A szív hangjai

„A szív hangja – az igazság első szava” – ahogy ezt már Tatiosz is megmondta a Kr. előtti negyedik évszázadban. Az örökérvényű igazság nem csak lelki, de fizikai értelemben is helytálló.

Szerencsés esetben szervezetünk motorja úgy dolgozik életünk folyamán, hogy szinte észre sem vesszük. Éppen ezért minden apró figyelmeztető jelre, amit szívünktől kapunk, érdemes odafigyelni. „Hallgass a szívedre!”, tartja a mondás, ami természetesen nem azt jelenti, hogy minden apró eltérésnél a legrosszabbra kell gondolni, de nem szabad túllépni ezeken a jelzéseken, amelyek nem mások, mint a szív szavai, és általában arról szólnak, hogy e csodálatos szervünk kizökkent a normál működésből.

Szívünknek már a magzati kortól kezdődően állandó funkciója van, ami azt jelenti, hogy percenként bizonyos frekvenciával ver. Minden ember szívdobogását más-más paraméterek jellemzik, ahogy nincs két egyforma ember, úgy a szívünk is különböző ütemre ver, és ez nem csak egyénenként változó, de nagymértékben függ az életkortól, az életmódtól, a lelkiállapottól, és a napszakoktól is.

Egy ütemre dobban?

Orvosilag egy egészséges felnőtt embernek nyugalmi állapotban 60-80 között van a pulzusa, tehát ennyit ver a szíve percenként. Azt a frekvenciát, amin a szív dobog pulzusnak nevezzük. Az alapritmus több tényező hatására változhat. Éjszakai órákban általában lelassul, míg izgalmi állapotban felgyorsul, de hatással van rá az étkezés, illetve a mozgás is. Az ilyesfajta ingadozások, melyek alapvetően az élet velejárói, nem okoznak nehézséget a szívnek. Szívritmuszavarról akkor beszélünk, amikor valakinek a percenkénti szívdobogása jelentősen eltér a normál frekvenciától, vagy a ritmusa szabálytalanná válik. Ezt a változást okozhatják szervi és lelki tünetek egyaránt.

A fizikai okok között elsősorban a pajzsmirigy alul- vagy túlműködés, a nyaki erek meszesedése, szívinfarktus, cukorbetegség, szívbillentyű probléma, terhesség, lázas állapot szokott előfordulni. Pszichés értelemben pedig többnyire az olyan lelki terhelések, mint vizsga, vezetés, stb…, vagy a tartósan feszült, stresszes állapotok váltják ki a szívritmus zavart.

Lassú szívverés:

Tünetek: Fáradtság, lelassulás, rossz vérkeringés, hideg végtagok, ájulás érzés.

Ami előnyös egy fiatalnak, az kifejezetten hátrányos lehet idősebb korban. Fiataloknál az alacsony pulzus általában kedvező, mert így a szív jobban terhelhető. Ám az alacsony pulzus idős korban gyakran jelent problémát, hiszen ilyenkor a lassú szívverés általában kedvezőtlen a szervezet megfelelő oxygén ellátására. Éppen ezért egy idős embernél könnyen előfordulhat a hirtelen meg- szédülés, vagy az, hogy az illető akár csak egy pillanatra is, elveszti az eszméletét. Amennyiben az idős kori lassú szívveréshez, ennek egyik kiváltó okaként a nyaki erek meszesedése is társul, az említettek nagyobb eséllyel előfordulhatnak.

Gyors szívverés:

Tünetek: a torokban dobogó, illetve a mellkasból kiugrani akaró szív érzése. Amikor valakinek a szíve hosszútávon az átlagosnál gyorsabban működik, az folyamatos terhelést jelent az egész szervezet számára. Mindez hyperkinetikus keringést jelent, ami olyan érzés, mintha magasabb fordulatszámon élne az ember, s ebből adódóan gyors kifáradást eredményez. Elsősorban fiatal felnőtteknél jelentkezik ez a panasz, akiknél éppen arra kéne törekedni, hogy a szív alapritmusa alacsony legyen annak érdekében, hogy például stressz szituációban, vagy fokozott fizikai aktivitás alkalmával a szívnek legyen elég tartaléka.

Aritmiás szívverés:

Tünetek: Rendetlen szívdobogás érzése, amit időnként egy hirtelen nagy szívdobbanás követ és megsemmisüléshez hasonló szubjektív érzés kísér, ami különösen az éjszakai órákban zavaró. Aritmiás szívműködésről akkor beszélhetünk, amikor a szívdobogás ritmusa változékonnyá, ingadozóvá válik. Ennek egyik gyakori oka, a szív ingerképző-, vagy ingervezető rendszerében észlelhető probléma. A rendetlenkedő szívritmus, nem csak a kellemetlen tünetek miatt okoz problémát, hanem nagyon megterhelő a szervezet teljes érrendszerének a kiegyensúlyozatlan pulzálás miatt.

„A szívvel játszani, jaj nem szabad…”

Fontos eloszlatni azt a tévhitet, miszerint, attól, hogy valaki orvoshoz fordul, máris beteg lesz. Ugyanakkor nem szabad felelőtlenül kezelni a szív hangjait, amelyeknek eleinte csendes jelzései később segélykiáltássá válhatnak. Akinek szívritmuszavarra utaló tünetei vannak, forduljon bátran szakemberhez, hogy kiderüljön tünetei mögött milyen szervi-, pszichés, vagy egyéb problémák állnak. Leggyakrabban alkalmazott vizsgáló módszerek a következők:

• EKG: A szív működését érzékelő eszköz, mely szívritmuszavarok esetén gyakran nem mutat eltérést, mert a vizsgálat csupán néhány szívciklus regisztrálását jelenti.
• Terheléses EKG: fizikai terhelés hatására jelentkező ritmuszavar kimutatására alkalmas módszer.
• Holter monitor: Olyan műszer, amit 24 órán keresztül visel magán az ember. Napi gyakorisággal jelentkező szívritmuszavar esetén nagy eséllyel kimutatja a problémát.
• Eseménymonitor: A Holter monitorozás továbbfejlesztett változata, mely hosszabb ideig, akár hetekig a páciens rendelkezésére áll, és csak akkor kapcsolja be, amikor érzi a ritmuszavart.
• Szív ultrahang: Közvetlenül láthatóvá teszi a szívbillentyűket, szívüregeket és a szívizom mozgását.
• Szívkatéterezés: Erre a vizsgálatra akkor kerül sor, amikor a korábbi vizsgálatok alapján felmerül a szívben strukturális elváltozás lehetősége.

„Most félsz, most vigyázz, hogy jól csináld!”

A ma cselekedetei meghatározzák a holnapot. A szívritmuszavar kialakulását nagyon sok esetben meg lehet előzni helyes életmóddal, aminek kialakításához érdemes figyelembe venni az alábbiakat. A serkentő szerek, testépítő szerek, erős nyugtatók, altatók, kábítószerek jelentősen terhelik a szívet. A kávé például többek közt azért káros a szervezetnek, mert hirtelen felemeli a pulzust, és a vérnyomást, ami ezt követően hirtelen visszaesik. Ez a folyamat előnytelen a keringésre, és az erek állapotára ugyancsak kedvezőtlenül hat.

A dohányzás, a nikotin, az érrendszer gyors elöregedéséhez vezethet, ami összefüggésben lehet szívritmuszavarral. A zsíros ételek, a koleszterin gyorsítják az erek meszesedését. A nem megfelelő testsúly, akár kóros soványság, vagy kövérség előnytelen a szívnek. A számítógépes ülő munka ártalmas a nyaki ereknek, a nyaki izmok fokozott kötöttsége miatt. A szív működéséhez szüksége van a szervezetnek optimális mennyiségű folyadékra és ásványi anyagokat tartalmazó vízre.

Akinek ismert szívritmus zavara van, szaunázás előtt feltétlenül kérje ki kardiológusa véleményét, mert a nagy hőmérsékletingadozás és fokozott páratartalom nem kedvező számára. A fogamzásgátló szerek és a menopauza kitolásához használt hormonpótló szerek is okozhatnak szívritmuszavart.

Gyógyír

A szívritmuszavar esetén alkalmazott kezelés kiválasztását alapvetően meghatározza, hogy a probléma organikus betegségből adódik, vagy pszichés jellegű. Amennyiben valamilyen más betegség jelenti a kiváltó okot, elsősorban azt kell kezelni és ugyanez igaz a háttérben álló lelki problémákra is. Sok esetben viszont magát a szívműködést kezelik, ami történhet gyógyszeres úton, például ritmusszabályozókkal, de a szívet elektronikus úton is vissza lehet ütni a normál ritmusba. Szívritmus zavar esetén általában ajánlott tartós érfal meszesedés- gátló szerek alkalmazása is, mert a kialakuló érrögök trombózist okozhatnak és ezt fontos megelőzni.