Nem minden depresszió, ami annak látszik

A nappalok rövidülése, a levegő lehűlése, az otthon falai közt eltöltendő idő mennyiségének növekedése sokaknál párosul rossz hangulattal, alvászavarokkal, szomorúsággal, esetleg időszakos depresszióval és a magány érzésének felerősödésével.

A zord őszvégi estékről eszünkbe juthat akár egy bögre forró csoki, egy jó könyv, kellemes beszéltetés családi-, baráti körben, vagy más ehhez hasonló, jó élmény. Ám az utóbbi években egyre nőtt azoknak a száma, akik elsősorban negatívumokra asszociálnak az év ezen időszakaiban, ami sem számukra, sem a környezetük számára nem éppen szívderítő. Persze a manapság növekedő tendenciát mutató pszichés problémák nem csak az év „sötétebbik” felében fordulnak elő, de tény, hogy ilyenkor gyakoribbak és tüneteik fokozott mértékben jelentkeznek.

Ahány ember, annyi hangulat

Kétségtelen, hogy mostanság a depresszió vált a nyugati világ egyik „legfelkapottabb” kifejezésévé, amit azonban sok esetben –egyes szakemberek szerint nagyon helytelenül- az eredeti jelentésétől eltérő lelkiállapotok megnevezésére is használunk. A depresszió olyan hangulatzavar, mely tartós szomorúsággal és reménytelenségérzéssel jár.

Ez nem ugyanaz, mint az egyes napokon előforduló rossz hangulat, vagy időszakos kimerültség, hiszen a depresszió jelentős hatást gyakorol életminőségünkre, egészségünkre és a hozzánk tartozókra egyaránt. A depresszió más és más módon érinti az embereket. Néhányan tartósan belemerülnek ebbe az állapotba, de vannak olyanok is, akiknél jönnek-mennek a depressziós időszakok.

Tudta?

A kulturális tanulmányok adatai szerint a depresszió előfordulási aránya az Egyesült Államokban a legnagyobb. A nyugatra költöző ázsiai származású emberek körében a depresszió aránya növekszik.

A tél a hibás???

A depressziót nem szabad összekeverni a tartós hangulatingadozással, bár az egyszerűég és a „divat” kedvéért gyakran ezeket a pszichés változásokat is így becézzük. Ennek köszönhetően kapta a nevét a téli depresszió is. Kialakulásának lelki és fizikai okai egyaránt lehetnek.

– D vitaminhiány – A napsütéses órák alacsony száma miatt a téli hónapokban a szervezet kevesebb D vitaminhoz jut, ami egyértelmű összefüggésben van a hangulatunk változásával.

– Savas pH. – Ilyenkor a sok friss zöldség hiányából adódóan hajlamosak vagyunk olyan táplálkozást folytatni, melynek összetevői savas irányba tolják a szervezet pH értékét. Tudjuk, hogy a savbázis egyensúly ezen irányú kibillentsége olyan változásokat eredményez a sejtek bonyolult anyagcsere folyamataiban, amik kapcsolatban vannak a depressziós, szomorkás, hangulatingadozós állapot kialakulásával.

– Veszélyes tej és gabonafélék – Kimutatták, hogy a feldolgozott gabonákat, valamint bizonyos tejtermékeket a szervezetünk csak látszólag tudja megemészteni. Ez a gát olyan változásokat eredményezhet biológiai rendszerünkben, amely összefüggésben van a hangulatunkkal.

– Mozgás hiánya – Azokban az időszakokban, amikor a szabad levegőről bekényszerülünk a lakásba, általában kevesebbet mozgunk, hacsak nem figyelünk erre tudatosan. A mozgás olyan hormonokat (pl: endorfin) termel a szervezetben, melyek alulműködése szoros összefüggésben lehet a lelkiállapotunkkal. Így a megfelelő mennyiségű mozgás hiánya okozhat negatív érzelmi ciklusokat.

– Magány – A magány érzésének felerősödése nagyon sok embernél összekapcsolódik az éve eme időszakával. Az egyedül élők ilyenkor többször szembesülnek azzal, hogy ha nem mozdulnak ki otthonukból, akkor magukra maradnak. A családban élők közül pedig vannak, akik ilyenkor döbbennek rá, hogy társas magányban élnek, hiszen több időt töltenek a családjukkal, ami szembesítheti őket azzal, ha valami nincs rendben ezen a téren.

Kiegyensúlyozatlanság

No, de természetesen nem csak az „árnyékosabb évszakokban” fordulnak elő különféle pszichés nehézségek. Hiszen a pánikbetegség, a szorongások, az alvászavarok és a depresszió más fajtái sem válogatnak az év honapjai között. Ahány ember, annyi tünet, ám a lelkileg válságos időszakoknak vannak közös jellemzőik, amelyeket egyetlen szóban össze lehet foglalni, ez pedig a kiegyensúlyozatlanság. Minden más fizikai és mentális tünet, ennek következményeként lép fel az érintetteknél:

• Fáradékonyság
• Kialvatlanság
• Ingerültség
• Feszültség
• Félelem
• Túlpörgetettség
• Érzelmi sivárság
• Nyomott hangulat
• Koncentrálási nehézségek
• Érdektelenség
• Teljesítményzavar
• Étvágytalanság
• Falánkság
• Fejfájás
• Gyomorfájás

Aranyszabályok az „őskorból”

Stephen Ilardi, a Kansasi Egyetem pszichológusának megfigyelése alapján Az omegák egyensúlya – Az omega 6 és omega 3 zsírsavak ideális aránya 1:1. A tipikus amerikai étrendben ez az arány inkább a 16:1-hez közelít, elsősorban azért, mert manapság az állatokat gabonával etetik fű helyett. Az omega 6 összetevői elősegítik a gyulladások kialakulását, és depressziós válaszokat válthatnak ki az emberben. Az omega 3 zsírsavak -melyek megtalálhatók a mogyorófélékben, a lazacban és a lenmagolajban- pedig gyulladásgátló hatásúak és segítenek a hangulat kiegyensúlyozásában.

Több alvás – Egy évszázaddal ezelőtt az emberek átlagosan kilenc órát aludtak minden nap. Manapság sokan még hét órán át sem pihennek, ami összefügg a mentális egészségük romlásával. Igyekezzen legalább 8-10 órát aludni naponta, hogy agya és teste teljesen felfrissülhessen!

Társasági élet – Őseink élvezték, ha valamiben kitűnhettek társaik közül, mondjuk azzal, hogy ők találták a legtöbb bogyót 50-100 ember közül. A mai 6,5 milliárd lelket számláló “globális” faluban, vagyis a Földön senki sem lehet a legjobb semmiben. Ha megtaláljuk helyünket egy kisebb közösségben, feltehetően nem tépelődünk annyit, és kiegyensúlyozottabbakká válhatunk.

Kiút az ördögi körből – Az, ha összpontosítunk egy problémára, segíthet megoldásokat találni. De a túlságosan egyirányú figyelem, ismétlődő stresszt okoz, ami megakadályozhatja, hogy új erőre kapjunk. Ha egyedül vagyunk, gyakran emésztjük magunkat. Ez a jelenség különösen jellemző a fejlett országokban. Őseink szinte sosem voltak egyedül, nem is voltak depressziósak, szorongóak, pánikbetegek, stb…

A mozgás segít – Felüdülés gyanánt mozogjunk! Őseink szinte egész nap közepes intenzitású aerob tevékenységet folytattak, de rendszeresen emeltek súlyt is, például ásás és kunyhóépítés közben.

Sütkérezzünk – A napsütés visszafogott mértékben a D-vitamin endogén formájának képződését serkenti, ami az omega 3 zsírsavhoz hasonlóan gyulladásgátló hatású, ezzel megelőzhető a szervezet stresszválasza.

Hit – Bár a vallás és a mentális egészség kapcsolatáról szóló kutatások nem meggyőző erejűek, tény, hogy akiknek olyan a világképük, melyben a hitnek fontos szerepe van, azok valószínűleg könnyebben küzdenek meg a lelki nehézségekkel.

Komlótoboz a lélek mérlege

A komló gyógyhatása nem új keletű. Érdekes azonban, hogy ezt a növényt a középkorban még elsősorban nem nyugtatószerként használták, hanem epe- máj- és gyomorbetegségek gyógyítására, valamint vízhajtóként (diuretikum) és hashajtóként. Talán abban az időben a nyugtató hatására még nem volt akkora szükség, mint manapság, amikor a növény tobozából kinyert hatóanyagoknak ez lett a fő profiljuk. A rómaiakról tudjuk, hogy a fiatal komlóhajtásokat egészséges főzelékzöldségnek tartották.

A „komlóspárgából” a mai napig sokan készítenek főzeléket vagy egyszerűen csak apróra vágva, belekeverik a salátába. Az ínyencebbek pedig a friss komlóhajtásokat palacsintatésztába is belesüthetik. A népi gyógyászat nagy előszeretettel használja a komló kivonatait borogatásként fekélyek és gennyesedések esetén, valamint a köröm, haj, és a bőr ápolására.