A szabadgyök és antioxidáns kifejezések párban járnak, és úgy tűnik, létezésük mára beépült a köztudatba. E két ellenpólus működése a szervezetben azonban valamivel bonyolultabb a jó és rossz harcánál.

Ahhoz, hogy megértsük a szervezetünkben lévő szabadgyökök és antioxidánsok viszonyát, először is meg kell vizsgálnunk, alapvetően melyiknek milyen szerepe van élettani folyamatainkban. Nem szabad nagyvonalúan azt gondolni, hogy a szabadgyökök az ellenségeink és az antioxidánsok majd megvédenek velük szemben. Hiszen a szabadgyökök létezése és az általuk zajló folyamatok, életünk természetes velejárói, úgy ahogy a szervezet öregedési folyamata is, amely éppen a szabadgyökök működésével függ össze. Senki nem látott még olyan embert, aki a születése és a halála között ne öregedett volna.

Ez a természet rendje, csak az nem mindegy, hogy a folyamat milyen mértékben és intenzitással zajlik. Itt lépnek az események mezejére az antioxidánsok, amelyek éppen az említett mértéket és intenzitást képesek lassítani. Amennyiben e két pólus, -tehát a szabadgyökök és az antioxidánsok- működése kiegyenlített a szervezetben, akkor nincs semmi probléma. A baj akkor kezdődik, amikor felborul a szervezet harmóniája és az egyensúly kibillen a szabadgyökök javára.

Ki vagy te, szabadgyök?

A szabadgyökök pár nélküli elektront tartalmazó, nagy energiafelesleggel rendelkező molekulák, vagy ionok. Páratlanságuk miatt egyensúlyra, energetikailag stabilabb páros állapotra törekszenek. Ennek elérése érdekében számos – többek között biológiailag nagyon fontos – molekulával lépnek reakcióba, ezáltal súlyosan károsítva a sejteket. A szabad gyökök ugyanis az energia leadása során roncsolják környezetüket, oxidálnak, és láncreakció szerűen molekuláról molekulára haladva újabb és újabb szabadgyököket, másnéven oxidánsokat produkálnak.

Az oxigén a szervezet éltető eleme, ugyanakkor a reaktív oxigén, azaz a szabadgyökök káros hatással bírnak. Ezt a roncsoló hatást a szervezet antioxidáns mechanizmusai bizonyos mértékig képesek kivédeni. Azonban, ha az oxidáns – antioxidáns mérleg az előbbi javára billen, úgynevezett oxidatív stressz lép fel, melynek komoly szerepe van számos betegség kialakulásában, és az öregedési folyamat felgyorsulásában.

A szabadgyökök túlsúlya fokozza az alábbi folyamatokat:

• rákos megbetegedések
• sejtek öregedési folyamata
• a koszorúér-elmeszesedése, a szívinfarktus kialakulása
• ischemiás reperfúziós szövetkárosodás
• bőrgyógyászati megbetegedések
• májbetegségek kialakulása
• különböző gyulladásos betegségek elhatalmasodása
• szemészeti problémák
• Alzheimer kór és Parkinson kór pusztító ereje

Kártékony élet

Logikus lenne azt gondolni, hogy a szabadgyökök akkor kerülnek túlsúlyba, ha kevés antioxidáns van a szervezetünkben, de ez így nem teljesen igaz. Nem elég csupán antioxidáns bevitellel ellensúlyozni a szabadgyökök működését, hanem célszerű emellett olyan életmódot folytatni, amely során eleve kevesebb szabadgyök alakul ki.

Ennek érdekében lehetőség szerint kerüljük az alábbiakat:

• tartós légszennyezettség
• ultraibolya-sugárzás, megemelkedett háttérsugárzás, radon, ózonhatás
• elektroszmog
• dohányzás
• elhízás, helytelen táplálkozási szokások
• alkoholizmus
• intenzív izommunka, fizikai túlterhelés, sportolás
• fertőző és egyéb betegségek, szövetkárosodások
• gyógyszerek, antibébi tabletták, peszticidek, herbicidek, élelmiszer-adalékanyagok.

Antioxidáns források

Szervezetünknek vannak saját természetes antioxidánsai, de elsődleges fontossággal bírnak a kívülről bevihető, úgynevezett táplálkozási antioxidánsok. Ez utóbbiakhoz, ahogy a nevükből is kiderül táplálkozás útján juthatunk hozzá. Azonban fontos megértenünk, hogy a bevitt antioxidánsok sokkal hatékonyabbak egy tiszta, méreganyagoktól mentes szervezetben, mint például egy dohányos embernél.

De honnan is tudhatjuk, milyen állapotban van az antioxidáns védekező rendszerünk? Szerencsére ennek megállapításához segítségünkre van néhány állapotfelmérő módszer, amelyek rövid idő alatt szembesítenek antioxidánsaink aktuális szintjével, ami mVoltban mérve kimutatható, így a szervezet védelmi állapota immár egzakt módon is mérhető.

Optimális antioxidáns hatást úgy érhetünk el, ha kombináltan alkalmazzuk az alábbi antioxidáns forrásokat:

• Vitaminok: A vitamin; C-vitamin; E vitamin
• Aminosavak: metionin, cisztein
• Ásványi anyagok: Szelén, Cink és Mangán
• Tápláléknövényekkel bevihető exogén antioxidánsok
• Táplálékkiegészítők

Természetes antioxidánsok

Az antioxidánsok számos változata fellelhető a különböző élelmiszerekben:

• E-vitamin: növényi olajok, búzacsíra, levélzöldségek, tojássárgája, margarin, hüvelyes zöldségek
• C-vitamin: citrusfélék, paradicsom, káposzta, zöldpaprika
• Cink: sertéshús, belsőségek, bab, tengeri ételek (pl. osztriga)
• Magnézium: borsó, répa, gabonafélék, dió- és mogyorófélék
• Szelén: marhahús, vadhúsok, tengeri ételek
• Beta karotin: legjobb lelőhelye a sárgarépa, daganatellenes hatású
• Betain: cékla, tumorellenes hatású