Fáradt szegény, mert vérszegény

Szervezetünk vérszegénysége többféle okból kifolyólag is kialakulhat. Leggyakoribb a vashiányos vérszegénység, ami eleinte banális problémának tűnhet, de nagyon hamar válik további rendellenességek okozójává.

Vérszegénységről akkor beszélhetünk, amikor a vér vörösvérsejtjeinek száma a normálisnál kevesebb, vagy a vörösvérsejtek nem tartalmaznak elegendő hemoglobint. Utóbbi egy vasban gazdag fehérje, mely egyébiránt a vér vörös színét is okozza, és a tüdőből a szövetekhez történő oxigénszállítást végzi. A vérszegénység fajtái közül leggyakoribb a vashiányos vérszegénység, ami három ok miatt szokott kialakulni:

– elégtelen étrendi vasbevitel (leggyakoribb)

– vérvesztés (betegség, baleset vagy erős menstruációs vérzés miatt)

– elégtelen vasfelszívódás a tápcsatornában

Első lépésként a vas a fenti okok valamelyike miatt kiürül a szervezetből. Ez általában lassú folyamat. Második lépésben a szervezet elkezdi felhasználni vasraktárait, és ennek során egyre kevesebb hemoglobin tartalmú vörösvérsejt képződik. Végezetül, a vörösvérsejtek számának csökkenésével a vashiányos vérszegénység nyilvánvalóvá válik.

Táplálkozásbeli hiányosságok

A szervezet vashiányos állapotának kialakulása hátterében leggyakrabban táplálkozásból eredő problémák állnak. Fontos tudni, hogy a növények vastartalma nehezebben szívódik fel, mint a húsokban lévő vas, így elsődleges vasforrások a vörös húsok, főként a marhahús és a máj. Emellett a csirkehús, pulykahús, disznóhús, halak és kagylófélék szintén jó forrásnak számítanak. Valamint érdemes fogyasztani tojást, vassal dúsított gabonaféléket, hüvelyeseket, dióféléket, aszalt gyümölcsöket, és sötétzöld leveles zöldségféléket.

Mindezek hiányában történő táplálkozás erősen hajlamosít a vashiány kialakulására. A szénhidráthangsúlyos étrendek a kevés vas bevitelét, a magas rosttartalmú étrendek pedig a vas elégtelen felszívódását okozhatják. Hiába kerül megfelelő mennyiségű vas a szervezetünkbe, ha az valamilyen okból kifolyólag nem tud felszívódni.

A felszívódási zavart a túlságosan rostos étkezésen kívül okozhatja még a vékonybél valamilyen betegsége (pl: Crohn), vagy műtét utáni állapota, a gyomor savtartalmát csökkentő gyógyszerek használata, valamint az étrend alacsony C-vitamin, folsav vagy B12 vitaminszintje. C-vitamin pótlására a citrusféle gyümölcsök -narancs, grapefruit, citrom-, valamint a kivi, a mangó, a káposzta, a brokkoli, a paprika és a paradicsom fogyasztása a legalkalmasabb.

Veszélyeztetettek

– A vashiányos vérszegénység kialakulása szempontjából leginkább veszélyeztetett csoportok a nők, a gyermekek és serdülők, valamint a bélrendszeri vérzésben (pl. vérző fekély, vastagbélrák) szenvedők. Utóbbi állapotot egyes gyógyszerek szedése is előidézheti.

– A menstruációjuk során sok vért vesztő nők egyötödét érinti a probléma.

– A terhes nők fele szenved vashiányban. Ennek oka az, hogy a kismamák körülbelül kétszeres étrendi vasbevitelt igényelnek (a fokozott vérmennyiség, a magzat növekedése és a szüléssel járó vérveszteség miatt), és amennyiben ez nem történik meg, fellép a vashiányos állapot.

– Egyes életperiódusokban, például a tinédzserek és a gyermekek gyors növekedésének időszakában a szervezet vasigénye megnő.

– A felnőttek körében további, fokozott kockázatú csoportok a dializált, a vegetáriánus, illetve a nem megfelelően táplálkozó egyének.

– A felsoroltaknál gyorsabban kialakuló vashiányos vérszegénységet okozó helyzetek pedig súlyos balesetek, sérülések, nagy műtétek során alakulhatnak ki.

Ismerd fel!

A vashiányos vérszegénység enyhe fokozata általában nem okoz panaszokat, míg a súlyosabb változat számtalan tünettel járhat.

– Elsősorban szédülés, fáradtság, fejfájás, gyengeségérzet tünetei jelentkeznek, aminek az az oka, hogy a vérszegénységben szenvedő betegek vére nem szállít elegendő oxigént a szövetekhez.

– A hemoglobin alacsony szintjét jelezheti: sápadtság, sápadt nyelv és fogíny, továbbá hideg kezek, -lábak, töredezett körmök, hajhullás, a szájszélek kirepedezettsége, szájszárazság.

– A szervezet elégtelen oxigénellátottsága kritikusan érinti a szív működését. A fokozott terhelés idővel gyors, szabálytalan szívműködést, mellkasi fájdalmat, szívzörejt, szívmegnagyobbodást, akár szívelégtelenséget is okozhat.

– Előfordul lépmegnagyobbodás, és fokozódhat a fertőzésekre való hajlam is.

– A vashiányos vérszegénységre típusosan jellemző tünetek között megtalálható a sóvárgás például jég, vagy valamilyen növény után. Ezt a szokatlan sóvárgást, amikor az illető nem étel, hanem más jellegű dolgok fogyasztását kívánja, pica-nak nevezi az orvostudomány.

– Az úgynevezett „nyugtalan lábak” szindrómája gyakran jelentkezik vashiányos vérszegénység esetén. Ilyenkor a lábakban olyan kellemetlen érzet képződik, mely csak azok mozgatásával múlik el. Ez a tünet általában éjszaka jelentkezik és rosszabb esetben járkálásra, olykor futó mozgásra készteti az embert. Az ilyen tünetek jelentősen zavarják az alvás minőségét.

– Terhes nők esetében a vashiányos vérszegénység növeli a koraszülés kockázatát és annak esélyét, hogy az újszülött alacsony születési súllyal jöjjön a világra.

A vas „tejfoga”

A vashiány nem tipikusan felnőttkori jelenség, sokszor tapasztalható gyerekeknél, akár csecsemőkorban is. Az újszülöttek és a 6-24 hónapos csecsemők illetve kisgyermekek nagyon sok vasat igényelnek növekedésükhöz és megfelelő fejlődésükhöz. Az újszülöttek számára 6 hónapos korukig szoptatás ajánlott, mivel szervezetükben az anyatej vastartalmának 50 százaléka, míg a tápszerek vastartalmának csupán 12 százaléka szívódik fel.

Egy év alatti csecsemők esetében az orvosok általában nem ajánlják a tehéntej adagolását, mivel az vasban szegény. Ahogy a gyermek növekszik, és szilárd táplálékot kezd fogyasztani, vasban gazdag gabonafélékkel, vagy literenként 4-12 mg vasat tartalmazó tápszerrel segíthetünk a megfelelő vasbevitel elérésében. Nagyobb gyerekeknél már más jellegű, vastartalmú táplálék-kiegészítő is alkalmazható.

Tünetek:

Vashiányos vérszegénység esetében a gyermekeknél étvágytalanság, ingerültség, szívzörej jelentkezhet, valamint növekedésük és fejlődésük elmaradhat. Esetükben növekszik az ólommérgezés kockázata, fokozódik a fertőzésekre való hajlam, valamint viselkedési problémák is jelentkezhetnek.

Vaspótlás

A szervezet számára hiányzó vas mennyisége, a megfelelő táplálkozáson kívül természetesen táplálék-kiegészítőkkel is tökéletesen pótolható. A vashiányos vérszegénység az esetek többségében könnyen kezelhető probléma. A vaspótló étrend-kiegészítők hónapokon belül képesek korrigálni a szervezet vasszintjét. A készítmény mellé tanácsos C-vitamin, B12 vitamin, illetve folsav tartalmú táplálék-kiegészítőket is fogyasztani, melyek a vas jobb felszívódását szolgálják.

Figyelem!

A sötét széklet, a gyomorirritáció, valamint a székrekedés általános mellékhatásai a vaspótló készítmények alkalmazásának. Ilyen időszakban tehát nem kell megijedni ezektől a tünetektől. A vashiány kezelése során szédülés, fáradékonyság is jelentkezhet mindaddig, amíg a vasszint vissza nem tér a normál mértékre, ami akár hónapokat is jelenthet.