fbpx

INGYENES SZÁLLÍTÁS 25 000 FT FELETT | KEDVEZŐ SZÁLLÍTÁS 15 000 FT FELETT

INGYENES SZÁLLÍTÁS 25 000 FT FELETT | OLCSÓ SZÁLLÍTÁS 15 000 FT FELETT

Barátaink a baktériumok

Kevesen tudják, hogy normál esetben, szervezetünkben több a jótékony baktérium, mint az ártalmas. Márpedig ha ez így van, akkor át kell alakítanunk gondolkodásunkat az eddig kellemetlen asszociációkat előhívő „baktérium” kifejezéssel kapcsolatban. A baktériumok többségének áldásos hatása van, amivel érdemes megismerkednünk.

A szervezetünkben körülbelül húszszor annyi baktérium él, mint ahány sejtből maga a testünk áll. Ezek a baktériumok folyamatos mozgásban vannak, együttes súlyuk több, mint másfél kilogramm, számuk pedig sokszorosa annak ahány ember a földön valaha is élt. Talán meglepő, de ezeknek a baktériumoknak a többsége nekünk, értünk, illetve szervezetünk egészséges működése érdekében dolgozik, így például segítik az emésztést, szerepet játszanak a szervezet méregtelenítésében, részt vesznek az immunanyagok termelésében. A tudomány ma mintegy 400 különböző, bélben élő baktériumfajtát ismer, amelyek három fő csoportba oszthatóak: vannak a probiotikumok, a számunkra kedvező hatással bíró csoport, mellettük a patogének, a kórokozó, vagyis betegségeket kiváltó baktériumok, és megtalálhatóak a kétarcúak, amelyek hatása a környezetükben lévő más baktériumoktól függ, így lehetnek hasznosak, semlegesek vagy károsak is.

Szervezetünk védőhadserege

Szervezetünk védekezőképességében kiemelt szerepe van a vastagbélnek. A belek falán megtelepedő baktériumtörzsek összességét bélflórának hívjuk, ami nagyrészt jótékony mikroorganizmusokból, úgynevezett probiotikumokból áll, amelyek megakadályozzák a kórokozók megtelepedését, és fontos szerepet kapnak az olyan táplálékok lebontásában is, amiket a szervezet nem képes megemészteni. Probiotikumoknak nevezik mindazokat a humánbarát bélbaktériumokat, amelyek többféle pozitív hatással vannak a gazdaszervezet egészségi állapotára, és számtalan létfunkciót irányítanak.

A probiotikus baktériumok képesek túlélni a gyomorsav és a vékonybél emésztőenzimjeinek pusztító hatását, és a vastagbélben elszaporodva, védenek a káros mikroorganizmusoktól, erősítik az immunrendszert, szabályozzák a béltraktus működését, szerepet játszanak a tápanyagok lebontásában, a vitamintermelődésben, illetve a kórokozók elpusztításában.

Harmonikus bélflóra

Legtöbbször a táplálkozás során kerülnek be jótékony baktériumok a szervezetünkbe. Ezért a manapság széles körben fogyasztott tartósított, vegyi anyagokkal kezelt, egészségesnek nem nevezhető ételek mellett jó, ha ügyelünk arra, hogy szükséges mennyiségben jussanak el e barátságos organizmusok a megfelelő helyre. Fontos azonban, hogy tudjuk, ezek a jószándékú mikrobák nem telepszenek meg tartósan az emésztőtraktusban – élettartamuk is csupán néhány hét – ezért gondoskodnunk kell az állandó utánpótlásról. Normál esetben a jótékony baktériumok kontrollálják az ártalmas baktériumok mennyiségét, és fenntartják a vastagbél ellenálló képességét. Ám a bélflóra egyensúlyi állapota könnyen felborítható és a káros bomlástermékeket termelő rothasztó baktériumok túlsúlya vastagbélrákhoz májkárosodáshoz, irritábilis bélszindrómához (IBS), candidiasishoz, gyakoribb bélfertőzésekhez, emelkedett vérkoleszterint szinthez vezethet, míg a hasznos bélbaktériumok ezt ellensúlyozni képesek. A kibillenés könnyen megtörténik az alábbi hajlamosító tényezők közreműködésével, ami a káros baktériumok elszaporodását és a jótékonyak pusztulását eredményezi, így további betegségekhez vezet.

  • hektikus és stresszel teli életet
  • egészségtelen életmód
  • rendszertelen étkezés
  • mesterséges ételek túlzott fogyasztása
  • túlzott alkoholfogyasztás
  • dohányzás
  • környezeti ártalmak
  • különböző gyógyszerek kifejezetten pusztítják a bélflórát (antibiotikumok, kemoterápia, radiológiai kezelés)

Amit megeszel, azzá leszel…

A bélflóra egyensúlyban tartásához sok szinbiotikumot, vagyis olyan készítményt kell fogyasztanunk, amelyek egyszerre tartalmaznak jótékony hatású élő baktériumokat, azaz probiotikumokat és ezek életképességét biztosító prebiotikumokat. Ez utóbbiak tulajdonképpen élelmi rostok, amelyek ellenállnak a gyomor- és epesavaknak így emésztetlenül, változatlan formában kerülnek a vastagbélbe, ahol a jótékony baktériumok számára táplálékul szolgálnak. A prebiotikumok azonban nemcsak a jótékony baktériumok növekedését a serkentik, hanem a bél védekező rendszerére is kedvező hatást fejtenek ki azáltal, hogy belőlük a bélbaktériumok rövid szénláncú zsírsavakat képeznek. A vastagbél nyálkahártyáját alkotó sejteknek ugyanis ezek a zsírsavak a legfőbb energiaforrásai.

A forrás

Prebiotikumok: anyatej, hagyma, fokhagyma, póréhagyma, articsóka, bab, csicsóka, cikóriagyökér, borsó, zabpehely, búza, banán, tej és érlelt sajtok.

Probiotikumok: tejtermékek – elsősorban élőflórájú joghurt, kefír (pl: kaukázusi kefírgombából készített) –,valamint fermentált húsok, érlelt sajtok.

Szimbiotikumok: olyan alkotórészek, amelyek kombinálják a probiotikumokat és a prebiotikumokat.

A kiegyensúlyozott táplálkozás mellett nagyon fontos, hogy segítsünk a szervezetnek a normál bélflóra helyreállításában. A Biosa Flora ellenőrzötten ökológiailag tiszta cukormelaszon fermentált tejsavkultúrát és flavonoid kivonatot tartalmaz. A mikroorganizmusok különleges szimbiózisát tartalmazza, melyeket egy kiegyensúlyozott bélflórában találhatunk, a benne lévő antioxidánsok pedig a szervezet ellenálló képességét erősítik. A Biosa Flora segíthet a bélrendszeri és az emésztőszervi betegségek leküzdésében, a krónikus fáradságon felülkerekedni, a gyomorfekély, májbetegség, hasnyálmirigy gyulladás megszüntetésében, a gyomorrontás, hasmenés gyorsabb leküzdésében, számos allergiabetegség tüneteinek javításában és a bélflóra helyreállításában.

Megosztanád cikkünket?

Facebook
Email
WhatsApp
Mentés

Legfrissebb blogbejegyzéseink

Halkollagén vagy Marhakollagén? Melyiket válasszuk?

Hogyan küzdd le a tavaszi fáradságot

Ízületi egészség: mozogj fájdalom nélkül!

Kosár