Csalán hatásai a szervezetre

Népies neve: csalány, csollán, csólyány, csanál, csohán, csovány. Csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozik. A növénycsalád nevét a latin “uro”, égni szóból kapta. Minden szerve csalánszőrökkel borított, érintése égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel. Kétlaki, évelő növény, megtalálható az ország egész területén, nyirkos helyeken, lomberdő aljnövényzeteként, árkok mentén. A következőkben bemutatjuk a csalán hatásait a szervezetre.

Csalán hatóanyagai

Leveleiben találunk vitaminokat (bétakarotint, C, B, és K-vitamint), flavonoidokat, klorofillt, vasat, kalciumot és káliumot. A gyökere tartalmaz szterolokat, lignánokat, poliszacharid fehérje polimert.

A hagyományos természetgyógyászatban fontos helyet foglalt el a rég kipróbált tavaszi csalántea kúra. Az elmélkedés, a nyugalom téli időszaka után, a tavasz beköszöntével a testet is fel kellett készíteni az aktívabb, serényebb évszakra, hiszen a test vegetatív rendszere érzékenyen reagál az időjárás és az évszakok változására.

A gyógynövényekkel kiegészített tisztítókúrák ma ismét korszerűnek számítanak. Nem csak immunrendszerünk erősítésében vagy fogyókúránk hatásfokának növelésében, de ízületi panaszok vagy allergiás tünetek enyhítésében is számíthatunk a vértisztító növényekre, melyek között kiemelt helyet foglal el a nagylevelű csalán.

Csalán méregtelenítő hatása

A csalán talán a legerősebb vértisztító növény, ezért tisztítókúrák, böjtök hatékony és kedvelt gyógynövénye. Feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, eltávolítja a szervezetből a mérgeket, ugyanakkor a vesét is fokozottabb vízkiválasztásra serkenti. Tisztítja a teljes emésztőcsatornát és a vizeletkiválasztó rendszert, s fokozza a szervezet védekező erejét. A vesekőképződésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen csalánt fogyasztaniuk, mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok. Tisztító hatásának gyomor és bélhurut esetén is hasznát vehetjük.

A vizelethajtók, így a csalán is kimeríthetik a szervezet káliumkészletét, ezért rendszeres fogyasztásakor gondoskodjunk, a megfelelő káliumpótlásról! Ügyelni kell azonban arra, hogy a csalán nem alkalmas szívelégtelenség vagy vesebetegség következtében létrejött ödéma elmulasztására.

Csalán hatásai ízületi bántalmakra, allergiára, bőrbetegségekre

Vizelethajtó, emésztést serkentő és keringésjavító anyagai csökkentik a vér húgysavszintjét, ezért a csalán hatékonyan alkalmazható köszvény, ízületi gyulladások, illetve mindennemű reumatikus megbetegedés kezelésére.

Különösen isiász és lumbágó esetén hatásos.

• Vértisztító hatásának köszönhetően enyhítheti az allergiás tüneteket, így az ekcémát, szénanáthát, asztmát és a csalánkiütést.
• Eltünteti a tinédzserek pattanásait, és egyes bőrbetegségek esetén is hatásos (pl. övsömör, ekcéma).
• Természetes vízhajtóként könnyíthet a premenstruációs tüneteken, mivel csökkenti a szervezet folyadék visszatartását.

Tudtad?

• A római katonák a hideg éghajlatú területeken csalánlevéllel ütögették magukat egyrészt azért, hogy ne fázzanak, mivel a csaláncsípések felmelegítik a bőrt, másrészt ízületi fájdalmaik enyhítésére.
• A csalánt előbb használták szövésre, mint gyógyításra. Régészeti kutatások során bronzkori sírokban találtak csalánszövetet, ami csaknem olyan erős, mint a vászon. Az első világháborúban kialakult pamuthiányt is sokan ezzel az anyaggal pótolták.

Csalánfőzelék recept

Hozzávalók:

• 40 dkg csalán,
• 2 evőkanál liszt,
• olaj,
• 1 dl tejföl,
• 1 db zsemle,
• só,
• bazsalikom,
• őrölt bors

Elkészítés:

1. A spenóthoz hasonló módon készíthetünk főzeléket a gyógyerejű csalánból is.
2. A mosókesztyűvel szedett friss növényről szakítsuk le a leveleket, majd mérjünk ki belőle 40 dkg-ot, és váltott vízben alaposan mossuk meg.
3. Utána a szár nélküli leveleket tegyük egy nagyobb méretű zománcozott fazékba, öntsünk rá 4 dl vizet, és főzzük 10-15 percig, amíg megpuhul.
4. Közben 2 evőkanál liszthez adjunk annyi olajat, amennyit felvesz, és élénk tűzön habzásig hevítve készítsünk belőle rántást.
5. Vegyük le a tűzről, hagyjuk langyosra hűlni, majd keverjünk bele 1 dl tejfölt.
6. Ezután a puhára főtt leveleket normál méretű tárcsával ellátott műanyagházas húsdarálón hajtsuk át, a visszamaradt lébe pedig áztassunk be 1 vékony szeletekre vágott zsemlét.
7. A húsdaráló alól elvett kisebb zománcozott edényben melegítsük fel a csalánpürét, adjuk hozzá a jól kinyomkodott zsemlét, szórjunk rá 1 mokkáskanál sót, fél mokkáskanál bazsalikomot, negyed mokkáskanál őrölt borsot, és alaposan összedolgozva forraljuk fel.
8. Végül a megmaradt lével engedjük fel a tejfölös rántást, és adjuk a főzelékhez.
9. Gyakran megkeverve főzzük még 5 percig, hogy besűrűsödjön. ű
10. Melegen, feltéttel tálaljuk. Hűtőszekrényben tároljuk. Ha másnapra besűrűsödne, öntsünk rá egy kis vizet, és forraljuk fel. Zsemle nélkül, salátafőzelékhez hasonló módon is elkészíthetjük a csalánt, de így nem lesz olyan finom és kiadós.

A csalán ereje a mindennapokban

A csalán nem véletlenül vált a tisztítókúrák és gyógyteák alapjává: gazdag hatóanyagai révén támogatja az anyagcserét, erősíti az immunrendszert, tisztítja a vért és enyhítheti számos civilizációs betegség tüneteit. Legyen szó allergiáról, ízületi bántalmakról vagy bőrproblémákról, a csalán sokoldalú segítséget kínálhat. Ráadásul a konyhában is jól hasznosítható, például főzelékként vagy teának elkészítve.

A rendszeres, de mértékletes fogyasztásával sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért, és visszahozhatjuk mindennapjainkba a természet évszázadok óta ismert erejét.