A halálozások több, mint felét a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák
Napjainkra szomorú tény lett: a halálozások több mint felét a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák. Sőt: több nő hal meg keringési betegségben, mint emlőrákban! Napjainkra a stressz is olyan civilizációs betegséggé vált, mely a nőket is veszélyezteti. Az egyik ellenszer – csakúgy, mint a túlsúlynál – a sport. Ha stresszelsz, különösen, ha dühös is vagy, tested olyan hormonkoktélt termel és juttat a véredbe, amely csökkenti szervezetedben az ösztrogénszintet. Emellett a depresszió is komoly rizikótényező: a 25 és 44 éves nők között egyre többen szenvednek kedélybetegségben, melynek oka gyakran éppen a túlhajszolt életmód.
Egy kutatás szerint a depresszióban szenvedők között négyszer gyakrabban fordul elő szívbetegség. Napjainkra az is egyértelművé vált: az érelmeszesedéses tünetekkel járó szervi elváltozások már évekkel, évtizedekkel korábban elindulnak. Vagyis a szívroham fiataloknál, sőt akár tinédzsereknél is előfordulhat.
A szívbetegségek 10 rizikótényezőjéből mindössze kettőért okolható a genetika. A többi nyolcért – dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterin- és vérzsírszint, stressz, depresszió, cukorbetegség, elhízás, mozgásszegény életmód – Te is felelős vagy!
- Rendszeresen ellenőriztesd koleszterinszintedet – ez lehet az egyik legnagyobb fegyvered a szívbetegségekkel szemben. 20 éves korodtól ötévente vegyél részt ún. éhgyomri koleszterinszűrésen
- A teljes koleszterinszint nem haladhatja meg az 5,9 mmol/I értéket.
- Az LDL (ún. káros koleszterin) koleszterinszint maximum 5,5 mmol/I lehet.
- A HDL (ún. jó koleszterin) koleszterinszint 0,9-1,2 mmol/I között ideális.
- A trigliceridszint ideális értéke 0,8-2,2 mmol/I.
Az infarktus jelei: szorító mellkasi fájdalom, fulladás.
Ám a szívroham tünetei nem mindig „szabályos” formában jelentkeznek. Ha az alábbiak közül legalább kettőt tapasztalsz magadon, menj kórházba:
- intenzív szorító érzés vagy fájdalom, amely kisugárzik az állkapcsodba, a nyakadba vagy a hátadba
- hirtelen mély fájdalom egy vagy mindkét karban
- szédüléssel kísért hányinger vagy émelygés, amely hirtelen jön, majd elmúlik
- hirtelen, megmagyarázhatatlan módon izzadni kezdesz
- megmagyarázhatatlan és hirtelen kimerültség vagy fáradtságérzet
- hirtelen, akadozó szívverés.
Az elhízás, az egészségtelen étrend, a dohányzás és a kevés mozgás a szív- és érrendszeri betegségek legfontosabb kockázati tényezői, amelyek ma már vészesen korai életszakaszban jelentkeznek. Kiemelt kockázati tényezőt jelentenek a dohányzás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a családban előfordult szívbetegségek, a bal Kamrai rendellenesség. Emellett a férfiak, az időskorúak és az ülőmunkát végzők fokozottan veszélyeztetettek.
Az akut koromária szindróma egy összefoglaló kifejezés: klinikai diagnózisok azon csoportját jelenti, melyeket a szívkoszorúér szűkülése okoz. Az artériák elzáródása elégtelen vérkeringést eredményez, így csökken a szívbe eljutott oxigén mennyisége, ami mellkasi fájdalomhoz vezethet. Ez a mellkasi fájdalom jelentkezhet meg`erőltető munka vagy akár pihenés közben is. Az akut koronária szindróma legveszélyesebb formája a szívinfarktus.
A szívkoszorúerek szűkülése általában annak köszönhető, hogy plakkok tapadnak az artéria falához, ami így elégtelenül látja el a szívet vérrel, oxigénnel. A plakk-képződés mechanizmusa: a zsírlerakódás során az érfal belső rétegében koleszterin-észter rakódik le. A plakkképződés szakaszában intenzív sejtburjánzás indul meg, nagy lipidtartalmú sejtek jelennek meg. A burjánzó sejtek kollagént és más kötőszövetanyagokat termelnek, így kialakul a lipidlerakódás körül egy kötőszövetes párna. A lerakódott plakkok vastagodhatnak, szétrepedhetnek, majd egymással összetömörülhetnek, ami teljes érelzáródáshoz vezethet. Ezt a folyamatot nevezzük artériás trombózisnak. Az érelzáródással csökken a szív vér- és oxigénellátottsága, ami mellkasi fájdalommal és súlyos esetben szívrohammal jár.
A betegség visszafordítható fázisában célzott erőfeszítéseket lehet tenni arra, hogy életmódváltozással, gyógyszeres és egyéb terápiával elkerülhető legyen a beteg elvesztése, megelőzhetőek az egyéni tragédiák, és a kórkövetkezmények, mint a szívinfarktus, a stroke, és a veseelégtelenség.
