Édesanya és csecsemő számára egyaránt ez élet egyik legnagyobb áldása, ha az anya képes szoptatni gyermekét, és egyik legfájóbb büntetése, ha ez valamiért nem lehetséges.

Sok ezer évvel ezelőtt fennmaradó írásokból kiderül, hogy volt idő a világtörténelemben, amikor törvénybe foglalt büntetést kapott az az édesanya, vagy dajka, aki nem szoptatta gyermekét. Később, az ókori Rómában kifejezetten lenézték az olyan nőket, akik nem szoptattak. A kérdés viszont az, hogy a kisded számára felelőtlenségből vagy képtelenségből adódik az anyatejmegvonás.

Ma már tudjuk, hogy a genetikai adottságok és a pszichés tényezők rendkívül erősen befolyásolják a tejtermelődést, és nem kell sem lenézés, sem törvényi ítélkezés ahhoz, hogy egy szerető édesanya számára a kedvezőtlen helyzet már önmagában elég nagy büntetéssé váljon. Arról nem is beszélve, hogy a szoptatás minősége mind fizikai, mind lelki értelemben meghatározó a született gyermek számára.

No, de szerencsére a szoptatást befolyásoló tényezők között nagy arányban szerepel a megfelelő táplálék- illetve hatóanyagbevitel is, amely kellő információk birtokában és következetes figyelemmel könnyen megoldható. A lelki tényezők pedig szintén alakíthatók, ha az ember felismeri megjelenési formáikat.

A szoptatás aranyszabályai

A tejtermelődés általában a szülést követően három napon belül (hüvelyi úton történt szüléseknél általában előbb, császárnál picit később) beindul. Ezzel kapcsolatban bizonyos dolgokat érdemes betartani:

1. Higiénia: A szoptatási időszak alatt csak tiszta kézzel szabad a mellekhez érni. Az emlők nagyon könnyen befertőződhetnek, hiszen a tej jó táptalaja a baktériumoknak.
2. Fejés: Nagyon fontos, hogy a mellekben ne pangjon a váladék, és a kismama rendszeresen lefejje a tejet. Ha ez nem történik meg, a tejcsatornák tejmirigyei begyulladhatnak, ami rendkívül fájdalmas érzés és tályogképződést is okozhat.
3. Alázat: A szoptatáshoz nagy türelem és alázat szükséges, főleg az első időben. Sok kismama elfárad és kiborul, a hirtelen nyakába szakadt felelőségtől, a kialvatlanságtól, és egyéb kellemetlenségektől. Ilyenkor sok támogatásra és tapintatra van szüksége, amíg a tejelválasztás biztonsággal beindul. A kezdeti nehézségek utána szoptatás egy örömteli folyamattá válik, ami a baba számára biztosítja az optimális testi-lelki fejlődést.

Közös érdek

A szoptatás alapszabályainak betartása azonban korántsem garantálja bizonyos problémák felmerülésének elkerülését. A szoptatás időszakában előfordulhatnak az édesanyát, a babát, vagy akár mindkettőjüket kínzó nehézségek, amelyek befolyással vannak a csecsemő megfelelő táplálására és az anya-gyermek intim viszonyának alakulására.

A mellek fájdalma és megereszkedettsége: A szoptatás során a mellbimbók kisebesedhetnek, kirepedezhetnek, így a szoptatás fájdalmat okoz az anyának, és nem tud kellőképpen odaadó lenni. A mellek megereszkedése ugyan nem befolyásolja a szoptatást, de esztétikai szempontból frusztrálja az édesanyát, ami megint csak lelki következményekkel jár.

A szoptatás lélektana

A szoptatás a mama és a baba lelki egészsége szempontjából is fontos, hiszen az életre szóló anya-gyermek kötődés ilyenkor alapozódik meg. Kutatási eredményekből tudjuk, hogy betegesebbek azok a gyermekek, akiket csecsemő korukban nem tudott, vagy nem elég ideig tudott szoptatni az édesanyjuk. Ők gyakrabban lesznek allergiások és a megfelelő kötődés kialakulásának hiánya miatt gyakran anyagcserezavarral küzdenek, ami a pszichoszomatika elmélete alapján jól magyarázható. Ugyanis aki nem tanul meg helyesen kötődni, annak az elengedéssel (székletürítés) gyakran adódhatnak problémái az életben.

Ennek alapján érthető, hogy a szoptatott gyermekeknél ritkább a cukorbetegség, hiszen nem tapasztalják meg életük kezdetén azonnal a megvonást, amely a szeretet- illetve az édes élet megvonásaként kódolódhat bennük, s amiért később (édesítő) cukorbetegséggel kompenzál a szervezet. Emellett azt is megfigyelték, hogy azoknál az édesanyáknál, akik nem tudnak szoptatni, könnyebben kialakulhatnak az anyasággal kapcsolatos területek, szervek (nőgyógyászati régió, emlő) daganatos megbetegedései.

Jó tudni! – AZ ANYATEJRŐL

Az anyatejnek megvan az a tulajdonsága, hogy a szoptatás idején összetételében, és mennyiségében is folyamatosan alkalmazkodik a csecsemő igényeihez. Tartalmazza a növekedéshez szükséges fehérjét, zsírt, D-vitamint, a felszívódásához elengedhetetlen taurint, valamint immunanyagot, anti-oxidánst és gyulladáscsökkentőt. Az anyatejben megtalálhatók a hosszú szénláncú telítetlen zsírsavak, amelyek az idegrendszer fejlődéséhez szükségesek. A szoptatási idő múlásával az anyatej fokozatosan egyre fehérebb lesz, ezzel együtt hígabbnak tűnik, de beltartalma megfelel a csecsemő szervezetének.

Megfigyelhető, hogy az anyatej összetétele egyetlen szoptatáson belül is változik. Először hígabb állagú, magasabb cukortartalmú, ám kevesebb fehérjét és zsírt tartalmazó tej jön az emlőkből. A szoptatás második részében pedig már nagyobb energiatartalmú, zsír- és fehérjedús tejhez jut a csecsemő. A szülés után először jelentkező sárgás színű előtej a Colosztrum a baba első „védőoltásának” felel meg, ugyanis kis mennyisége ellenére az újszülött összes tápanyagszükségletét fedezi az első napokban.

Az anyatej alkotó elemeinek megismerése bizonyítja, hogy a szoptatás pótolhatatlan és nem helyettesíthető mesterséges táplálással.

Fehérjék: Az emlősök között az emberi anyatejnek a legkisebb a fehérjetartalma. Ez a viszonylag alacsony fehérjeszint még így is magasabb, mint amennyire az újszülöttnek szüksége van, de ahhoz elég alacsony, hogy ne rójon túl nagy terhelést a baba veséjére.

Zsírok: Az újszülött és a csecsemő elsősorban a zsírból nyer energiát. A tej zsírkoncentrációja a késő délelőtti és kora délutáni órákban a legmagasabb.

Szénhidrátok: A laktóz az anyatej legfontosabb szénhidrátja. A csecsemő számára rendkívül fontos a megfelelő szénhidrátmennyiség bevitele, amelynek eleget tesz a megfelelő minőségű és mennyiségű szoptatás.

Vitaminok: Az anyatej vitamintartalma szoros összefüggést mutat az anya vitamin bevitelével. A helyesen táplált anya tejének vízben oldódó vitamintartalma elegendő a csecsemő részére. Figyelem! Vegetáriánus anyák tejének B-vitamintartalma alacsony lehet.

Ásványi anyagok: Az anyatejben az ásványi anyagok koncentrációja – kalcium, vas, foszfor, magnézium, cink, kálium, fluor – nem függ különösebben az anya étrendjétől. A női tejben ezek az anyagok alacsonyabb szinten vannak jelen, mint a tehéntejben vagy a tápszerben, de összetételük jobban alkalmazkodik az újszülött táplálkozási igényeihez.

Nyomelemek: Az anyatej nyomelemei, mint réz, kobalt, szelén, jód, króm, mangán, alumínium nagyon fontosak. Koncentrációjuk a női tejben nem túl nagy, de felszívódásuk elég hatékony.

Immunológiai alkotóelemek: Az anyatej nem egyszerűen tápanyagforrás, hanem élő anyag, melynek immunológiailag aktív elemei is vannak. Nemcsak különleges védelmet nyújt a fertőzések és allergiák ellen, de a csecsemő saját ellenálló rendszerének fejlődését is serkenti. Az anyai szervezetben jelenlevő minden egyes megbetegítő kórokozó ellen termelődött ellenanyag is kimutatható az anyatejben.