fbpx

INGYENES SZÁLLÍTÁS 25 000 FT FELETT | KEDVEZŐ SZÁLLÍTÁS 15 000 FT FELETT

INGYENES SZÁLLÍTÁS 25 000 FT FELETT | OLCSÓ SZÁLLÍTÁS 15 000 FT FELETT

Cink, a prosztata őre?

A cink egészséges prosztataműködésben betöltött szerepe: egészséges prosztata titka

A prosztata, a férfi szaporítószervrendszer fő alkotója, mely egy kb. 3 cm hosszú 20 g súlyú mirigy, amely a medence közepén, a húgyhólyag és a végbél közötti térben helyezkedik el. A prosztatát pontosan középen szeli ketté az urethrea, azaz húgycső, amely a vizelet szervezetből történő kiürítéséért felelős vékony elasztikus vezeték.

A prosztata felső részéhez közel helyezkednek el az ondó-hólyagok, valamint a prosztata mellett fut, majd alulról hozzákapcsolódik az erekciót szabályozó idegszál. A mirigyet átmeneti hámszövet és rostos kötőszövet alkotja, ami miatt a prosztata tapintásra puhának érezhető. A prosztatát a dihidro-tesztoszteron szabályozza, amelyet a prosztata in situ termel a férfi hormon – tesztoszteron – felhasználásával.

A prosztata mirigy legfontosabb anatómiai feladata, egy tiszta váladék, a prosztata folyadék termelése és raktározása, amely (pH = 7.3) az ondó folyadék kb. 50%-át teszi ki, és a spermiumokkal együtt alkotva képezi az ondót. Az ondófolyadék többi részét az ondóhólyagok produkálják. A prosztata folyadék többnyire egyszerű cukrokból áll, és fehérje tartalma 1% alatt van.

A prosztata folyadékban megtalálható kevés fehérje főleg lebontó- , antifoszforiláló enzimeket és legfőképpen prosztata-specifikus-antitestet tartalmaz. A folyadék jelentős mennyiségű cinket és citrátot is tartalmaz. Szintén érdemes pár szót szentelni a prosztata daganatos elváltozásának, a prosztataráknak, mely az adenokarcinómás megbetegedésekhez sorolható.

A prosztatarák a leggyakoribb ‘nem-bőrrák szerű’ daganatos megbetegedés a világon, amely minden tizedik férfit érint élete során a világon. A betegség kialakulása az egészséges prosztata sejtek daganatos elváltozásával, mutációjával kezdődik.

Idővel a rákos sejtek elszaporodásukkal, valamint elterjedésükkel kóros daganatot, tumort képeznek. A tumor nem megfelelő, korai stádiumban való felfedezése esetén a kóros daganatos elváltozás átterjedhet a szomszédos szervekre (ondóhólyag, végbél), vagy a nyirok- és vér rendszeren keresztül elvándorolva ezen rákos prosztata sejtek áttéteket képezhetnek.

A betegség maga korspecifikus sajátságokkal rendelkezik, minél idősebb a páciens annál nagyobb a prosztatarák kialakulásának lehetősége

A megbetegedések több mint 65%-a a 60. életévét betöltött férfiak esetén kerül diagnosztizálásra.

Számos más szempontot is fontos figyelembe venni a rizikófaktor megállapításában, mint például a prosztatarák családon belüli előfordulásának történetét, a genetikai hátteret, az étrendet, esteleges gyógyszeres kezelést és életmódot. Ha a betegséget korai stádiumban fedezik fel, a legtöbb férfi nem tapasztal semmilyen rendellenességet vagy tünetet.

Néhány esetben azonban számos tünetek utalhatnak a betegség kialakulásának folyamatára. A páciensek többnyire vizelési és erekciós problémákra panaszkodnak, melyek a prosztata anatómiájára és szervi funkciójára vezethetők vissza.

A tünetei

  • gyakori vizelési kényszer,
  • nehéz és fájdalmas vizelés,
  • vizelet szabályozási problémák,
  • égő és viszkető érzés vizelés közben,
  • erekciós problémák és fájdalmas ejakuláció,
  • véres vizelet vagy ondó,
  • és háti- valamint alhasi fájdalmak.

Diagnosztikai szempontból sajnálatos módon ezen tünetek nagytöbbsége számos más nem daganatos elváltozással is kapcsolatba hozhatók.

A prosztata váladéktermelő hámsejteinek egyik specifikus funkciója a nagymennyiségű cink és citrát kiválasztása illetve ezek felhalmozása. Ezen specifikus tulajdonság a sejteken belüli mitokondriális-akonitáz (mAc) alacsony aktivitásából adódik, amely a citrát körben történő sejten belüli citrát oxidációjának lecsökkenéséhez vezet.

Ebből adódóan a sejtek által termelt citrát felhalmozódik és igen magas prosztata folyadékon belüli (20-200mM) citrát koncentrációhoz vezet. A sejten belüli mAc koncentráció minden sejtben közel azonos, azonban aktivitásának mértéke és ezáltal a citrát oxidáló képessége a prosztata sejtekben jóval alacsonyabb.

A prosztata hámsejtek alapvetően magas sejten belüli mitokondriális cink koncantrációt halmoznak fel, melyről számos tudományos kutatócsoport meggyőződött, hogy ezen nagymennyiségű cink koncentráció felelős a mAc enzim működésének valamit a citrát oxidációs folyamatának lecsökkenéséért.

Ezzel ellentétben a daganatos prosztata sejtekben alacsony cink és citrát koncentráció mérhető. Számos napjainkban közzé tett tanulmány vezet arra a következtetésre, miszerint a cink sejtbe juttatásáért felelős ZIP1 transzport fehérje működésbeli zavara vezethető vissza ezen jelenségre.

Ezen tanulmányok arra utalnak hogy a ZIP1 génexpressziójának lecsökkenésé és ezáltal a cink koncentrációjának sejten belüli lecsökkenése kulcsszerepet játszik a prosztatarák kialakulásának folyamatában. Számos erre a nézetre alapuló kutatás vitatja a cink mint tumor-ellenes nyomelem, valamint a ZIP1 tumor-ellenes gén alkalmazását.

Napjainkban a prosztatarák kimutatásának legnagyobb problémája, egy szenzitív, pontos értéket adó, lehetőleg nem-sebészi úton történő diagnosztikai ‘eszköz’ hiánya. Többek között egy olyan eljárás hiánya, mely a betegség jelenlétét és előrehaladását valamint esetleges helyzetét korai stádiumban képes jelezni, feltérképezni.

Ezen tényekből és biokémiai taglalásukból együttesen következik, hogy a magas cink és ebből adódóan magas citrát koncentráció elengedhetetlen a férfi nemiszerv egészséges működéséhez.

Megosztanád cikkünket?

Facebook
Email
WhatsApp
Mentés

Legfrissebb blogbejegyzéseink

Kapszula vagy tabletta: Melyiket válasszuk és miért?

10 tipp a menopauza tüneteinek leküzdésére

Yam gyökér: természetes szuperélelmiszer a női egészség szolgálatában

Kosár