A visszér, avagy seprűvénás ólomlábak

Az alsó végtagok érhálózatának bizonyos részein keletkezett tágulatok nem csak esztétikai, de idővel egészségügyi problémákat is okozhatnak. A visszér- és a hajszálértágulatok kialakulásának esélye azonban csökkenthető, illetve a kialakult tünetek enyhíthetők a megfelelő kezelésekkel.

Az értágulatok kialakulásában, legyen szó hajszálérről vagy visszérről általában az örökletes faktorok játszanak elsődleges szerepet, de más fizikai tényezők is befolyásolhatják a megjelenésüket.

Tágulatok kialakulásának főbb okai

• Seprűvéna
• Genetikai hajlam
• Bőrvastagság
• Bőr alatti zsírszövet állaga
• Hormonháztartási problémák
• Fogamzásgátlók szedése
• Keringési problémák
• Túlsúly
• Rendszeres gyantázás

Visszér

• Genetikai hajlam
• Életmód
• Sok állás, nehéz fizikai munka (hatására
• a visszerekben megnövekszik a nyomás)
• Ülőmunka (nem mozog az izomzat, és nem segíti
• elő a vér szív irányába történő áramlását)
• Hagyományos szauna, forró fürdő, erős nap

Terhesség – TUDTA?

A terhesség először is komoly fizikai megterhelést jelent az alsó végtagok számára ezért kedvezőtlen hatással van a keringésre. Másrészt ilyenkor a szervezet sokkal több ösztrogént termel, ami − főként, ha jelentős súlygyarapodással jár együtt − nem tesz jót a bőr állagának, ezáltal elősegíti a hajszálerek megjelenését.

Harmadrészt a visszértágulatok is könnyebben kialakulhatnak ebben az időszakban annak következtében, hogy a végtagokban keringő vér mennyisége megnövekszik, az értágító hatású progeszteron hormon szintje megemelkedik, illetve a terhesség előrehaladtával összenyomódhat a kismedencei gyűjtővéna melynek hatására az alatta lévő erekben (combokban, lábszárakban) megnő a nyomás.

Hajszálér- és visszér tágulat

A seprűvénák megjelenése arra utal, hogy az érintett végtag vénás és nyirok keringése nem tökéletes. Az alsó végtagokban pangó nyomás egy idő után áttevődik a kis erekre, melyek miután kitágultak, már nem tudnak összehúzódni. Túlzott mértékű hajszálértágulat esetén érdemes ultrahangos érvizsgálatot végezni, mert ezek a tünetek vénás, vagyis visszérbetegség előfutárai lehetnek, főként, ha együtt járnak a lábak elnehezülésével, estére jelentkező duzzadásával (ödéma).

Kevesen tudják, hogy a visszér önmagában még nem betegség. Ezeknek az ereknek a tágulata viszont igen és a visszértágulat a felnőtt népesség közel felét érinti. Visszérnek nevezzük azokat az ereket, melyek a vért szervezet sejtjeiből a szív irányába szállítják. Ezek az erek oxigénben szegény széndioxidban gazdag vért szállítanak, ami a tüdőbe jutva megfrissül. Visszértágulatról általában az alsó végtagok felületes (bőrfelszínhez közeli) érrendszerének kitágulása esetén szoktunk beszélni.

A tünetek megelőzése, kezelése

Seprűvéna

Mozgás: rendszeres mozgás esetén az aktív izomműködés segít visszapumpálni a pangó vért a vénákból és a nyirokereket is megmozgatja.

TIPP: Aki ülő munkát végez, annak érdemes időnkét tudatosan felállni és járkálni néhány percig, vagy legalább rendszeresen tornázni a lábfejekkel.

Méregtelenítés: Léböjt kúrák, nyiroktisztító kúrák, nyirokmasszázs, valamint a hideg-meleg váltózuhany alkalmazása sokat segíthet.

Táplálkozás: A C-vitamin illetve a rutin nevű flavonoid a kis erek védelmét szolgálja, ezért fogyasszunk sok vörös gyümölcsöt, amelyekben mindkét összetevő megtalálható.

Rugalmas harisnyák: megtámasztják kívülről a lábat, ezáltal jobb a vénás visszaáramlás.

Krémek: Kenegessük a lábunkat szőlőmagolajból készült készítménnyel! Ez segít a tünetek enyhítésében.

Beavatkozások: Léteznek lézeres, vagy más elektromos készülékkel, illetve injekcióval történő különféle kezelések, melyek úgy hatnak, hogy „összeragasztják” az erek falát, ezáltal a vér kipréselődik belőlük, és így nem látszanak. Azonban előfordulhat, hogy a kis erek egy idő után újra megnyílnak és feltöltődnek vérrel, vagy másutt jelennek meg értágulatok. Mindez csak azt jelenti, hogy ezek a beavatkozások a beteg keringési körülményeit nem változtatják meg.

Visszér

Mozgás: elsősorban dinamikus, de nem túl megerőltető formában: séta, intenzív gyaloglás, kocogás, úszás.

TIPP: Végezzünk naponta 2×5-10 percig a vér szív felé történő visszaáramlását segítő jógagyakorlatot: Falnak támasztva lábainkat emeljük a magasba! Törzsünk a földön fekszik hanyatt, ülőcsontjaink a falhoz érnek, lábunk a fal síkjának támaszkodva derékszöget zár be a törzsünkkel.

Lábak felpolcolása: pihentessük a lábakat csípőmagasság felett.

Táplálkozás: Flavonoidok rendszeres fogyasztásával erősíthetjük az érrendszerünket. Ha sok szőlőt és lilahagymát fogyasztunk, enyhülhetnek a tüneteink.

Kompressziós gyógyharisnya: viselete, a szorítás által egyfajta tartást ad az ereknek.

Kémek: Kenegessük lábunkat szőlőmagolajból készült készítménnyel! Ez segít a tünetek enyhítésében.

Beavatkozások:

Műtét: Nagyobb visszerek esetében alkalmazott módszer, amely ma már nem számít korszerűnek, de bizonyos esetekben ez lehet az egyetlen megoldás.

Kompresszió: A végtag fáslizását jelentő hatásos módszer, ami minden visszértágulat típusnál használható. Alkalmazni szokták operáció utáni állapotban éppúgy, mint a scleroterápia kapcsán (következő pont). A kompressziós pólya alkalmazása azért előnyös, mert szorítja a vénafalakat, és csökkenti a további tágulást.

Kompressziós scleroterápia

– Szakorvos által végzett beavatkozás, ami egyaránt alkalmas a tágult- illetve a kisebb visszerek megszüntetésére, valamint a seprűvénák kezelésére is. Speciális felületaktív anyag befecskendezésének hatására roncsolódik a vénák belső felszínét borító sejtréteg, és szabaddá válik az alatta lévő, kollagén rostokat tartalmazó hártya. Ebben az állapotban összenyomva az ereket az érfalak összetapadnak és összehegesednek, így a visszérben megszűnik a keringés, és többé nem okoz problémát.