A világon minden harmadik, Magyarországon pedig minden második haláleset összefüggésben van szív- és érrendszeri megbetegedéssel, amelynek kialakulásában a vér magas koleszterinszintje alapvető szerepet játszik.

Hazánkban a haláloki statisztikák élén a szívinfarktus és a szélütés (stroke) áll. ­Mindkét betegség alapja az erek korai elmeszesedése, aminek kialakulása hátterében fellelhető a nem megfelelő koleszterinszint, mely a 40 év feletti korosztályban minden második embernél ismert jelenség. A magas koleszterinszint annak ellenére, hogy nagyon komoly következményekkel járhat, önmagában nem érzékelhető. Viszont egyetlen csepp vérből meg lehet állapítani, hogy rendben van e az értéke. Ma már számtalan helyen létezik ingyenes koleszterinszint mérés, ami nagyon fontos információt ad a komolyabb problémák elkerülése szempontjából.

Mi a koleszterin?

A koleszterin egy zsírszerű anyag (lipid), mely a test minden sejtjében megtalálható. Nagyrészt a májból, kisebb részben pedig a bevitt ételekből származik. Az emberi szervezet számára a hormonok és az új szövetek előállításához nélkülözhetetlen, sok embernek mégis szigorúan kell ügyelnie a táplálékkal felvett koleszterin mennyiségére, hiszen a máj önmagában is eleget termel ahhoz, hogy fedezze szükségletünket. Ha a vérben magas a koleszterinszintje, akkor az beépülhet az artériákba és károsítja az érrendszert, érelmeszesedést okoz. Ennek következtében károsodik a szív, az agy, a perifériás erek, a vese, a szem, stb…

A jó a rossz és a csúf

Nagy sűrűségű lipoprotein (High-density lipoprotein, HDL): „Jó” koleszterinnek is nevezik. A HDL az artériákból a májba szállítja a koleszterint, stabil és nem tapad az erek falához, így megelőzi a szív-érbetegségek kialakulását. Szerepe abban áll, hogy a már lerakódott koleszterint az érfalból visszaszállítja a májba, ami ott lebomlik, végül a bélrendszerbe kerül. A jó koleszterin ezáltal védi az érfalat.

Kis sűrűségű lipoprotein (Low-density lipoprotein, LDL): „Rossz” koleszterinnek is nevezik. Az LDL instabil, könnyen szétesik és az artériák falához tapad, ezzel elősegíti az érelmeszesedés kialakulását, ami a későbbiekben szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. Az LDL emelkedett vérszintje határozza meg a vér teljes koleszterinszintjét, ennek megfelelően nevezhető az erek támadófaktorának, hiszen ha a vérben túl sok kering belőle, akkor a perifériás szövetek felé túlzott mennyiségű koleszterint szállít. Ez elsősorban azért káros, mert bizonyos szövetek lassú koleszterinforgalmúak, tehát nehezen tudnak koleszterintartalmuktól megszabadulni. A legnehezebben az artériafal szabadul meg a koleszterintartalmától, és a magas koleszterintartalom az érfalban egyértelműen a plakk-képződésnek kedvez.

Triglycerid: A vérzsírok harmadik fajtája, amely szintén szerepet játszhat az érelmeszesedés kialakulásában. Ebben a formában raktározódik szervezetünk zsírtartalma. A triglycerid szintje az étkezés után megnövekszik a vérben. A túl magas szintek pedig növelhetik a szívbetegség kockázatát.

Számok tükrében

A rossz koleszterinszintjének alacsonyabbnak kell lennie 100 mg/dl-nél, a jó koleszteriné pedig 40 mg/dl fölött megfelelő. Amennyiben a vérben nő az LDL, tehát a rossz koleszterin mennyisége és/ vagy csökken a HDL, azaz a jó koleszterinszintje, érdemes mérsékelni a koleszterin-bevitelt. Az érelmeszesedés szempontjából tehát nemcsak a vér koleszterinszintje, hanem az egyes koleszterinrészek egymáshoz viszonyított aránya is fontos. A rutinszerű laborvizsgálat során a vér összkoleszterin-, triglycerid-, HDL- és LDL szintjét szokták meghatározni.

Saját felelőségünk

Annak ellenére, hogy a koleszterint elsősorban a májunk termeli, nem egy az egyben genetikai tényezőktől függ, hogy milyen a koleszterinszintünk. Aki túlzásba viszi az állati eredetű zsírok és az egyszerű cukrok bevitelét, emellett mozgásszegény életmódot folytat, annak előbb vagy utóbb magas lesz a koleszterinszintje, függetlenül attól, hogy a génjei mivel ajándékozták meg. Tehát komoly felelősségünk van ennek a fontos értéknek a meghatározásában, amit a táplálkozásunkon keresztül tudunk befolyásolni. Már 1-2 egységnyi koleszterinszint csökkenéssel is legalább 10 százalékkal csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Mindenképpen érdemes odafigyelni rá!

Táplálkozási tanácsok:

– Törekedjünk arra, hogy étrendünkben domináljanak a növényi eredetű élelmiszerek. Álljunk át mediterrán táplálkozásra, amely bőséges zöldség, gyümölcs, valamint diófélék, burgonya és bor fogyasztásán, továbbá olívaolaj, illetve lenmagolaj felhasználásával készült ételeken alapul. De kiemelt szerepet kapnak benne az omega-3-zsírsavak gazdag forrásának számító tengeri halak is.

– Lehetőség szerint válasszunk teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret és a durumbúzából készült tésztát, amelyek gazdagok rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban.

– A zabkorpa és a lenmag első osztályú koleszterinszint csökkentő élelmiszer.

– A fokhagyma hatóanyagai mérséklik az LDL koleszterinszintet, és növelik a HDL koleszterin koncentráció szintjét. Több mint 200-féle biológiailag aktív anyagot tartalmaz, értágító és természetes vérnyomáscsökkentő is egyben. Amennyiben nem szeretné, hogy a fokhagyma miatt kellemetlen szagú legyen a lehelete, a fokhagyma utánozhatatlan hatóanyagait kapszula formájában is beviheti szervezetébe.

– A vöröshagyma a népi gyógyászat másik közkedvelt növénye. Nyersen fogyasztva kedvezően hat a koleszterinszintre.

– A vér koleszterinszintjének csökkenését a táplálék telítetlen zsírsavtartalmának növelésével lehet elérni. A többszörösen telítetlen zsírsavak, mint a linolsav, linolénsav nagy menynyiségben találhatók meg a szójababolajban, napraforgómag olajban, alkalmazásukkal jelentősen lehet mérsékelni az érelmeszesedés kockázatát.

– A kendermagolaj tartalmazza mindkét omega-3 zsírsavat, az alfalinolénsavat és a linolsavat, illetve az omega-6 és omega-9 zsírsavakat is. A koleszterinszintet kisebb mértékben, míg a trigliceridszintet jelentősen csökkenti.

– A jótékony omega-3 zsírsavak, megtalálhatók többek közt a lazacban és más hidegtengeri halakban.

– A lecitin pozitív hatást gyakorol a koleszterinszintre, úgy, hogy a koleszterint és az egyéb zsírokat vízzel elegyedő formájúvá alakítja, így azok ki tudnak ürülni a szervezetből. Tisztítja az érfalakat, erősíti a szívizomzatot.

– A króm is fontos szerepet játszik a zsírsav- és a koleszterin anyagcserében, segíti a zsírok szállítását, és azok elégetését. Ezzel javítja test zsír-izom arányát, és minden káros hatás nélkül segíti elő még a fogyást is.

– Az antioxidáns aktivitással rendelkező készítmények alkalmazása az érelmeszesedés kialakulásának kezdeti stádiumában a leghatékonyabb. Az antioxidánsok képesek megakadályozni az LDL-koleszterin oxidációját, amely az ér belső falára rakódva, azok szűküléses, merevedését majd elzáródását eredményezné.