidrátok az összes enegiabevitel 50-60%-át teszik ki, de fontos, hogy ebből a hozzáadott cukor ne haladja meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy fogyasszunk naponta teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret, durumbúzából készült tésztát és hántolatlan barnarizst!
Élelmi rostokból naponta 30-40 g-ot fogyasszunk, mivel egészségünk szempontjából hasznosak! Egyrészt csökkentik a koleszterinszintet, másrészt elegendő folyadékbevitel mellett a rostok megszívják magukat vízzel, és telítettségérzést okozva csökkentik az étvágyat.
Zöldség, gyümölcs
Gondolta volna, hogy míg nálunk az egy főre eső évi zöldségfogyasztás 80-90 kg, addig Dél-Európában 200 kg? Az is jelentős különbség, hogy a tengeri népek a zöldségek nagy részét nyersen, salátákban vagy enyhén párolva fogyasztják, így azok vitamintartalma megmarad. Ehhez képest mi, magyarok sokszor agyonfőzve-sütve jutunk ezekhez az eledelekhez. A déli országokban sokkal több friss gyümölcsöt fogyasztanak, mint – mondjuk – befőttet. A friss gyümölcsök élettani értéke szintén lényegesen magasabb, mint a feldolgozottaké.
Hal
Számos tanulmány bizonyította már, hogy a hetente kétszer halat fogyasztók között feleannyi infarktus fordul elő, mint az ellentáborban. Ezt azzal magyarázzák, hogy a tengeri halak olajában található többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik bizonyos koleszterinfajta mennyiségét a vérben. Ezen olajok fogyasztása azonban a szokásos étrend mellett kiegészítőként nem elég hatékony, ezért elsősorban abba beépítve, azaz a rendszeres halfogyasztással érhetünk el jó eredményt.
Olívaolaj
Az is bizonyított tény, hogy az olívaolaj többszörösen telítetlen zsírsavtartalma miatt segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A zsírokat és az olajokat kémiai szerkezetük alapján két nagy csoportra osztjuk: a telített és a telítetlen zsírsavakra. A telített zsírsavak feladata elsősorban az energiatermelés; az egyszeresen telítetlen zsírsavak egy részét ugyan felhasználjuk energiatermelésre, de ezek már inkább a sejtek építésében játszanak szerepet. A többszörösen telítetlen zsírsavak táplálkozás-élettani jelentősége pedig az, hogy belőlük fontos hormonszerű vegyületek képződnek. A legtöbb telített zsírsav állati eredetű táplálékokban található, rejtett zsír formájában.
Tudta?
Rejtett zsír elsősorban a sertés-, a marhahúsokban és a lefölözetlen tejtermékekben található. A telítetlen zsírsavak elsősorban a növényi olajokban és a tengeri halakban találhatóak, és jótékonyan csökkentik a koleszterinszintet. Vigyázat! A túlzott zsírbevitel nem csak a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosít, de többféle daganatos betegség – mell, vastagbél – előidézője is lehet.
Vörösbor
Pár évvel ezelőtt bombaként robbant a hír, hogy naponta 2-3 dl vörösbor elfogyasztása kimutathatóan csökkenti az érelmeszesedés előfordulását. Ezt elsősorban a vörösbor színanyagaként jelen lévő flavonoidoknak tulajdonítják, ugyanakkor e hatáshoz szükség van a bor viszonylag alacsony alkoholtartalmára is. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a déli országok alacsony szív- és érrendszeri megbetegedési statisztikája nemcsak a táplálkozási szokások eredménye, hanem a komplex életmódé is, amely magában foglalja családcentrikus világképüket, napi sziesztájukat és nem utolsósorban a rendszeres mozgást.
