A víz, avagy H2O

Gyakran halljuk, hogy naponta – átlagos körülmények között – legalább három liter folyadékot kellene meginnunk, akkor is, ha nem gyötör bennünket szomjúság. Ennek ellenére hajlamosak vagyunk elfeledkezni legfontosabb lételemünkről, a vízről.

Már két százalék folyadékvesztésnél rosszabb fizikai teljesítmény, bizonytalan közérzet, hányinger, csökkenő koncentrálóképesség alakul ki. Nem véletlen, hogy gyakran hívják fel a figyelmünket arra, hogy naponta legalább másfél liter folyadékot igyunk meg.

Kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedve étrendünket tudatosan összeállíthatjuk a naponta bevitt táplálékok, elfogyasztott élelmiszerek szabályozásával. Könnyen eshetünk azonban abba a hibába, hogy csak a szilárd táplálékok jutnak eszünkbe. Semmiféleképpen nem szabad megfeledkeznünk a megfelelő folyadékfogyasztásról.

A legfontosabb szabály, hogy tekintsük tápláléknak a folyadékot. Ha nem iszunk eleget, szervezetünk folyadék hiányában tiltakozik, délutánra a napi egyetlen pohár kávé vagy tea után lüktet a tarkónk, étvágytalanok leszünk, kiszárad a szánk, rossz a közérzetünk, csökken a figyelmünk, teljesítőképességünk. Ezek a tünetek már az utolsó figyelmeztető jelek, hogy ha nem veszünk magunkhoz folyadékot, szervezetünket a kiszáradás veszélye fenyegeti.

Idáig soha nem szabad eljutnunk, tudatosan kell figyelnünk a folyadékbevitelre!

Az élet hármas szabálya

A folyadék elengedhetetlenül fontos a szervezet alapvető működéséhez. Fennmaradásunk szempontjából a legnagyobb jelentősége a víznek van, ennek hiánya jelenti ugyanis a szervezet számára a legnagyobb veszélyt. Erre utal az ún. hármas szabály is, miszerint: 3 percig bírjuk ki levegő, 3 napig víz és 3 hétig élelem nélkül.

A víz szervezetünk összes funkciója számára nélkülözhetetlen: a sejtek számára tápanyagokat és oxigént szállít, állandósítja a testhőmérsékletet, védi az egyes szerveket, szöveteket, “kipárnázza” az ízületeket, eltávolítja a méreganyagokat, javítja erőnléti állapotunkat, közérzetünket. Testünk 50-60%-át víz alkotja, mely az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken. (Míg a magzat szervezetének víztartalma 90%, az újszülötté 75-80%, felnőttkorra ez az arány 50-60%-ra, idős korban pedig még alacsonyabb értékre csökken.)

A szervezet vízháztartása nagyon érzékeny és pontos irányítás alatt működik. Szervezetünk állandóan üríti magából a folyadékot, melynek mennyisége normális hőmérsékletnél, nagyobb megerőltetés nélkül kb. 2,4 liter naponta: vizelettel 1300 ml, széklettel 150 ml, a verejtékkel bőrön keresztül 500 ml, légzéssel 450 ml távozik. Különleges körülmények között, mint pl. hőség, a levegő magas páratartalma, intenzív sportolás vagy láz esetén akár egyetlen óra alatt is veszíthetünk ugyanennyit. Ezeket a veszteségeket folyamatosan pótolnunk kell, vagyis a szervezet normál működéséhez a vízvesztésnek és a vízbevitelnek állandó egyensúlyban kell lennie.

Víz nélkül nincs élet

Ha a folyadékvesztés meghaladja a folyadékbevitelt, a szervezet vízháztartásának egyensúlya felborul. Ennek következményeként a folyadékhiány mértékének növekedésével egyre súlyosabb tünetek jelentkeznek. A szervezet 1%-os folyadékvesztesége esetén szomjúságérzet jelentkezik, 2%-nál erős étvágytalanság, majd a folyamat előrehaladtával csökkenő fizikai teljesítmény, rossz közérzet, hányinger, csökkenő koncentrálóképesség alakul ki.

7%-os folyadékhiány esetén szédülés, ezt követően nehézlégzés, izomgörcs, tudatzavar keletkezik. 11%-os vízveszteség esetén keringési és veseműködési zavar áll be, 20% körüli vízveszteség esetén pedig bekövetkezik a halál.

Vízhiányos betegségek

Ha krónikusan kevés folyadék áll rendelkezésre, megnő az arra hajlamos egyénekben a vesekő, a húgyúti, a vastagbél- és az emlődaganatok kialakulásának kockázata. Azok, akik kevés vizet fogyasztanak, gyakran fáradtak, fejfájásra, rossz koncentrálóképességre panaszkodnak. Az egészség, a fiatalság, a szépség egyik titka, hogy sikerül-e testünk víztartalmát minél tovább megőrizni.

Mennyi vízre van szükségünk?

Folyadékszükségletünket sok tényező befolyásolja: pl. életkorunk, tápláltsági állapotunk, táplálkozásunk, fizikai aktivitásunk, valamint a környezet hőmérséklete, a levegő páratartalma, stb. A napi szükséges folyadékmennyiség kiszámításánál ezért minden esetben figyelembe kell venni az egyéni különbségeket. Általános alapszabály, hogy minden kétszázötven kalória elfogyasztása után 2 dl folyadék elfogyasztása javasolt, kötelező!

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, hogy mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, hiszen a szervezet csak 1%-os vízveszteség esetén jelez, idős korban pedig jelentősen csökken a szomjúságérzet. Folyadékbevitelről tehát állandóan gondoskodnunk kell, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak.

A napi folyadékszükséglet fedezésére rendszeresen kell innunk, megfelelően elosztva a napi folyadékbevitelt. A kávé, a fekete tea, az alkohol nem teljes értékű folyadékok, mert vízhajtó hatásúak, így fogyasztásuk után rövid időn belül inkább ismét szomjúságérzet keletkezik. Szomjoltásra egyedül a tiszta víz alkalmas, valamint az ásványvíz.

A kiszáradás kockázata nyáron megsokszorozódik: figyeljünk a víz bevitelére!

A nyári hőségben a szervezet fokozott verejtékezéssel védekezik a túlzott meleg ellen, ezért ha nem pótoljuk az elvesztett folyadékot, sokkal hamarabb bekövetkezhet a kiszáradás. A szédelgést, a bágyadtságot, az erőtlenséget, az ájulást nemcsak a meleg okozhatja, hanem az is, ha a szervezetben nincs megfelelő mennyiségű folyadék. A nyári hónapokban sok vízhez, vitaminhoz juthatunk, ha minél több gyümölcsöt fogyasztunk. A tartós kánikula mindenkit megvisel, vannak azonban, akik életkoruk, krónikus betegségük, vagy foglalkozásuk miatt hajlamosabbak a kóros folyadékvesztésre, a kiszáradásra vagy a hőgutára.

A csecsemők és kisgyermekek nemcsak azért veszélyeztetettek, mert szavakkal még nem tudják jelezni, hogy szomjasak, hanem azért is, mert testük víztömegéhez képest nagy a testfelületük, így rövid időn belül komoly vízmennyiséget veszíthetnek. Az idősek szervezete eleve kevesebb vízmennyiséget tartalmaz, az élettani változások miatt pedig szervezetük ritkábban jelez szomjúságot.

FIGYELJÜNK ODA!

Ha nem pótoljuk kellő mértékben és időben a verejtékezéssel elvesztett folyadékot, a szervezet segélykérő jeleket ad: szédülünk, csökken a vérnyomásunk, fáj a fejünk. Ilyenkor tanácsos azonnal inni! Aki viszont csak csapvizet iszik a hőségben, vízmérgezést kaphat, amely az elvesztett ásványi anyagok pótlásának hiányából fakad. A vízmérgezés tünetei hasonlóak más mérgezésekhez: émelygés, rosszullét, fejfájás, hányinger jelentkezhet.

A megfelelő folyadék-, illetve ásványisó-pótlást igyekezzünk táplálkozásunkkal is biztosítani, pl. könnyű nyári gyümölcslevesek, gyümölcslevek fogyasztásával.

A víz szervezetünk összes funkciója számára nélkülözhetetlen:, a sejtek számára tápanyagokat és oxigént szállít, állandósítja a testhőmérsékletet, védi az egyes szerveket, szöveteket, “kipárnázza” az ízületeket, eltávolítja a méreganyagokat, javítja erőnléti állapotunkat, közérzetünket.