Népies neve: csalány, csollán, csólyány, csanál, csohán, csovány. Csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozik. A növénycsalád nevét a latin “uro”, égni szóból kapta. Minden szerve csalánszőrökkel borított, érintése égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel. Kétlaki, évelő növény, megtalálható az ország egész területén, nyirkos helyeken, lomberdő aljnövényzeteként, árkok mentén.

Mi van benne?

Leveleiben találunk vitaminokat (bétakarotint, C, B, és K-vitamint), flavonoidokat, klorofillt, vasat, kalciumot és káliumot. A gyökere tartalmaz szterolokat, lignánokat, poliszacharid fehérje polimert.

A hagyományos természetgyógyászatban fontos helyet foglalt el a rég kipróbált tavaszi csalántea kúra. Az elmélkedés, a nyugalom téli időszaka után, a tavasz beköszöntével a testet is fel kellett készíteni az aktívabb, serényebb évszakra, hiszen a test vegetatív rendszere érzékenyen reagál az időjárás és az évszakok változására.

A gyógynövényekkel kiegészített tisztítókúrák ma ismét korszerűnek számítanak. Nem csak immunrendszerünk erősítésében vagy fogyókúránk hatásfokának növelésében, de ízületi panaszok vagy allergiás tünetek enyhítésében is számíthatunk a vértisztító növényekre, melyek között kiemelt helyet foglal el a nagylevelű csalán.

Méregtelenítő hatása

A csalán talán a legerősebb vértisztító növény, ezért tisztítókúrák, böjtök hatékony és kedvelt gyógynövénye. Feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, eltávolítja a szervezetből a mérgeket, ugyanakkor a vesét is fokozottabb vízkiválasztásra serkenti. Tisztítja a teljes emésztőcsatornát és a vizeletkiválasztó rendszert, s fokozza a szervezet védekező erejét. A vesekőképződésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen csalánt fogyasztaniuk, mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok. Tisztító hatásának gyomor és bélhurut esetén is hasznát vehetjük.

A vizelethajtók, így a csalán is kimeríthetik a szervezet káliumkészletét, ezért rendszeres fogyasztásakor gondoskodjunk, a megfelelő káliumpótlásról! Ügyelni kell azonban arra, hogy a csalán nem alkalmas szívelégtelenség vagy vesebetegség következtében létrejött ödéma elmulasztására.

Ízületi bántalmak, allergia, bőrbetegségek

Vizelethajtó, emésztést serkentő és keringésjavító anyagai csökkentik a vér húgysavszintjét, ezért a csalán hatékonyan alkalmazható köszvény, ízületi gyulladások, illetve mindennemű reumatikus megbetegedés kezelésére.

Különösen isiász és lumbágó esetén hatásos.

– Vértisztító hatásának köszönhetően enyhítheti az allergiás tüneteket, így az ekcémát, szénanáthát, asztmát és a csalánkiütést.

– Eltünteti a tinédzserek pattanásait, és egyes bőrbetegségek esetén is hatásos (pl. övsömör, ekcéma).

– Természetes vízhajtóként könnyíthet a premenstruációs tüneteken, mivel csökkenti a szervezet folyadék visszatartását.

Tudta?

• A római katonák a hideg éghajlatú területeken csalánlevéllel ütögették magukat egyrészt azért, hogy ne fázzanak, mivel a csaláncsípések felmelegítik a bőrt, másrészt ízületi fájdalmaik enyhítésére.
• A csalánt előbb használták szövésre, mint gyógyításra. Régészeti kutatások során bronzkori sírokban találtak csalánszövetet, ami csaknem olyan erős, mint a vászon. Az első világháborúban kialakult pamuthiányt is sokan ezzel az anyaggal pótolták.

Csalánfőzelék

Hozzávalók:

• 40 dkg csalán,
• 2 evőkanál liszt,
• olaj,
• 1 dl tejföl,
• 1 db zsemle,
• só,
• bazsalikom,
• őrölt bors

Elkészítés:

A spenóthoz hasonló módon készíthetünk főzeléket a gyógyerejű csalánból is. A mosókesztyűvel szedett friss növényről szakítsuk le a leveleket, majd mérjünk ki belőle 40 dkg-ot, és váltott vízben alaposan mossuk meg. Utána a szár nélküli leveleket tegyük egy nagyobb méretű zománcozott fazékba, öntsünk rá 4 dl vizet, és főzzük 10-15 percig, amíg megpuhul. Közben 2 evőkanál liszthez adjunk annyi olajat, amennyit felvesz, és élénk tűzön habzásig hevítve készítsünk belőle rántást. Vegyük le a tűzről, hagyjuk langyosra hűlni, majd keverjünk bele 1 dl tejfölt. Ezután a puhára főtt leveleket normál méretű tárcsával ellátott műanyagházas húsdarálón hajtsuk át, a visszamaradt lébe pedig áztassunk be 1 vékony szeletekre vágott zsemlét. A húsdaráló alól elvett kisebb zománcozott edényben melegítsük fel a csalánpürét, adjuk hozzá a jól kinyomkodott zsemlét, szórjunk rá 1 mokkáskanál sót, fél mokkáskanál bazsalikomot, negyed mokkáskanál őrölt borsot, és alaposan összedolgozva forraljuk fel. Végül a megmaradt lével engedjük fel a tejfölös rántást, és adjuk a főzelékhez. Gyakran megkeverve főzzük még 5 percig, hogy besűrűsödjön. Melegen, feltéttel tálaljuk. Hűtőszekrényben tároljuk. Ha másnapra besűrűsödne, öntsünk rá egy kis vizet, és forraljuk fel. Zsemle nélkül, salátafőzelékhez hasonló módon is elkészíthetjük a csalánt, de így nem lesz olyan finom és kiadós.